Pesti Srácok

Kijev katonákat küld Beregszászra

Kijev katonákat küld Beregszászra
Petro Porosenko vagy ezer hegyivadászt telepít Beregszászra. Az indoklás szerint erre „az Ukrajna területi integritásával szembeni fenyegetések miatt van szükség”. Na, most, a városban eddig szinte kizárólag csak a helyi magyarokat támadták. Tehát úgy tűnik, hogy a katonák inkább azért kellenek Beregszászra, hogy „törvényesítsék és biztosítsák” a kárpátaljaiak elleni nacionalista atrocitásokat.
PestiSracok facebook image
Már az elején ellőném azt a gyenge poént, hogy Beregszász városában egy darab hegy sincs. Körülötte persze vannak dombok, a legmagasabb pont a 365,7 méteres Nagy-hegy. Ennek biztosítását egy közepesen józan ukrán rendőrjárőr is megoldhatja. A 128. számú hegyivadász zászlóaljra itt semmi katonailag értelmezhető szükség sincs.

Igen, korábban, a Szovjetunió idején itt állomásozott a Bogdan Hmelnyijckijről elnevezett 315. számú gépesített lövész gárdaezred. Az egységet 2003-ban feloszlatták, a laktanyákat és egyéb felszereléseket „privatizálták”, magyarán szétlopták. A Szovjetunió határai mellett mindig komoly katonai potenciált tartott fenn. De miért van erre szüksége a NATO-ba és az Európai Unióba tartó, nagyon demokratikus Ukrajnának? Pár lépésre a NATO és EU-tag Magyarország határától…

Ukrajnának természetesen szuverén joga, hogy oda küld katonákat saját területén, ahova csak akar. Nem igen hiszem, hogy ez a 800-1000 katona holnap megtámadná Magyarországot. Még kevésbé valószínű, hogy a magyar honvédség elinduljon Kárpátalja felé. Románia felől sem gondolom, hogy támadás érné Ukrajnát – román katona csak akkor harcol, ha az ellenfelét már legyőzték előtte mások.

Ha orosz invázióra számítanak Beregszász magasságában, akkor meg nézzenek rá a térképre. Putyin - ha már ott tart - régen meghódította az országot.

Katonák Beregszászra való küldésének jelenleg csak abban az esetben van értelme, ha meg akarják félemlíteni a helyi magyarokat. Ebben a városban a legnagyobb a mieink aránya Kárpátalján. Itt követték el az elmúlt időszakban a legtöbb gazságot is. Fasiszta verőlegényeket vonultattak fel, magyar rendszámú autókat rongáltak. Az oktatási és nyelvhasználati törvényről nem is beszélve. A közeli Ungváron a helyi magyar szervezet irodáit égették.

Ezeknek a támadásoknak a megakadályozására javítani kell a városi közbiztonságot: ehhez politikai akarat és nem félrenéző ukrán rendőr kell. Egy zászlóaljnyi hegyivadász arra alkalmas, hogy a „magyarok ne pofázzanak”. És „ne veszélyeztessék Ukrajna területi integritását”. Most ez komoly!? A beregszászi tizenkétezer magyar lakos fenyegeti a mára állig felfegyverzett több tízmilliós büszke Ukrajnát?

Van ennek a történetnek egy még undorítóbb része. Porosenko ukrán elnök Donbaszra vonatkozó törvénye alapján immár az ukrán haderő részét képezik azok az „önkéntes egységek”, amelyek Kelet-Ukrajnában vérengzettek. Ezek nem katonák; ezek bűnözők, nácik, pszichopata gyilkosok. Hivatalosan nem ők jönnek most Beregszászra, de egy katonai egység bármikor lecserélhető. Vagy éppen feltölthető ezekkel…

Nem tisztem kormánypropagandát kifejteni, de Budapest nagyon helyesen jár el most, hogy addig blokkolja Kijev minden európai integrációs szándékát, amíg nem változtat a kisebbségekkel kapcsolatos politikáján.

Ja, és azt se felejtsük el, hogy a „demokratikus ellenzéket”, vagy éppen a Jobbikot nem igazán érintette meg ez a kérdés. Gyurcsányék ezt úgy mondják, hogy külföldiekről van szó, mit érdekelje az őket. Lelkük rajta...

Ezen az utolsó mondaton, kérem, gondolkozzanak el még egyszer.

fotó: t-online.de

Ajánljuk még

Pákh Imre a PS-nek: „Kimentem a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy a turul újra visszaszáll” (Videó)

Exkluzív 2022 október 21.
Nem a várárokban fekszik, hanem a munkácsi múzeum egyik termében, ponyvával letakarva őrzik az október 13-án a várfokon álló obeliszkről barbár módon levágott turulmadár darabjait – tudta meg a PestiSrácok.hu Pákh Imrétől, aki lapunknak azt mondta: nem nyugszik, míg vissza nem kerül rendeltetési helyére a magyarok eredetét, Kárpát-medencei ezeréves múltját szimbolizáló szobor. A New Yorkban élő magyar üzletember Kárpátaljáról, Munkácsról származik. Édesapja, Pákh Sándor élete egyik legfőbb küldetésének tekintette a munkácsi vár felújítását és a csehszlovákok által 1924-ben ledöntött turul helyreállítását. A vár felújítását és a 25 méter magas obeliszk, rajta a turul elkészítését és felállítását is a Pákh család finanszírozta. Pákh Imrét akkor az ukrán államfő ki is tüntette a kulturális értékmentésért, sőt, mi több, az akkori polgármester díszpolgári címet is adományozott neki. 14 évre rá, 2022 október 13-án másodjára is ledöntötték a turulmaradat. „Aznap kimentem a temetőbe a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy újra visszaszáll a turul” – mondta lapunknak Pákh Imre, aki, mint cikkünkből megtudják, nagy valószínűséggel a szobor és az obeliszk jogos tulajdonosa lehet. A szobordöntés számtalan jogsértés lehetőségét felveti, az üzletember mégis a probléma igencsak gáláns megoldását javasolja és magyar jogászokkal vág neki a turul megmentésének.

Bige László zsarolása a magyar élelmiszer-ellátás biztonságát fenyegeti

Exkluzív 2021 november 19.
Bige László zsaroló magatartása már rég túlmutat a politikán; az, amit a baloldali oligarcha művel, már az egész hazai agráriumot, az által a magyar élelmiszerellátást is veszélyeztetheti – véli a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Győrffy Balázs a PestiSrácok.hu-nak azt mondta, a gazdatársadalmat már az is felháborította, amikor kiderült, hogy éveken át a kereskedő cégekkel kartellezve lopták meg őket; erre most Bige László még a műtrágya termelésszüneteltetésének lehetőségét is kilátásba helyezte, és ultimátumot adott a magyar gazdáknak, hogy mikor vásárolhatnak műtrágyát. Erre egyetlen napot adott és bejelentette, hogy a maradékot külföldön értékesíti. Az Agrárkamara elnöke szerint ez megengedhetetlen, ezért a kormány beavatkozását kérik. Győrffy Balázs szerint szükség esetén korlátozni kell az exportot, mint az épületfaanyag esetében, a gyárat pedig akár hatósági formában is üzemeltetni. Műtrágyára ugyanis szüksége van az agráriumnak, ez befolyásolja a termés mennyiségét és minőségét; ha a gazdák nem jutnak hozzá a szükséges mennyiségű termőföld-tápanyaghoz, annak drasztikus következményei lesznek az élelmiszerárakban. Márpedig a magyar gazdák már most sem tudnak annyi műtrágyát venni, amennyire szükségük lenne, a korábbi évekhez képest ugyanis a Nitrogénművek Zrt. műtrágyájához négyszeres áron juthatnak csak hozzá.