Pesti Srácok

Fegyőr lejmolja „népét”

Fegyőr lejmolja „népét”
A Momentum is beállt a lejmoló „demokratikus pártok” sorába, pedig hát nekik Juhász Péterékkel ellentétben nem kell állami támogatást visszafizetniük. Sőt, további költségvetési tízmilliókra is számíthatnak. De hát Fegyőrék mohók. Meg ostobán senkiháziak. Fekete-Győr András tegnap beszámolt élete nagy tragédiájáról: 1993-ban nem tudta végignézni a Kacsamesék című rajzfilmet, mert „meghalt valamilyen bácsi”. Antall Józsefről beszélt…
PestiSracok facebook image
Felvonulást rendezett május 1-jén a Momentum. Kétlem, hogy akár egyiküknek is lövése lett volna, hogy annak idején a munkások miért kezdték ünnepelni ezt a napot. De volt lila lufi, jó volt az idő, strandról, kijózanodásból késő délutánra pont beértek – meg hát tüntizni pöpec.

Maga Fekete-Győr András is nagyívű történelmi beszédet tartott. Idézem: „Beszélnünk kell április 8-ról - ez olyan, mint szüleinknek a szovjetek ellen a 0-6, vagy nekünk, hogy annak idején megszakították a Kacsameséket, mert meghalt valamilyen bácsi."

És az ég ezen megszólalás után is ott fent volt, valószínűleg undorában leszakadni sem volt kedve.

Szóval Te nagyon okos tojás! Néhány dolgot tegyünk már a helyére! Április 8-án az ország sorsáról döntöttünk, az 1986-os magyar-szovjet egy futballmeccs volt. Kérdezd már meg, légy szíves, Kedves Szüleidet, hogy a kettő között mi a különbség!

De a legszebb a Te magántragédiád, hogy amikor 1993. december 12-én meghalt „valamilyen bácsi”, a fő problémád az volt, hogy lemaradtál arról: Dagobert bácsi éppen adott-e pénzt unokaöccseinek egy amerikai rajzfilmben.

Ja, és Te, politikusi lángelme, jövő záloga, aki magyarságról és demokráciáról szónokolsz: azt a valamilyen bácsit Antall Józsefnek hívták. Magyarország miniszterelnöke volt. Ha belenéztél volna a történelemkönyveidbe anno, azt olvashattad volna: Magyarország első demokratikusan választott miniszterelnöke a rendszerváltás után. Tudod, a demokrácia az az, amiről Te mostanában úton-útfélen hablatyolsz.

Lehetett Antallt becsülni és bírálni, erényeit és hibáit értékelni – de egy belvárosi elkényeztetett suhanc ne merje azt kiejteni a száján, hogy „meghalt valamilyen bácsi”!

Elnézést a kifakadásért, de ez a Fegyőr-beszéd tökéletesen megmutatja a Momentum értelmi és erkölcsi szintjét. Amihez most hozzácsapták a lejmolást is.

A Momentum átlépte az egy százalékos küszöböt, egy fillér állami támogatást sem kell visszafizetnie. Sőt, a párt az elkövetkező négy évben súlyos tízmilliókat kap a költségvetésből. Gyanítom, máshonnan is, ahogy ez eddig volt – apropó, arról továbbra sincs semmi hír, hogy milyen pénzből jött létre a Momentum, miből fúrták meg az olimpiát, miből élnek az „úri gyerek” vezérek.

De azért most ők is beszálltak a demokratikus kunyeráló-versenybe. Nagyszerű jelszó: Több pénz = Kevesebb Fidesz. Most komolyan, attól bukik meg Orbán Viktor, hogy Ti fekete Audikkal fogjátok felfedezni a vidéket a balatonfüredi újmagyar éttermekben?

Aki a fentieket olvasva egyébként azt gondolja, hogy Fegyőrék tegnap nem tudtak lejjebb süllyedni, téved.

A felvonulást záró gyűlésen ugyanis feltűnt egy meglepetés-vendég is, aki délelőtt még arról beszélt, hogy május 1-jének semmi köze nincs a politikához, ez csak amolyan „tavaszünnep”, és „szeressük egymást, gyerekek”.

Nem is kell ragozni: Fegyőrék a kissé ostoba kéjleányként mindenkinek felajánlkozó Márki-Zay Péterben is szövetségest találtak az este folyamán.

Éljen május elseje! fotó: index.hu
Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.