„Vigyük tovább Vona Gábor néppárti zászlóját!” – ezzel a nagyon píszí felkiáltással kezdődött tegnap a Jobbik új vezetésének sajtótájékoztatója. Sneider Tamás elnök utána becsülettel elismételte elődje elmúlt két évének mantráját: így 2022-ben aztán tényleg nyerni fognak, és az már tutifix. Pillanatnyilag úgy tűnik, hogy a Jobbik marad, amivé vált, sőt, a libballal végleg összeborul. Csak a pártvezetés és Simicska bábjátékába kerül egy közvetítő: Vona Gábor. A tanácsadó.Érdekes kis párt lett mára ez a Jobbik. Tegnapi tisztújító kongresszusukat például a Dürer Kert konferenciatermében tartották. A helyszín… Hogy is mondjam finoman? Nos, maradjunk annyiban, hogy ha a Momentum, az LMP, vagy a „Férfi voltam, nővé válnék, de ma már csak a csillagok nézésének selypítése érdekel” civil mozgalom itt tartaná éves gyűlését - az lenne a természetes.
De ez mindegy is, nyilván kaptak baráti kedvezményt Vonáék, megérte ide jönni, meg ugye ott van a néppártosodás.
A tisztújítás előtt amúgy mindenki papírformának vette a Vona-irányította „néppárti csapat” győzelmét. Nagy politológusi találékonyság nem kellett hozzá, hogy ez sikerülni fog. A választások után túlnyomórészt Vona emberei kerültek a Parlamentbe, a pártvezetés az övéké, a kasszakulcs és a szponzorokhoz való kapcsolat szintén az ex-elnöknél és bizalmasainál.
Ráadásul politikai alaptétel: a kongresszust az nyeri, aki rendezi. Márpedig azt Sneider Tamás alelnök és a többi Vona-csatlós szervezte meg. Feloszlatták például a székesfehérvári szervezetüket, amely ugyan az egyik legerősebb volt az országban - de elkövette azt a hibát, hogy a kihívó, a libballal összefekvő koncepciót megkérdőjelező Toroczkai László mellé állt. Informális és egyéb úton akadályozták az ásotthalmi polgármester elnöki kampányát. Minő meglepetés: Sneiderék mellé nem csak a Hír TV, hanem a komplett libbal média is odaállt.
Ehhez képest Sneider mindössze 298–256-ra győzte le Toroczkai Lászlót. Ha tiszta választás lett volna, ugyanez a vége? Fogalmam sincs. Ez már a múlt, a történelemben meg ismeretlen és fölösleges a „ha” szócska.
Dúró Dóra ezután már nem indult az elnökhelyettesi posztért, az Gyöngyösi Márton frakcióvezetőé lett. Az elnökségbe is „megfelelő” emberek kerültek; a választmányi elnök például a mindenható pártigazgató, az akták ismerője, Szabó Gábor lett. Toroczkai mondta, alszik a dologra néhányat, aztán meglátja, mi lesz.
Őszinte leszek. Nem tudom őket sajnálni. Eddig Vona szekerét tolták, némi hümmögő kritikával. Most, amikor akár tehettek is volna valamit, inkább elmennek pihizni egyet a nagy feszkóra, meg kivárnak, mi lesz. A választási arány durván fele-fele volt. Ha új pártot akartak volna hirdetni, most kellett volna. Ez volt a történelmi pillanat. Ma vasárnap van. Pár hét és nyár, kánikula. A támogatottságuk ezzel párhuzamosan olvad a semmibe.
Kivárnak, mi lesz? Mit akar a tagság? Gyerekek, a fele veletek volt, ez nem elég?!
Mi lesz?
Sneiderék pontról pontra elmondták. Ugyanaz, mint eddig. Néppártosodás, szociális érzékenység, összefogás és trallala – aztán 2022-ben nagyon megnyerik a választást. Ja, a 660 milliós ÁSZ-büntetést radikális hévvel nem fizetik ki, csak ha kötelező lesz…
Most jön a két kedvencem. Egy: a Jobbik szervezetileg erősödni fog! Ugyanis Sneider Tamás az elmúlt egy hónapban gondos munkával feltárta „melyek a Jobbik szervezeti hiányosságai, ezek megoldásával kezdi elnöki munkáját”. Sneider az elmúlt kilenc évben a Jobbik alelnöke volt. Ezt most jutott eszébe feltárni?!
A második pontot még jobban fogják szeretni. Nem tudom, hogy melyik jobbikosnak esett a fejére egy Rákosi kötet, de a megfogalmazás igéző: követik a „Vona Gábor által kijelölt utat”, sőt számítanak a volt elnök segítségére.
Hát ennél szebben senki sem fogalmazott Rákosi Mátyás 1953-as lemondása és háttérben maradása után.
De természetesen nem tételezek fel történelmi dialektikát a jobbikos vezetésről, bizonyos dolgok a jelek szerint maguktól jönnek bizonyos típusú emberektől.
Az egész történet zárszavát egyébként Horváth Csaba MSZP-alvezető adta meg: amennyiben a Jobbik „leszámolt a korábbi rasszista, nacionalista, túlzó politikájával, és mérsékelt konzervatív irányba halad tovább, úgy tárgyalóasztalhoz ülnének jobbikosokkal a szocialisták”.
Hát ennyi ez az egész történet. Ne öklendezzenek, erre itt volt a kampány. Ma meg süt a nap és vasárnap van.Avagy, ahogy Anti, a csepeli strand kabinosa hajnalban uszás után megfogalmazta nekem: Szerkesztőkém, mi a túró közünk is van nekünk, normális emberknek ezekhez?
