Pesti Srácok

Orbán „rémisztő beszéde”

Orbán „rémisztő beszéde”
Nem 4, hanem 12 évben gondolkodik Magyarország jövőjéről Orbán Viktor. A tegnap esküt tett miniszterelnök szavai sokkolták a „demokratikus médiát”, diktatúráról, rémisztő beszédről kezdtek el cikkezni. Pedig Orbán csak annyit mondott, hogy a kormányzás nem csak parlamenti fotelek elosztásáról, hanem a jövő tervezéséről is szól. Ha a választásokon a többség változtatni, akar, legyen úgy – de a világ nem ért véget április 8-án, és nem fejeződik be 4 év múlva sem. Magyarország ügye közös, akkor is, ha ezt az ellenzék csak „privátiban” tudja elképzelni.
PestiSracok facebook image
A Kedves Olvasó 4 éves ciklusokban gondol az életére? Ha nem hivatásos politikus, valljuk meg, ez elég furcsa elfoglaltság. Talán tetszenek emlékezni, a Nap ugyanúgy felkelt április 9-én, sőt azóta is rendszeresen ezt teszi. Az, hogy az ellenzék, meg néhány száz utcai hőbörgő ebbe nem tud beletörődni – magánjellegű szociális probléma.

Orbán tegnapi eskütételekor azt mondta: „az előttünk álló lehetőségekhez méltó kormánya legyen az országnak, ez ad bátorságot ahhoz, hogy terveinkkel ne 4, hanem 10, sőt 12 évben gondolkodjunk”.

Ez sokkolta a „demokratákat”, azonnal az Orbán-rendszer bebetonozásáról, önkényuralomról, a szabad választások eltörléséről kezdek el cikkezni. Mondott ilyet Orbán? Nem. Azt közölte: „a demokrácia, és a szabad választások nem állnak ellentétben a távlatos gondolkodással, nem zárja ki a hosszú távú tervezést. Aki már épített házat, tudja, nem érdemes úgy alapokat kiásni, hogy nincs meg a ház tervrajza”.

Ésszerű és logikus? Az. Főleg, hogy a következő uniós költségvetés is 2030-ig szól majd. Orbán beszélt arról is, amire felhatalmazást kapott a választóktól. Magyarország legyen független ország, lavírozzon a nagyok között. Nem akarunk migránsokat. És nem akarunk Európai Egyesült Államokat sem, paragrafusokba foglalt német-francia diktatúrát.

Ezt a hazai ellenzék lehet, hogy eltérő módon gondolja, lelke rajta - mondjuk egyik sem "részletkérdés", nagyon nem.

Viszont vannak közös ügyek, amelyekben kétlem, hogy normális ember másképpen gondolkodna. Például az egészségügy rendbetétele. Orbán az orvosi világból választott minisztert, államtitkárt – ha úgy tetszik, ez szakértői kormányzás, a szó jó értelmében. De a „demokraták” inkább vicsorognak, hátba szúrnak, okádnak.

Ilyen az oktatás is. Nevetséges, hogy a rendszerváltás után a liberálisok már vagy tucatnyi ilyen-olyan koncepciót kitaláltak – és az egész egyre rosszabb lett.

Normális világban az elsős diáknak, illetve szüleinek legalább 8-12 évig előre kell látnia, mi lesz az általánosban, középiskolában. Nem változtatunk ciklusonként. Most van egy értelmezhető haladás. De az ellenzék erre is csak pofákat vág…

Pedig végre nyugalomnak kellene lenni. Erre szavaztunk, erre adtunk felhatalmazást. Nem kell mindenben egyetérteni, de az alapvető dolgokban lehetne együtt gondolkodni, és nem csak gyűlölködni.

,

fotó: MTI

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.