Pesti Srácok

Liberális CEU-cunami

Liberális CEU-cunami

.

Hány cikk született az elmúlt pár napban a CEU-ról? Én öt perc után meguntam a számlálgatást. Az életben nem járt oda annyi magyar hallgató, ahány Soros-egyetemet féltő és dicsőítő anyagot összehoztak a libbal oldalon. Ennyire függenek tőle? Hiszen csak egy „öregember”, aki „semmit sem tud tenni Magyarország ellen”. Ha így van, miért annyira fontos az érdekeinek a védelme?

Volt egy időszak Magyarországon, amikor beköszöntött a bolognai rendszer, egyéb liberális oktatási reformok nevében falusi iskolák tömegét zárták be. Hát ezt a témát úgy nem reagálta túl a szoclib elit és kiszolgálói.

PestiSracok facebook image

Ezzel több ezer gyerektől vették el az esélyt a boldogulásra. A CEU-ra a hivatalos adatok alapján tavaly 190-en kerültek be Magyarországról – a többiek, 1400-an - a Soros-világból érkeztek. Félreértés ne essék, senki nem sajnálja tőlük ezt a dolgot. Mindenki azt csinál, amit akar. Az ő gondolkodásuk szerint: aki meg tudja fizetni…

De azért biztos, hogy ez a világ legnagyobb problémája? Nem csak a gender-semleges vécék bevezetése a magyar oktatásban? Amiért izgulnunk kellene? És Brüsszeltől Berlinig mindenki azért aggódik, hogy az Orbán-kormány jóváhagyja-e az elég érdekes működési engedélyüket?

Az említett falusi iskolákkal a libbal oldal csak akkor foglalkozott, amikor a helyükön nyílt egy trendi étteremszerűség.

A fentebb feltett kérdésekre természetesen mindannyian tudjuk a választ.

A CEU most egy „káderképző” azok számára, akiknek „nyílt társadalmat és demokráciát kell terjeszteniük”.

Akiknek a diplomájuk arról szól igazából, hogy minket manipuláljanak. Megkeressék a befolyásolás eszközeit.

Baj, hogy ha Budapesten van egy ilyen intézmény? Szerintem elhajtani őket nem egy realitásoktól elrugaszkodott ötlet. Ugyanakkor, ha Bécsből csinálják ugyanazt, mint eddig, az csak GPS-különbség.

Akkor meg miért ennyire nagyon fontos a libbal oldalon ezzel foglalkozni? Miért van mindig az, hogy ha egy Soros Györgyhöz köthető dolog felmerül, ők bevadulnak? Nem csak nálunk, hanem már annyi országban, amelyek számát lassan „húzz sorszámot” kategóriában kéne? fotó: ps-montázs
Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.