Pesti Srácok

Merkel és a tények

Merkel és a tények

„A hír igaz, csak nem osztogatás, hanem fosztogatás” – Angela Merkel nagyjából ezen a szinten kezelte a chemnitzi eseményeket. Szerinte az történt, hogy migránsokat vertek „szélsőségesek”, és utána összemosott mindent mindenkivel. Ezt egy videó lett volna hivatott bizonyítani. Csak arról a saját hírszerzési főnöke is azt monda, hogy nagy valószínűséggel hamisított.
PestiSracok facebook image
Az interneten évek óta pörgetnek rengeteg feldolgozást a Bukás című film egyik jelenetéről, ilyen-olyan karaktereket és monológokat beleképzelve. Én ezt nem nagyon szeretném utánozni a német kancellár kapcsán, mivel az ilyesmi egy idő után nem túl kreatív. Az ízlésesség részét meg végképp hanyagoljuk.

De azt igazán érdekfeszítő lenne felmérni, hogy Angela Merkel döntési mechanizmusa miképpen üzemel.

Az elmúlt esztendőkben azt a döntést hozta, hogy jöjjenek a migránsok. Aki csak akar. Egy idő után megreformálta ezen elképzelését, mert nyilvánvalóvá vált, hogy ez mégse akkora gondolat – na, nem azért, mert az káros a társadalomra, vagy az emberek nemtetszésével találkozik – pusztán azért, mert belebukhat.

Ismét csavart egyet, „nehogy már nekik legyen igazuk” alapon, amikor kijelentette, hogy Chemitzben pogromok és lázadások zajlanak.

Most képzeljenek el egy pillanatra egy berlini válság-kormányülést.

Merkel megkérdezi, mondjuk Michael Kretschmert, Szászország tartományi miniszterelnökét, hogy mégis, mi történt az egyik városában?

Ő elmondja, hogy ez csak egy jogos felháborodást követő tüntetés volt. Ahol kétségkívül megfordult néhány füles, de ahhoz képest egy derekas falusi lagzi egy akadémiai ülés záró előadása.

Utána Angela Merkel megkérdezheti Hans-Georg Massent, a belföldi titkosszolgálatok irányítóját. Mégis ez a szakmája, csak tudja, mi történt.

Jerome K. Jerome legendás regénye óta tudjuk, hogy Németországban nem valószínűek a lázadások, mert a hatóság tiltja az ilyesmit.

Mindezen információk alapján Angela Merkel nem azt közli, mi a valós helyzet, hanem amit „valamelyik tanácsadója” a kezébe nyom. Ami esetünkben az a bizonyos videó, ahol mindenki migránst ver, aki éppen ráér. És megkever mindent arról, hogy ki milyen színekben szerepelt a történetben.

Ami nem igaz, de jól hangzik. Meg nyilatkozat.

Valakiknek ezzel megfelel, csak kár, hogy amit mondott, az nem egy túl leleményes füllentés.

Fotó: tah.de

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.