Pesti Srácok

Merkel és a tények

Merkel és a tények

„A hír igaz, csak nem osztogatás, hanem fosztogatás” – Angela Merkel nagyjából ezen a szinten kezelte a chemnitzi eseményeket. Szerinte az történt, hogy migránsokat vertek „szélsőségesek”, és utána összemosott mindent mindenkivel. Ezt egy videó lett volna hivatott bizonyítani. Csak arról a saját hírszerzési főnöke is azt monda, hogy nagy valószínűséggel hamisított.
PestiSracok facebook image
Az interneten évek óta pörgetnek rengeteg feldolgozást a Bukás című film egyik jelenetéről, ilyen-olyan karaktereket és monológokat beleképzelve. Én ezt nem nagyon szeretném utánozni a német kancellár kapcsán, mivel az ilyesmi egy idő után nem túl kreatív. Az ízlésesség részét meg végképp hanyagoljuk.

De azt igazán érdekfeszítő lenne felmérni, hogy Angela Merkel döntési mechanizmusa miképpen üzemel.

Az elmúlt esztendőkben azt a döntést hozta, hogy jöjjenek a migránsok. Aki csak akar. Egy idő után megreformálta ezen elképzelését, mert nyilvánvalóvá vált, hogy ez mégse akkora gondolat – na, nem azért, mert az káros a társadalomra, vagy az emberek nemtetszésével találkozik – pusztán azért, mert belebukhat.

Ismét csavart egyet, „nehogy már nekik legyen igazuk” alapon, amikor kijelentette, hogy Chemitzben pogromok és lázadások zajlanak.

Most képzeljenek el egy pillanatra egy berlini válság-kormányülést.

Merkel megkérdezi, mondjuk Michael Kretschmert, Szászország tartományi miniszterelnökét, hogy mégis, mi történt az egyik városában?

Ő elmondja, hogy ez csak egy jogos felháborodást követő tüntetés volt. Ahol kétségkívül megfordult néhány füles, de ahhoz képest egy derekas falusi lagzi egy akadémiai ülés záró előadása.

Utána Angela Merkel megkérdezheti Hans-Georg Massent, a belföldi titkosszolgálatok irányítóját. Mégis ez a szakmája, csak tudja, mi történt.

Jerome K. Jerome legendás regénye óta tudjuk, hogy Németországban nem valószínűek a lázadások, mert a hatóság tiltja az ilyesmit.

Mindezen információk alapján Angela Merkel nem azt közli, mi a valós helyzet, hanem amit „valamelyik tanácsadója” a kezébe nyom. Ami esetünkben az a bizonyos videó, ahol mindenki migránst ver, aki éppen ráér. És megkever mindent arról, hogy ki milyen színekben szerepelt a történetben.

Ami nem igaz, de jól hangzik. Meg nyilatkozat.

Valakiknek ezzel megfelel, csak kár, hogy amit mondott, az nem egy túl leleményes füllentés.

Fotó: tah.de

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.