Pesti Srácok

Transzgender, vagy amit akartok…

Transzgender, vagy amit akartok…

„Véget ért a zaklatási és bántalmazási botrány a közép-angliai Wakefieldben működő New Hall női börtönben, miután átszállították a transzgender elítéltet, Karen White-ot. Az eredetileg férfinek született rab két vádpontot is beismert, többek között, hogy szexuálisan zaklatta és bántalmazta a vele egy körletben lévő rabokat.”
PestiSracok facebook image
Be kell vallanom: helyenként azt gondolom, vagy én őrültem meg, vagy a világ bizonyos szegmensei. Az sem lehetetlen, hogy a kettő nem zárja ki egymást.

Pusztán a jelen hír tekintetében azonban azt kell mondanom: melyik férfi elítélt ne szeretne női börtönben „hűsölni”? Ennek a „nagyszerű” elképzelésnek ad most meg minden teret a „genderek védelme”: hősünk esetében is láthatjuk, milyen kiváló eredménnyel.

Természetesen arról nem szólhat a fáma, hogy a jó Karen (vajon már akkor is az volt?) milyen ügyben kapott börtönbüntetést – azért ahhoz valamit csak tenni kell – de mivel vannak hiperérzékeny jogvédők, sikerült egy férfit női börtönben elszállásolni.

Most pedig mindenki mély döbbenettel álmélkodik, hogy „nahát, a kedves transzgender férfi-nő szexuális zaklatási ügybe, de még bántalmazásba is keveredett”. Nem, ilyesmire még véletlenül sem lehetett előre számítani…

Azt most végképp nem szeretném kiszámolni, hogy ő valójában az LMBTQ – vagy bármi más – mely szokásjogában élvezhet liberálisnak nevezett előjogokat. Magunk között szólva azt is kínosnak érzem, hogy létezhetnek ilyen „privilégiumok”.

Sajnálom, ha valaki nem érzi jól magát a bőrében. Még azt is támogatom, hogy ha módja van rá, változtasson ezen, éljen boldogan.

De ne más kárára!

Különösképp nem olyan módon, hogy az erőszakkal, agresszivitással, össztársadalmi zsarolással járjon.

Mindenki találja meg a maga útját. De ha lehet, ezt ne kezdjük el felmagasztalni!

Ez a precedens ékes példája a nyugati álszenteskedésnek.

Mert „annak kell elfogadni, aminek vallja magát”. Fantasztikus.

A farkas is bárányként jelenik meg a nyájban – de szuper! S úgy meglepődünk, hogy helyenként eltűnik egy-egy birka…

Speciel a bárányokkal semmi bajom, de azzal sokkal inkább, hogy ezeket a mindenre elszánt, senkit és semmit nem tisztelő egyedeket hagyják garázdálkodni. Momentán látjuk: az utcáról a börtönbe vezető úton sem sikerült minimális önvizsgálatot sem tartania. Ha úgy lett volna, nem a női börtön áldozatairól, hanem egy „megvilágosult” fiatalemberről/hölgyről írnának.

Hát nem lett úgy.

Mert a librális „atyala-patyala” totálisan az agyukra ment. Mindent és mindenkit tolerálni kell, aki egy kicsit is másnak mutatja magát, mint a „gyöpös” tradíció.

Nehogy már nemzetről, családról, férfiról, nőről essen szó! Az annyira divatjamúlt…

Progresszivitásra van szükség, ahol a fenti fogalmak nem léteznek, csak valami halovány árnyéka annak, hogy Ahmedet a tevéjével milyen mértéken tudja kiszolgálni az európai kultúra, amolyan „népességnövelés” fennkölt jegyében.

Nos, Ahmed növelné a népességet, amíg a „családegyesítés” jelszavával behozhatja hatvannyolcadik unokatestvérét is a „szűkös, de méltányos” segélyecske jegyében.

Ja, hogy mellette esetleg elvág néhány őshonos torkot? Hát tolerancia is van a világon, vagy mi?

S ha ilyen csekélységért mégis elítélnék, hát maradhat neki a gender-börtön, ott úgyis csak „kiszolgáló hurik várják”.

Nem véletlenül szeretik ők a „Muttit”.

Európa és a „Karenek” jó példát mutatnak.

  Fotó: Tne Telegraph    

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.