Pesti Srácok

Matematika írásbelivel folytatódott ma az érettségi

Matematika írásbelivel folytatódott ma az érettségi

Az Oktatási Hivatal közleménye szerint matematikából középszinten 1152 helyszínen 70 394 vizsgázó (közülük 2037 diák angol, francia, horvát, német, olasz, orosz, román, spanyol, szerb vagy szlovák nyelven), emelt szinten pedig 94 helyszínen 4537 vizsgázó (közülük 113-an angol, francia, német, spanyol vagy szerb nyelven) tesz érettségi vizsgát.

A matematika középszintű írásbeli vizsgája 180 percig tart. A vizsgázók először (45 perc alatt) az I. feladatlapot, majd (135 perc alatt) a II. feladatlapot oldják meg. A feladatlapokon belül a rendelkezésükre álló időt tetszésük szerint oszthatják be. A 10–12 feladatot tartalmazó I. feladatlap az alapfogalmak, definíciók, egyszerű összefüggések ismeretét ellenőrzi. A II. feladatlap két részre oszlik: az "A" rész három (egy vagy több kérdésből álló) feladatot tartalmaz, míg a "B" rész három, egymással megegyező pontszámú feladatból áll, amelyekből a vizsgázóknak kettőt kell megoldaniuk, és csak ez a kettő értékelhető.

A matematika emelt szintű írásbeli vizsgája 240 perces. Az írásbeli két részből áll, a vizsgázók a rendelkezésükre álló időt tetszésük szerint oszthatják be az I. és a II. rész feladatainak megoldására. Az I. rész négy feladatból áll, amelyek több részkérdést is tartalmazhatnak. A II. rész öt, egymással megegyező pontszámú feladatból áll, amelyek közül a vizsgázóknak négyet kell megoldaniuk, és csak ez a négy értékelhető.

A vizsgán közép- és emelt szinten függvénytáblázat (egyidejűleg akár többféle), szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, körző, vonalzó és szögmérő használható segédeszközként, amelyekről a vizsgázó gondoskodik. Az eszközöket a vizsgázók egymás között nem cserélhetik. Az érettségi dolgozatokat központilag kidolgozott útmutatók alapján javítják és értékelik.

PestiSracok facebook image

Szerdán történelemből adnak számot tudásukról az érettségizők.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Varga György

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.