Matolcsy: az elmúlt évtized nemzetstratégiája kitűnőre vizsgázott Trianon után

A 2010-2019 közötti évtized történelmi értékét az adja, hogy a Trianon utáni időszakban ekkor mentek végbe a magyar nemzet hosszútávú érdekeit támogató, tehát pozitív nemzetstratégiai fordulatok – írta legfrissebb cikkében Matolcsy György a Magyar Nemzetben.

Az MNB elnöke elemző írásában sorra veszi a történelmi eseményekhez kapcsolódó nemzetstratégiai fordulatokat: 1920 és 1945 között a magyar nemzetstratégia a magyar állam új keretek közötti újjászervezése és az elcsatolt területek visszaszerzése köré szerveződött. Bár az első célkitűzés végrehajtását Matolcsy szerint példásan oldotta meg Bethlen miniszterelnök, Popovics jegybankelnök és Klebelsberg kultuszminiszter, de a második cél elérésének kísérlete egy háborús, tehát negatív stratégiával járt együtt. A következmények ismertek, az első magyar nemzetstratégia kudarcot vallott. Az 1945 utáni néhány évben a háború utáni újjáépítés és a független nemzetállam megteremtése köré szerveződött a nemzetstratégia. Az első cél teljesült, a második egy pillanatra sem volt elérhető. Az 1948 és 1990 közötti hosszú és tagolt korszakban nemzetstratégia helyett egy politikai terv működött. Ez a keleti birodalmi keretek közé való beilleszkedés, majd a birodalmi mozgástér belső tágítása köré szerveződött. Az első célt a megszállt országban kiépített diktatúra elérte, a második eredményei korlátozottak voltak. Pozitív nemzetstratégiára a Nyugat kétszeres árulása miatt – Jalta és 1956 – ebben a korszakban nem volt lehetőség, ahogy a régió többi országában sem. Matolcsy György úgy fogalmazott: az 1990 és 2010 közötti két évtized politikai és kormányzati hatalomtól függően hozott eltérő nemzetstratégiákat.

A függetlenség visszaszerzése, a nyugati keretek közé való visszatérés, a nemzet határokon átívelő egyesítése, a piaci átmenet, az EU-csatlakozás, a gazdasági felzárkózás és a társadalmi modernizáció céljai köré szerveződtek a politikai és kormányzati döntések. A két évtized átmeneti jellegét az adja, hogy az eredmények egy része csak átmenetinek bizonyult, részlegesen teljesült, visszafordítható volt és a vállalt áldozatok sokszor nem álltak arányban az elért eredménnyel. A régió országaival összehasonlítva a magyar nemzetstratégia eredményei ebben az időszakban a közepesnél gyengébbek, mert a baltiak, a lengyelek, a csehek, a szlovákok és a románok eredményei egyaránt jobbak voltak az 1990-2010 közötti két évtizedben.

Az MNB elnökének véleménye szerint 2010 és 2019 közötti évtized egy világos, pozitív nemzetstratégiával indult. Ennek középpontjában a nemzetállam újjáépítése és a piacgazdaság magyar érdekek mentén történő újjászervezése állt. Az átmeneti két évtized valamennyi – legfeljebb részlegesen elért – célja is része volt az új, nemzet-, közösség-, család- és munka-központú nemzetstratégiának.

Ez a nemzetstratégia kitűnőre vizsgázott, mind a Trianon utáni 100 év, mind a régió országainak nemzetstratégiai teljesítménye alapján. Nem a korábbi közepesnél gyengébb helyezést, hanem a régióban az első helyet éri a 2010 utáni szakasz nemzetstratégiai teljesítménye. Ez a teljesítmény alapozta meg a 2020-as, különösen a 2021-es évi járványkezelés kiemelkedő eredményeit

– hívja fel a figyelmet publikációjában az MNB elnöke. A 2010 utáni sikeres és pozitív nemzetstratégia főbb eredményeit Matolcsy György véleménye szerint a következők jelzik:

1. Sikerült a nemzetállam újjáépítése, ezzel a nemzet, mint összetartó erő megépítése. Ez a teljesítmény hosszútávon fenntartható – szemben a korábbiakkal – mert széles társadalmi közmegegyezésen alapul. Senkit nem fenyeget, de mindenkinek együttműködést kínál.

2. Sikerült a család, mint összetartó erő megerősítése egy tudatos és sikeres családpolitikával.

3. Sikerült a Nyugat leépülő társadalmi folyamataival szemben a középosztály megerősítése és a felfelé vivő liftek beépítése a társadalom és gazdaság működésébe.

4. Sikerült a munka-központú társadalom eszméjének elfogadtatása és az ehhez szükséges gazdasági alapok megteremtése.

5. Sikerült az ország, a gazdaság és az állam pénzügyi kockázati szintjének teljes fordulata, amikor a korábbi kirívóan fenyegetett helyzetből egy védett, alacsony kockázatú helyzetbe fordultunk át. Ezt még a mostani járvány idején is sikerült megőrizni.

6. Sikerült a biztonságérzet megerősítése a munka, a nemzet, a család, az országhatárt védő kerítés, az oltás és más áttörések révén.

7. Sikerült egy olyan geopolitikai erőtér megteremtése, ahol a régió és a nemzetközi politika meghatározó szereplői – belső ciklusaik hullámaitól nem függetlenül – érdekeltek Magyarország sikerében, minden politikai vitától függetlenül.

8. Sikerült egy pontot, sőt szigetet felépíteni az Európai Unióban, amely az EU belső reformját, a józan gondolkodást és az európai gyökerekhez való visszatérést képviseli.

9. Végül, sikerült a magyar gazdasági modell megépítése, ami a pénzügyi egyensúlyok és a felzárkózó növekedés egyidejű teljesítményén alapszik.

Az MNB elnöke kifejtette, a nemzetstratégiai eredmények történelmi fordulatot jelentenek a Trianon utáni időszakot tekintve:

A magyar nemzet hosszútávú érdekeinek megfelelő és fenntartható, mert együttműködésre épülő nemzetstratégia a gazdasági teljesítmény terén is pozitív, de megítélésem szerint itt még csak a lehetséges eredmények felét értük el. A 2010 és 2019 közötti évtizedet a gazdaságpolitika is megnyerte, de nyerhetett volna még egy évtizedet, elérve a Nyugathoz mért fejlettség 1936-ban mért történelmi csúcsát, aminél jobb azóta sem volt. A nemzetstratégia sikeres fordulatait még ez a nem teljes gőzzel működő gazdaságpolitika is képes volt segíteni.

Ahogy a 2010 és 2021 közötti hosszú évtized a nemzetstratégia sikeres fordulatait hozta, úgy áll előttünk a gazdaságpolitika szükséges fordulata 2022-től kezdődően – zárja gondolatait Matolcsy György.

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt