Matolcsy és Orbán gazdaságpolitikájának gyümölcse és tapasztalatai egy fiatal baloldali francia közgazdász nézeteiben tükröződnek vissza, és Amerikától Anglián át a komplett kontinensig mindenki azon agyal, amit Orbánék megcsináltak: hogyan lehetne a munka-alapú jövedelmek helyett a bankok, multik sosem létező spekulatív jövedelmét adóztatni. Talán fel sem kell tenni a kérdést: vajon mi az oka annak, hogy Thomas Piketty az egész nyugati baloldalra nagy hatást gyakorló könyve a hazai “megújuló, progresszív, korszakváltó” baloldalon nem téma?
DOBÓ ISTVÁN PÉTER publicisztikája – PestiSrácok.hu
Na most az van, hogy Magyarországon nincs baloldali értelmiség. Ezt nyugodtan állíthatjuk, hisz akárhogy vizslatja az ember fia a mérvadó baloldali lapokat, az Orbán-átkokon, az origózáson, és egyéb napi hisztiken kívül egyszerűen nincs bennük semmi. Főleg zavaró, hogy amikor a komplett „fejlett nyugati baloldal” épp teljesen felpörgött, és egy bő hónapja azon megy a témázás, hogy „feltámad a szocializmus”, valahogy se a Népszabiban, se az Indexen, sehol nem szerepel Thomas Piketty neve.
A Businesweek június eleji pikettys címlapja
Thomas Piketty egy francia közgazdász, akinek nemrég jelent meg „A 21. századi tőke” című műve, ami valószínűleg azért kerüli el a megújulni csupán a kreatív reklámügynökségek és gif-gyárak reggeli meetingjein kívánó baloldalt, mert amit ír, az – leszámítva annak marxista elemeit – sacc per kábé megfelel ama bizonyos „unortodox gazdaságpolitika” tételeinek. Szóval, hogy értsük: Matolcsy és Orbán baloldali gazdaságpolitikájának gyümölcse és tapasztalatai egy fiatal baloldali francia közgazdász nézeteiben tükröződnek 2014-ben, és Amerikától Anglián át a komplett kontinensig mindenki azon agyal, amit Orbánék megcsináltak: hogyan lehetne a munka-alapú jövedelmek helyett a bankok, multik sosem létező spekulatív jövedelmét adóztatni, hogy az általuk teremtett, ám igazából „sosem létezett” pénzeknek a munkagazdaságba való áramoltatásával húzza ki magát a mocsárból Európa. Nagy vonalakban erről szól a könyv, és ugye ismerős? Extraprofit-megvonás, munka alapú gazdaság.
Hát igen, nem is kell csodálkozni, hogy a szanaszét újult magyar baloldal hallgat mint a sír. Ők réges-régóta az úgynevezett neoliberális gazdaságpolitikát követik, melyben olyan ortodoxok, mint egy szerb pópa. Amikor valaki valami mást mond, rögtön szólítják is nem létező talpasaikat, hogy azonnal vessék magukat Matolcsy és társai elé, és vessenek gátat az egyénieskedő nemzetgyilkosságnak, amit a jobboldal épp végrehajt. Az viszont, hogy valaki mást mondjon, nem szokott előfordulni.
De e tekintetben Európának van egy szerencsésebb fele, ahol most Thomas Piketty könyvének passzusai borzolják a kapitalista nagyurak idegeit, lévén olyanokat ír le, amik…. mondjuk úgy, hogy nyilvánvalóak voltak már régen, és tudtuk, Orbán és Matolcsy mondta is, amiért kapták az ívet, hogy mekkora populisták. Most viszont egy közgazdász professzor összegezte ezeket a nézeteket és problémákat, és hát a baloldalon csak akkor létezik valami, ha le is van írva. Nem is véletlen, hogy Piketty Marx könyvének címét parafrazeálja, bár egyéb baloldali kritikusai jelzik, hogy elég önkényesen bánik a „tőke” fogalmával. De mindegy. Nézzük, miről is szól röviden a könyv.
A pénzkészlet nagy része olyan mint a kannás bor
A „21. század tőkéje” azt nézi, melyek azok a nagy dinamikák, amik a tőke felhalmozását és forgalmazását hajtják? A könyv egyik alapvetése az „egyenlőtlenségek hosszú evolúciója” mely evolúciót abban írja le, hogy a spekulatív tőke fokozatosan elvált a munka alapú jövedelmektől, és egy idő után elkezdte saját magát fenntartva tovább termelni, így a Föld pénzkészletének jelentős része tulajdonképp olyan, mint a kannás bor: ahogy az szőlőt, amaz valós munkát nem látott.
Piketty szerint, mivel a tőke koncentráltan van jelen ezeknek a bizonyos „1%” gazdagoknak a kezében, ezért a gazdasági növekedés indítókulcsa is rossz kezekben van. Piketty végkonklúziója tulajdonképpen igazán érdekes: azt mondja ugyanis, hogy Marxnak anno igaza volt abban, ahogy a tőke kizsákmányol (naná, hogy ezt mondja, hisz ő egy marxista, és naná, hogy kizsákmányol) de egyben – szerinte – a marxizmus el is bukott, hisz képtelen volt megváltoztatni a társadalmi szerkezetet oly formán, hogy az ne okozzon hatalmas katakizmákat. Történelmi szempontból arra utal ezzel, hogy a nagy gazdasági válságok többnyire az elitnek ezt a „nem létező” vagyonát érintik, ám ezt a veszteséget a munka-alapú gazdaságból sajtolja vissza magának, újabb és újabb válságokba hajszolva a tőkés államokat. Ezt hívja ő „visszatérésnek a patrimoniális kapitalizmushoz”. Nos, Piketty – ismételjük el megint – unortodox és baloldali válasza a kérdésre az, hogy véget kell vetni annak, hogy a spekulatív tőke veszteségeit a munka-alapú gazdaság pótolja vissza. Egyenesen fogalmazva: ha pukkan a lufi a bankoknál, ne az állam és az adófizetők pénzéből kelljen azt befoltozni.
A devizahitelesek ügye a legjobb példa
Számunkra, Magyarországon különösen szívbe markolóak ezek a szavak, amelyek e hónapokban a New York State University, a Harvard és hasonló egyetemek katedráján gerjesztenek parázs vitákat. Elég régóta téma ugyanis a devizahitelesek problémája, akik ezt a Piketty által vázolt sémát épp telibe kapták a Válság során, melynek globális okait kutatja Piketty több mint 20 országban, 300 éves távlatban és annyi adattal, hogy zsong az ember agya. Miután a jelenleg épp az intellektuális és politikai önfelszámolás fázisában nyűglődő neoliberálissá lett baloldal belezavarta őket a bankok karjaiba, a tőlük távol keletkezett veszteségeket évek óta a keserves munkajövedelmeikből törlesztik, miközben a válságot előidéző bankok menedzserei a válságévekben is dollárt pakoltak offshore cégekbe, és vittek ki az országból. És itt jöjjön a személyes, publicisztikai vélemény: Kik vitték bele az embereket a rekettyésbe? Gyurcsányok, Bajnaik, Simorok! És kik akasztották meg a pénztoló talicskákat? Orbánok, Matolcsyk! Hát igen. Most már érthető, hogy miért nagyobb téma a Népszabiban is az akácfa, és a T-com tünci, mintsem Thomas Piketty szenzációs könyve.
Vezető fotónkat a Reuters készítette Pikettyről és könyvéről, a videón pedig a közgazdász egy áprilisi előadása látható, hallható angolul.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS