Újabb vérlázító ítéletet hozott a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB). Ezúttal mintegy hétezer euró kártérítést és perköltséget ítélt meg keddi, nem jogerős döntésében egy magyar férfinak, amiért állítólag sérült a tisztességes eljáráshoz való joga azzal, hogy ügyvédje késve kapta meg az előzetes letartóztatás meghosszabbítását kérő ügyészi beadványt. A strasbourgi testület legutóbb két bangladesi gazdasági migránsnak megítélt sokmilliós kártérítéssel kavart botrányt. Úgy tűnik, az EJEB a bűnözők és a hazánkba benyomuló gazdasági migránsok kifizetőhelye lett.
Az EJEB kedden nem jogerősen részben helyt adott Nagy Gábor panaszának, akit betöréses rablás miatt vettek őrizetbe 2013 tavaszán, majd végül tavaly el is ítéltek, és kilenc év börtönnel sújtottak. A bíróság elutasította Nagy Gábor arra vonatkozó panaszát, hogy fogva tartása túlzott és indokolatlan lett volna. A magyar bíróság azért tartotta indokoltnak Nagy folyamatos fogva tartását, mert úgy vélte, hogy fennáll a szökés és a bűnismétlés veszélye, valamint nyomást gyakorolhat a tanúkra. Ezt a magyar hatóságok arra alapozták, hogy Nagy szökésben volt, amikor elfogták, megpróbált hamis alibit biztosíttatni magának, és a hatóságok már ismerték, nyereségvágyból elkövetett bűncselekményt követett el, és nem volt munkája.
Egyetértettek ugyanakkor a strasbourgi bírák azzal, hogy a letartóztatása elleni fellebbezés során sérült Nagy Gábor tisztességes eljáráshoz fűződő joga, mert ügyvédje csak a letartóztatásról hozott bírói döntés után kapta meg az ügyészség kérvényét, melyben a vádhatóság az előzetes letartóztatás meghosszabbítását kérte. Az EJEB 5000 euró (mintegy 1,5 millió forint) nem vagyoni jellegű kártérítést ítélt meg, és 1900 euró (mintegy 600 ezer forint) perköltség megtérítésére is kötelezte a magyar államot. A döntés egyelőre nem jogerős, a panaszos és Magyarország is fellebbezhet.
Bangladesiek kistafírozása
Márciusban hatalmas botrányt kavart, amikor az EJEB úgy döntött: a magyar államnak fejenként 5,8 millió forintnyi kártérítést kell fizetnie két bangladesi migránsnak, amiért kérelmük elbírálásáig a röszkei tranzitzónában kellett maradniuk. Ezzel a „fogva tartással” sérültek az emberi jogai, legalábbis Strasbourg szerint. Holott a valóságban nem is voltak fogságban, hiszen Szerbia felé bármikor távozhattak volna az országból, ha unták az itteni ingyenes szállást, ellátást. A bangladesieket a George Soros migránsbiznisz-hálózatába tartozó Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje képviselte.
A strasbourgi verdikt után a KDNP-s Vejkey Imre a parlamentben fölvetette: a strasbourgi bíróság belegyalogolt Magyarország szuverenitásába, és „itt az idő, hogy elgondolkodjunk magának az emberi jogi egyezménynek való alávetés felbontásáról vagy legalább arról, hogy az egyezmény bizonyos pontjait felfüggesszük”. A Magyar Idők pedig a napokban azt írta: a Soros Györgyhöz köthető Közép-európai Egyetem jogi karának alapító dékánja, majd egyetemi tanára volt Sajó András, aki az EJEB magyar tagjaként a bangladesiek ügyében a botrányos döntést meghozhatta.
Forrás: MTI. Fotó: mediadefence.org
Facebook
Twitter
YouTube
RSS