Pesti Srácok

Még idén jelentős támogatást kap a felsőoktatás

Még idén jelentős támogatást kap a felsőoktatás

Az egyetemek még az idén jelentős, több száz milliárdos részét megkapják a korábban számukra ígért ezerkétszázmilliárd forintnak, a működési forrásaikat pedig már a következő évtől csaknem kilencven százalékkal növeli a kormányzat – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter pénteken, Tihanyban, a Tranzit Közéleti Évadnyitó és Gondolatexpó elnevezésű közösségi találkozón. Gulyás Gergely az online közvetített beszélgetésen kijelentette: a kormány minden korábbi állítását betartja a felsőoktatás többletforrásait érintően, azzal pedig szerinte jobban járnak az egyetemek, hogy ezt nem uniós forrásból kapják, mert annak bonyolultabb lenne az elszámolása. Kijelentette azt is: az egyetemek továbbra is köztulajdonban vannak, csak közcélt szolgálhatnak.

A miniszter vitapartnere, Hiller István, az MSZP választmányi elnöke a feudalizmushoz hasonlította a felsőoktatás alapítványokba szervezését, mert csupán az azokat irányító kuratóriumok dönthetnek a saját megváltoztatásukról. Ugyancsak sérelmezte, hogy vidéken nem maradt állami felsőoktatási intézmény, és kijelentette azt is: a világ száz legjobb egyeteme között nincs olyan, amely államiból lett alapítványi fenntartású. Ehhez kapcsolódva felsorolta a térség állami fenntartású színvonalas egyetemeit, a bécsit vagy a prágait említve. Gulyás Gergely ugyanakkor kijelentette: az alapítványi forma hatékonyabbá teszi a működést, mert számos kötöttségtől, például a bérezés előírásaitól mentesülnek az intézmények.

Az atlétikai világbajnokság megrendezését firtató kérdésre Hiller István azt felelte:

PestiSracok facebook image

Gulyás Gergely ugyanakkor azt mondta, örülne, ha lenne atlétikai vb, "és egyébként lesz is".

Hiller István bírálta, hogy az kap jelentős nyugdíjprémiumot, akinek magas a nyugdíja; szerinte igazságosabb elosztásra lenne szükség. Gulyás Gergely azt felelte: az erről szóló jogszabályt "Önök hozták", de a szocialista kormányok idején nem volt olyan gazdasági növekedés, hogy többletforrást adhassanak a nyugdíjasoknak.

A politikusok között vita alakult ki a foglalkoztatás kérdéséről is: míg Gulyás Gergely szerint egymillióval dolgoznak többen, mint a baloldali csődkormányzás idején, Hiller István azzal érvelt, hogy a foglalkoztatottak száma, és azoké, akik ténylegesen dolgoznak, nem fedi egymást. Nem értettek egyet abban sem, hogy jelenleg dolgoznak többen külföldön, vagy 2010-ben volt magasabb ez a szám. Gulyás Gergely kijelentette: a trend 2016-ban megfordult, azóta többen jönnek haza dolgozni, mint ahányan elhagyják az országot.

Hiller István bírálta a kormány családtámogatási rendszerét is. Azon belül az otthonteremtési kedvezményről azt mondta: bár kedvezményt nyújtani helyes, annak elsődleges, demográfiai célja nem teljesült. Ugyanis az igénylőknek csupán 30 százaléka vette fel a támogatást úgy, hogy vállal még gyermeket. Hozzátette: kormányon azt fogja szorgalmazni, hogy ne töröljék el a támogatást, de tegyék lehetővé, hogy a legszegényebbek is élhessenek vele. Gulyás Gergely erre azt felelte: a baloldal 2002-ben is azt ígérte, hogy nem nyúl hozzá a családok támogatásához, majd miután egyes vezetői éltek a lehetőségekkel, mégis eltörölték azokat.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Mónus Márton

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.