A magyarok szűk többsége szerint Lenin lelkén tömeggyilkosságok száradnak, és hazánk háromnegyede nem ért egyet azzal, hogy Nyugat-Európa-szerte szobrokat állítanak a kommunista diktatúra kiagyalóinak és elkövetőinek. A kommunista gondolatot viszont több, mint 30 szabad év sem tudta kiverni az emberek fejéből, ami pedig még megdöbbentőbb, hogy egy nem elhanyagolható hányad fejéből a kommunista gyakorlatot se. A nem jó, de nem is tragikus eredményt hozó közvélemény-kutatást a Nézőpont Intézet és a Kommunizmuskutató Intézet készítette Lenin halálának századik évfordulóján.
1924. január 21-én, 100 éve halt meg Lenin, aki maroknyi bolsevik ügynök elvtársával puccsot hajtott végre 1917 novemberében Oroszországban – ez volt a „nagy októberi szocialista forradalom”, amely tehát nem nagy, nem októberi, és nem forradalom. A nyolc hónappal korábbi oroszországi forradalom már megdöntötte a cár hatalmát, és ideiglenes kormányt, továbbá köztársasági államformát eredményezett, ám Leninék nem azért szervezkedtek már abban is, hogy valaki másnak kaparják ki a gesztenyét: a kommunisták mindig kizárólagos és totális hatalmat akartak. Az októberi (a Gergely-naptár szerint novemberi) bolsevik puccs már erről szólt, és a sikerét követően hozzáláttak a történelem legembertelenebb diktatúrájának kiépítéséhez: tömeggyilkosságok, kényszermunkatáborok, rettegés, nyomor és addig elképzelhetetlen gyűlölethullám által kísérve, száz év alatt pedig mintegy százmillió halottat hagyva tanúbizonyságul.
100 évvel Lenin halála, valamint három és fél évtizeddel a rendszerváltoztatás után a Nézőpont Intézet és a Kommunizmuskutató Intézet arra volt kíváncsi, működik-e még a „Lenin bácsi jó bácsi” varázsige, hisznek-e még a magyarok a kommunista vezetők által szőtt Lenin-kultuszban. A reprezentatív felmérés ezer fős felnőtt mintával készült, a hibahatára 3 százalék.
Lenint a magyarok többsége elítéli: a válaszadók több mint fele (52 százalék) szerint felelős volt tömeggyilkosságokért, igaz, minden ötödik megkérdezett (19 százalék) kételkedik ebben.
Jó hír, hogy Magyarországon kevésbé látszik hatni az újkommunista propaganda, mint a nyugati világban, ugyanis a 40 év alatti magyarok, akik a rendszerváltoztatás után váltak felnőtté, már átlag feletti arányban gondolják Lenint tömeggyilkosnak (61 százalék). Elgondolkodtató ugyanakkor, hogy a magyarok 48 százaléka, illetve a 40 év alatti magyarok 39 százaléka a kikutatott és nyilvánosan hozzáférhető történelmi tények ellenére sem, vagy nem okvetlenül tartja felelősnek a tömeggyilkosságokért a történelem egyik legnagyobb tömeggyilkosát.
A magyarok többségének a Lenin és elvtársai köré épített kultusz sem szimpatikus. A megkérdezettek több mint háromnegyede (76 százalék) nem ért egyet azzal, hogy Nyugat-Európában szobrokat állítanak a kommunista diktatúra meghatározó alakjainak, és mindössze tizedük (11 százalék) van ezzel ellentétes véleményen. Emlékezetes, hogy Karl Marx óriási szobrának leleplezésekor maga Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság akkori elnöke mondott beszédet a kommunista teoretikus szülővárosában, a németországi Trierben. A kommunizmus legnagyobb hatású teoretikusa és részletes kidolgozója tehát ilyen megbecsülést élvez a mai nyugati, fősodrú politika szemében.
Forrás: Nézőpont Intézet és Kommunizmuskutató Intézet
Ez mindenképpen intő jel azon közép-kelet-európai országok és népek számára, amelyek a kommunizmust nem egyetemi klubok és kocsmaközösségek romantikus összejövetelein, hanem a saját bőrükön ismerték meg.
A kommunizmus kísértete nem pusztult el
Távol áll a megnyugtatótól a magyarok kommunizmussal kapcsolatos vélekedése is. A felmérésben részt vevők több, mint fele még mindig úgy gondolja, hogy a kommunizmus alapvetően jó gondolat, csak valami félrecsúszott a gyakorlatban. A válaszadók 52 százaléka egyetért azzal az állítással, hogy „a kommunizmus alapvetően jó gondolat, csak a megvalósítás volt rossz”, míg csupán 37 százalékuk nem tud ezzel azonosulni. Egyéni, nem reprezentatív tapasztalatok alapján rögtön hozzá kell tenni, hogy legkevésbé sem kommunista, sőt a baloldali diktatúrát kimondottan megvető emberektől is rendszeresen lehet hallani hasonló vélekedést, hogy tökéletes elgondolás, amelyet a tökéletlen ember nem képes végrehajtani. Ez azt jelenti, hogy nem a kommunizmus volt eredményes, hanem az évtizedeken át féktelenül pusztító kommunista agymosás.
Forrás: Nézőpont Intézet és Kommunizmuskutató Intézet
A fentieket alátámasztják a felmérés részletesebb belekérdezésére adott válaszok is, hiszen az 52 százaléknyi többség nem egyöntetű pártolója a totalitárius ideológiának. A kommunizmus alapgondolatát nem, hanem csupán a megvalósítását hibáztatók nagyobb része úgy véli, hogy egyáltalán nem valósítható meg ez az alapvetően amúgy jó gondolat. Van azonban egy aggasztóbb számadat is az eredményben.
A válaszadók 18 százaléka szerint viszont a megvalósítás ugyan félrecsúszott a XX. században, ám a vagyonegyenlőségre épülő kommunizmus igenis megvalósítható.
A felnőtt lakosság csaknem ötöde tehát minden tapasztalat ellenére rendületlenül hisz a kommunizmusban. Nemcsak ideológiai okfejtésről van itt szó, hiszen rendelkezésünkre áll a pontos kép arról, mivel jár mindez. Az ország meggyötrése, a meggyilkoltak sokasága, a megtört életek, a tömegek által nemzedékeken át cipelt traumák, a nyomor, a máig ható társadalmi és gazdasági károk mind-mind arra figyelmeztetnek, hogy soha többé kommunizmust, ám egy jelentős tömegre ez sem képes hatni. Gyanúsan egybevág továbbá ez a 18 százaléknyi kommunizmusban hívő ember a Lenin tömeggyilkosságokban fennálló felelősségét elvitató 19 százalékkal.
Nem bír véget érni az elátkozott XX. század – Honi felderítés (Videó)
Az eredményeket összesítve érdekes megosztottság látható, és nyilvánvaló, hogy három és fél évtizeddel a kommunista diktatúrák bukása után sem létezik egyöntetű vélekedés ezzel a totalitárius ideológiával szemben.
A magyarok 37 százaléka elveti a kommunizmust, annak megvalósítási kísérletétől függetlenül; további 30 százalék jó gondolatnak tartja, de nem hisz abban, hogy az eszme átültethető lenne a valóságba; 18 százalék pedig mind a kommunista elméletben, mind a kommunista gyakorlatban hisz. Jobbára antikommunista tehát a hazai lakosság, ám az látszik, hogy bőségesen van még helye az ismeretterjesztésnek…
Facebook
Twitter
YouTube
RSS