Mint ismert, korábban felmerült az ötlet, hogy kizárják Magyarországot a NATO Bukaresti Kilencek munkacsoportjából amiatt, hogy a magyar kormány megvétózta a szervezet Ukrajna támogatásával kapcsolatos döntéseit. Legalábbis erről jelentek meg találgatások, amelyeket most Klaus Iohannis román államfő határozottan cáfolt – számolt be a Mandiner.
A B9-csoport 2015-ben jött létre, a NATO kelet-európai tagállamait tömöríti, olyan országokat, amelyek régebben a varsói szerződés tagjai voltak. Joe Biden amerikai elnök és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár múlt szerdán, Varsóban biztosították a Bukaresti Kilencek országainak vezetőit arról, hogy a NATO keleti szárnyának megerősítése a szövetség prioritásai közé tartozik. Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke azonban nem vett részt a NATO keleti szárnyát képviselő tagállamok csoportjának a rigai csúcstalálkozóján. A Mandiner kérdésére a Sándor-palota a következő nyilatkozatot tette:
„A B9-csúcstalálkozó konszenzuskereső, baráti légkörben zajlott, szövetségesekhez méltóan. A köztársasági elnök továbbra is fontosnak tartja a regionális együttműködéseket – köztük a Visegrádi Együttműködést, a Három Tenger Kezdeményezést és a B9-et is, – amelyeken a résztvevők kölcsönösen megismerhetik egymás álláspontját. Magyarország tevőlegesen támogatja a NATO azon törekvését, hogy az ukrajnai háború kitörése óta megváltozott biztonsági architektúra okán a szövetség kollektív védelmi képességei erősek legyenek, hiszen a NATO-t azért hoztuk létre, hogy ha bármelyikünket megtámadják, akkor biztosak lehessünk abban, hogy a többiek mind a segítségünkre sietnek. Abból azonban, hogy a NATO egy védelmi szövetség, az is következik, hogy ne tegyen olyan lépéseket, amelyek belesodorhatják a háborúba – ezt az álláspontot több B9-es államfő is osztja. A Financial Times cikkében megjelent állításokat a rigai B9-es csúcsot követő sajtótájékoztatóján az ülést – a lett és a lengyel kollégájával közösen – elnöklő Klaus Iohannis román államfő határozottan cáfolta. Ahogy arra is kitért: nem rendkívüli, ha egy államfő nem vesz részt a csúcstalálkozón. »A kizárásról nem volt szó, és nem is lesz szó. Ez fake-news típusú információ. Ez nem volt téma, és nem ez az első eset, hogy egy államot nem az elnök képviseli. (…) Magyarországot és Szlovákiát intézményesen a nagykövetük képviselte. Diplomáciai szempontból tehát nincs probléma. (…) Nincs semmi rendkívüli.«”
Forrás: Mandiner; Fotó: MTI/EPA-PAP/Pawel Supernak
Facebook
Twitter
YouTube
RSS