Még nincsen gyanúsítottja a Kovács Béla-ügynek – nyilatkozta a PestiSrácok.hu kérdésére Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség szóvivője. Fazekas Géza ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a jobbikos EP-képviselő mentelmi joga miatt a képviselő ellen konkrétan nem folytathatott nyomozást a Központi Nyomozó Főügyészség. “Az ügyben most december 20-ig hosszabbították meg a nyomozás határidejét, és miután a Legfőbb Ügyészségre megérkezett az a hivatalos értesítés, amely Kovács Béla, az Európai Parlament (EP) képviselője mentelmi jogának felfüggesztéséről szól, minden jogi akadály elhárult az ügy feltárása elől” – mondta portálunknak Fazekas Géza.
A Legfőbb Ügyészség ma közleményben hívta fel arra a figyelmet, hogy az EP október 14-én függesztette fel Kovács Béla mentelmi jogát. A részletesen indokolt határozatot úgy fogadták el, hogy előtte az EP jogi bizottsága gondosan megvizsgálta az ügyet, Polt Péter legfőbb ügyésztől kiegészítő információkat kért és július 14-én személyesen is konzultált vele.
Az október 14-ei határozat deklarálta: Magyarország alaptörvényének megfelelően a legfőbb ügyész és az ügyészség függetlenek, alkotmányos feladataikat külső szervektől függetlenül végzik, és az ártatlanság vélelmét tiszteletben tartva járnak el. “Az Európai Parlament határozata rámutatott arra, hogy nem találta semmi jelét annak, hogy a mentelmi jog felfüggesztését a képviselővel szemben politikai kár okozása céljából indított eljárással összefüggésben kérték volna” – nyilatkozta a PestiSrácok.hu-nak a Legfőbb Ügyészség szóvivője.
Kiderült, az Európai Parlament jogi bizottság 14 igennel, 2 nem és 2 tartózkodás mellett fogadta el a határozati javaslatot, a mentelmi jog felfüggesztését, amelyet az EP nyílt szavazással fogadott el. A Legfőbb Ügyészség az Európai Parlamentnek a mentelmi jog felfüggesztéséről hozott határozatát – a további szükséges intézkedések érdekében – a Központi Nyomozó Főügyészségnek küldi meg. Az ügy előzménye, hogy Polt Péter legfőbb ügyész – a Központi Nyomozó Főügyészség addigi nyomozása eredményeképpen – 2014. május 12-én diplomáciai úton Martin Schulzhoz, az EP elnökéhez fordult, indítványozva, hogy az EP függessze fel Kovács Béla mentelmi jogát.
Ismert, a jobbikos Kovács Béla ügyében az európai közösség intézményei ellen folytatott kémkedés gyanúja miatt indult nyomozás, a politikus ellen az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) 2014 április elején tett feljelentést, miután a polgári elhárítás figyelmét felkeltette, hogy a képviselő rendszeresen találkozik konspiratív módon orosz diplomatákkal, és havi rendszerességgel Moszkvába látogat. Kovács Béla több nyilatkozatban tagadta a kémkedés vádját.
Kovács Béla korábban úgy nyilatkozott, azt szeretné, hogy ügyének minél hamarabb vége legyen. Együttműködik a magyar hatóságokkal, és reméli, hogy tisztességes lesz az ügyében folyó eljárás és bírósági döntés – fogalmazott. A Jobbik pedig korábban közleményben közölte, hogy Kovács Béla többször jelezte a bizottságnak és a közvéleménynek, hogy nem kíván élni mentelmi jogával, és annak felfüggesztését maga kéri. Hozzátették: pártjuk az eljárás minden szakaszában “teljes nyilvánosságot és átláthatóságot követelt az ügyben”. A párt kommünikéje kiemelte: még mindig nem ismertek a vélt bizonyítékok, csak a sajtóba kiszivárgott, “többször módosított vádak”. A Jobbik bízik benne, hogy minél hamarabb kiderül az igazság, Kovács Béla pedig “végre tisztázni tudja magát a független magyar bíróság előtt”.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS