Nagy szakmai-, és közfelháborodás övezte a lipótmezei pszichiátria (OPNI) 2007-es bezárását, ahol addig a pszichiátriai és addiktológiai gondozottak ellátása mellett a stroke-os és neurológiai betegek gyógyítását is végezték világszínvonalon. A II. kerületi önkormányzat akkor úgy módosította városrendezési és építési szabályozását, hogy az ingatlanegyüttes és az azt övező park ne lehessen az ingatlanspekulánsok martaléka. Bár sokan gondolták úgy, hogy üzleti érdekek álltak a bezárás hátterében, a szakma – ideológiai alapú – módszertanváltásról beszélt, azaz egyfajta elmozdulásról a tébolydáktól az alternatív szolgáltatások irányába. Mivel azonban utóbbiak kiépítésére nem került sor, a társadalom súlyos árat fizetett az elsietett akcióért. A bezárást követően a hajléktalanná tett betegek ellepték az utcákat, többen öngyilkosok lettek a szervezetlen ellátás miatt, az OPNI szakmai gárdája pedig szétszéledt. Múltidéző cikkünkben az OPNI egy részének tervezett újranyitása kapcsán felidézzük a Gyurcsány-kormány egyik legvitatottabb intézkedésének körülményeit.
Újranyitják a lipótmezei pszichiátriát
A nol.hu adott hírt először arról a kormányzati szándékról, hogy egy nagy szuperkórház helyett több nagyobb kórházas rendszert alakítanának ki Budapesten. Ennek farvizén vetődött fel a lipótmezei pszichiátria újra használatbavétele is. A kormány nemsokkal ezután valóban arról döntött, hogy öt év alatt 335 milliárd forintból szervezik át a fővárosiak egészségügyi ellátását és építenek három új centrumot. Emellett újranyitják a lipótmezei pszichiátria egy részét az időskori szellemi hanyatlásban szenvedő betegek ápolására.
Az OPNI Molnár Lajos minisztersége alatt záratták be 2007. december 31-én. Molnár egészségügyi kinevezését 2006. június 9-én vehette át Gyurcsány Ferenc kijelölt miniszterelnöktől. Nevéhez olyan nagy vitákat kiváltó változtatások fűződnek, mint a súlyponti kórházi rendszer felállítása, patikaliberalizáció, vagy a vizitdíj. Elindította a több-biztosítós egészségügyi rendszer bevezetését, de nem járt sikerrel, ezért 2007. április 6-án lemondott. 2015. március 23-án hunyt el.
A vizitdíjas Molnár Lajos minisztersége idején került lakat a Lipótra. Fotó: Index
Minden indoklás nélkül zárta be az OPNI-t a Gyurcsány-kormány
Portálunk megkereste Láng Zsoltot, a II. kerület polgármesterét, aki már az OPNI bezárását megelőzően is ezt a tisztséget töltötte be. Láng Zsolt elöljáróban elmondta, az önkormányzat egyelőre nem értesült az esetleges újranyitásról.
A polgármester felidézte, a II. Kerületi Önkormányzat már 2006 év végén tiltakozott az OPNI bezárása ellen, mivel a Közép-Magyarországi Regionális Egészségügyi Tanács (RET) nem osztott volna ágyakat az OPNI-nak, ami az intézet bezárását jelentette. 2007 elejére bizonytalanná vált a 40 hektáros, ősfás parkban álló intézmény sorsa. Már ekkor félő volt, hogy megszűnik az évtizedes munka, a betegeket pedig több egészségügyi intézmény között osztják szét. Az épület falain belül ekkor a pszichiátriai és addiktológiai gondozottak ellátása mellett a stroke-os és neurológiai betegek gyógyítását végezték világszínvonalon.
A polgármester elmondta, az OPNI megmentéséért több demonstrációt is szerveztek, sajnos hiába. Gyurcsány Ferenc kormánya végül 2007 márciusában jelentette be több kórház mellett az OPNI bezárását is. Az intézmény kapujára 139 év után, 2007. december 31-én került lakat.
Nem a bezárásra készültek
Mint Láng Zsolt elmondta, a kerület a sikeres és nagymúltú intézménynek éppen nem a bezárására, hanem a megújítására készültek 2006-ban. Ezért is támogatták Nagy Zoltán professzornak, az OPNI akkori vezetőjének nevéhez kötődő megújítási programot. 2006 őszén ezért is hagyták jóvá a kerületi szabályozási tervnek az intézet egészségügyi fejlesztését szolgáló változtatását.
Léptek az ingatlanspekuláció ellen
A Közép-Magyarországi RET bizonytalanságából kiindulva 2007 februárjában azért, hogy megóvják a területet az ingatlanspekulációktól, a II. kerület hatáskörében lévő legszigorúbb jogi eszközzel élt, változtatási és építési tilalmat rendelt el a területre. Ráadásul a hároméves változtatási tilalom lejárta előtt a képviselő-testület egyhangúlag új szabályozási tervet alkotott. A 2009. decemberi ülésen elfogadott szabályozásban a kerület kinyilvánította azon szándékát, hogy az egykor neves intézményben és helyén a jövőben is gyógyító célú tevékenység folyjon. A szabályozási terv az erdőterület megőrzését, illetve az egészségügyi célú hasznosítását támogatta. A műemléki védettségű főépületet és a kerttörténeti szempontból is rendkívül értékes környezetét a szabályozás különösen védendőnek nyilvánította. Az övezetben a módosítás során a beépítési mértéket 15-ről 10 százalékra csökkentette.
Az épület falain belül ekkor a pszichiátriai és addiktológiai gondozottak ellátása mellett a stroke-os és neurológiai betegek gyógyítását végezték világszínvonalon; Fotó: beszelo.c3.hu
Jelenleg a területre a II. Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzat 2/2007-es rendelete vonatkozik, melynek lényege, hogy csak az egészségügyi funkció megtartásával lehet hasznosítani a területet. Láng Zsolt hozzátette, mivel az ingatlan nem forgalomképtelen, az említett kötöttségekkel akár értékesíteni is lehetne.
Prevenciós központ a felső tízezernek?
Az OPNI bezárása kapcsán akkor megszólalt Nagy Zoltán, az OPNI akkori főigazgatója, aki szerint az egyik legfájóbb pont az intézmény orvoscsapatának szétesése. A főigazgató akkor arról beszélt, sajnálja, hogy nem vette át egyik intézmény sem csoportosan az orvosgárdát. Bár az akkor hat éve a vezetése alatt álló OPNI működését sikeresnek ítélte, arról is beszámolt, az épületegyüttes jelentős felújításra szorul. A bezárás lehetséges indokaként ugyanakkor ő is megemlítette a tendenciát, hogy a nagy elmeotthonok ideje is lejárt, és inkább az otthonápolásé és a lakóhelyhez közeli gondozóhelyeké a jövő. Nagy Zoltán akkor arra tippelt, szanatórium lesz, vagy prevenciós központ a felső tízezernek.
“Vizitáció” – Gyurcsány Ferenc a mai napig kitart a vizitdíj fontossága mellett, azt újra bevezetné. Fotó: fotoklikk.hu
Épp felújították a szecessziós kápolnát
Érdekes momentum, hogy miközben az intézményt bezárták a jelentős művészettörténeti értékű kápolnát éppen restaurálták. A felújítás kezdeményezője dr. Kárpáti Miklós egy alapítványt is létrehozott a több felekezet számára fölszentelt kápolna rendbetételére. A magyar szecesszió egyik neves képviselője, a gödöllői művésztelep egyik alapítója, Nagy Sándor falfestményei mellett ekkor hozták rendbe a szintén általa tervezett, majd Roth Miksa által kivitelezett festett üvegablakokat is.
A tébolyda, mint a személyes szabadság korlátozásának rafinált eszköze
Miközben az OPNI bezárásáról szóló hirtelen meghozott döntés mögött sokan egyszerű ingatlanspekulációt sejtettek, a szakma egyes képviselői egyfajta tendenciát láttak megvalósulni. Tringer László egyetemi tanár, a Magyar Pszichiátriai Társaság volt elnöke az MNO.hu-n akkor arról írt, a tébolydák világa „úgy tűnik hazánkban is végnapjait éli”, ugyanakkor hozzáteszi, a rendszer szerves fejlődés eredményeként alakult ki, és az ideológiai alapú erőszakos beavatkozás miatt a társadalom súlyos árat fizethet. Mint kifejti, a háttérben olyan ideológiai természetű erők működnek, amelyek kezdetét az 1968-as diákmozgalmak szimbolizálják, és amelyeknek szélsőbalos gyökerei egyértelműek. Eszerint a tébolyda és az általa képviselt pszichiátria nem más, mint a személyi szabadság korlátozásának rafinált eszközrendszere az elnyomó hatalmak kezében.
Nagy árat fizet a társadalom; Fotó: welovebudapest.com
Az alternatív szolgálatokat elfelejtették fejleszteni
E gondolatot részben a nemzetközi szervezetek is magukévá tették. A 2005-ben Helsinkiben tartott európai miniszteri értekezlet deklarációja elkötelezi magát a mentális betegségek elleni küzdelem fejlesztése, a tébolydák alternatívájaként működő korszerű intézmények kiépítése iránt (például közösségi pszichiátria). A Tringer László szerint ugyanakkor a probléma ott mutatkozik meg, hogy a modernizációs kísérleteket úgy hazánkban mint máshol az alternatív szolgálatok felfejlesztése nélkül akarták keresztül vinni. Az intézménybezárásoknak köszönhetően Európa-szerte elszaporodtak a mentális betegek által elkövetett bűncselekmények, olyannyira, hogy a betegek bűnözési aránya többszörösen meghaladja a lakossági átlagot (30-40 éve még alatta volt). Ráadásul egy személy börtönben tartása mintegy tízszeresébe kerül, mint gyógyintézeti ápolása. A pszichiátriai betegek másik jelentős csoportja utcára kerül, és a hajléktalanok számát gyarapítja. A pszichiáter összegzésében kijelenti,
a sárgaház sorsa, bárhogy végződjék is, nem csupán egy patinás intézmény vagy egy orvosi szakterület belügye. Ahogy az elme betegségeiben a személy (bár torzult) ábrázata tükröződik, a mentális betegségek társadalmi fogadtatása az adott emberi közösség önismeretének hű tükörképe.
Öngyilkosságok a bezárás után
Az OPNI hirtelen bezárását követői szakmai aggályok később a valóságban is éreztették a hatásukat. A medicalonline.hu összefoglalójában két konkrét halálesetről is beszámol, amelyek az átszervezéssel kapcsolatba hozhatóak voltak. A rendőrség vizsgálatot indított egy hajléktalan nő öngyilkosságával kapcsolatban, mivel kiderült, korábban az OPNI betege volt. Az orvosok több száz kóborló betegről beszéltek, míg az állampolgári jogok hivatala szerint az ápoltak egész sora süllyedt a hajléktalanságba, a betegek orvosaikat keresik, a kórlapok eltűntek. Miközben az egészségügyi tárca arról beszélt, az OPNI megszüntetéséből adódóan egyetlen beteg sem maradt ellátatlanul, egy öngyilkos fiatal férfiról kiderült, a Lipót megszűnése után olyan doktornőhöz irányították, aki szülni ment, ő pedig tovább már nem keresett.
Németh Attila, a pszichiátriai társaság volt elnöke akkor úgy nyilatkozott, a pszichiátria általános helyzete vált kritikussá. Miközben az átszervezéseknek köszönhetően kétszáz ágy egyszerűen eltűnt, pszichiáterek sora hagyta el az országot.
Számtalan korlát határozza meg a terület hasznosítását
Portálunk megkereste a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t is (MNV), amelytől arról érdeklődtünk, valóban fölmerült –e az egykori OPNI épületegyüttesének újra használatba vétele. Szerettük volna azt is megtudni az OPNI bezárását követő időben milyen felhasználási ötletek merültek fel, illetve a nevezett időszakban milyen esetleges állapotromlás következett be.
Nem értékesíthető; Fotó: H. Szabó Sándor/MTI
Az MNV válaszában elmondta, az (OPNI) ingatlan-együttes hosszú távú hasznosítása átgondolt, összetett, végrehajtható és kellő mértékű forrásokra is támaszkodó koncepciót követel meg. Figyelemmel kell lenni természetbeni sajátosságaira is, melyek jelentős mértékű korlátokat szabnak. Ilyen korlát például az ingatlan-együttes nagy kiterjedése (cca. 41 hektár), az azon fekvő felépítmények jelentős területe (cca. 39 000 nm) és száma (35 db) és nem utolsó sorban a műemléki jogi jelleg is.
További korlát, hogy az ingatlan-együttes területének több mint felén az erdészeti hatóság nyilvántartásában üzemtervezett erdő található, ezért az ingatlan művelési ágának ingatlan-nyilvántartási rendezését követően az ingatlan a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 3. § (3) bekezdése alapján közös tulajdonosi joggyakorlása alá kerül.
Ez azt jelenti, hogy a jövőbeni hasznosítás esetén az MNV Zrt. és a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet a tulajdonosi jogaikat egymással együttműködve kötelesek gyakorolni. További szempont, hogy a jelenleg hatályos kerületi szabályozási terv szerinti az ingatlan-együttes különleges egészségügyi szociális erdő, különleges egészségügyi létesítmények területe övezeti besorolású.
Nem értékesíthető
Az MNV Zrt. emellett kiemelte, az ingatlan-együttes – éppen annak műemléki és erdő besorolásából következően is – nem értékesíthető. A hosszú távú hasznosítási cél eléréséig is, az ingatlan-együttest az MNV Zrt. folyamatosan üzemelteti, állagmegóvását biztosítja.
Forrás: origo.hu/medicalonline.hu/mno.hu/PestiSrácok.hu
Fotó: nol.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS