A Nemzeti Nyomozó Iroda Műkincsvédelmi Alosztályán szolgálatot teljesítő rendőrtisztek meghallgatásával folytatódott az a per, amiben kémkedéssel, hírszerzéssel vádol az ügyészség két férfit, akik a gyanú szerint a Svájci Alapnak, az IMF -nek és a Pentagonnak folytattak hírszerzést egy Birodalom nevű szervezetben. A szeptember 6-i tárgyaláson nem volt egybehangzó a rendőrtisztek, nyomozók beszámolója arra vonatkozóan, hogy hogyan kezeltek egy bűnjelet, egy adathordozót, azt hogyan tárolták. Az is izgalmas kérdéseket vet fel, hogyan is tudták a rendőrök a nyomozást elrendelő napon írt jelentésben felvázolni a komplett kémsztorit.
Az NNI Műkincsvédelmi Alosztálya nyomozott abban az ügyben, amiben Maxin Norbertet és Bukta Bélát azzal gyanúsítják, hogy kémtevékenységet végeznek a Svájci Alapnak, az IMF -nek és a Pentagonnak. Az évek óta húzódó per Rejtő-i fordulatokkal tarkított nyomozati anyaga többezer oldalt tesz ki, a vádiratot a PestiSrácok.hu szerezte meg és ismertette először. (A perről itt írtunk. )A vádiratból és az eddigi bírósági tárgyalásokon elhangzott információkból egyelőre még nem derült ki, hogy pontosan miért és hogyan kémkedtek Maxin Norberték, azon túl, hogy széles baráti körrel rendelkeztek és előfordult, hogy külföldi ismerőseikkel a Bajnai-kormány ideje alatt tapasztalható magyarországi korrupcióról is beszélgettek.
2015 decemberében vették őrizetbe Bukta Bélát és főnökét, az Arcade tulajdonosát, Maxin Norbertet. Mindketten úgy vélik, hogy koncepciós eljárás folyt ellenük, a PestiSrácok.hu-nak pedig azt is elmondták, hogy a nyolc hónapig tartó előzetes letartóztatás alatt a nyomozók megpróbálták kicsikarni tőlük a “beismerő vallomást”, de egyikük sem volt hajlandó azt állítani, hogy kémtevékenységet folytattak. Nyolc hónap előzetes letartóztatás után végül szabadlábra helyezték őket. A bírósági eljárás során a vád tanúja, Maxin korábbi élettársa kijelentette, hogy Maxin szerinte nem kém, de arról is beszélt, hogy nincsenek túl jó viszonyban egymással egy köztük lévő elszámolási vita miatt.
A vád szerint Bukta átadott egy titkos katonai dokumentumot, amit egy, a lakásán lefoglalt adathordozón találtak meg az NNI nyomozói, akik egyébként rágalmazási ügyben tartottak házkutatást a férfi lakásán. Már az is szokatlan, hogy műkincsvédelmisek nyomoznak egy rágalmazási ügyben, de az még inkább kérdéses, hogy a lefoglalt adathordozókat miért küldték a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) Szakértői Intézetébe. Arra sem kaptunk választ, hogy a házkutatásról készült jegyzőkönyvben miért nincs feltüntetve a vád alapját képező Spire Gigapod lemez sorszáma, holott minden mást jelöltek. Az is különös, hogy a winchester bűnjelcímkéjét a gyanúsított vagy hatósági tanú nem írta alá, sőt, még a lefoglalt tárgy sincs a címkén megnevezve, holott erre jogszabály kötelezi a rendőröket. A mulasztásra vonatkozó kérdésre a nyomozók nem tudtak választ adni, sőt, akadt, aki önellentmondásba is keveredett a bíróság előtt. Kiderült: a bűnjel, azaz a bizonyíték őrzése sem szabályszerűen történt, hiszen az nem bűnjelkamrában, hanem az NNI épületében, a különféle szervek között keringett. A csúcstechnológiai osztály végzett rajta mentést, kutatást. A tárgyaláson a tanúként idézett nyomozók közül senki sem tudott arra választ adni, hogy az adathordozó mikor és miért került a csúcstechnológiai osztályra, valamint az sem derült ki, hogy ott pontosan ki és mit is csinált vele. A nyomozati anyag dokumentumaiból ugyanis hiányzik az erre vonatkozó rész. A nyomozók munkáját egyébként több ponton sérelmezték a vádlottak. Időközben elkészült a szakértői vélemény az adathordozóról. A szakértőket a bíróság a következő tárgyaláson hallgatja meg.
A szakértői jelentés jogerőssé vált, az abban leírtak szerint az biztos, hogy az adathordozót 2015.04.15 és 04.17 között használták, amikor is 9 könyvtár 26 fájl módosult rajta. Ebben az időszakban pedig már az NNI-nél volt a winchester.
A védelem álláspontja szerint az is érdekes, hogy a zsaruk nem vették észre, hogy az általuk megnevezett dokumentum elnevezése nem azonos azzal, amit később titkos katonai dokumentumként tartottak számon.
Magyarországi hosszútávú stratégiai terve nem azonos a “tízéves” tervvel. Ez önöknek nem tűnt fel?”
“Nem”
De a műkincsvédelmisek a dokumentumban említett helikopterek beszerzésével kapcsolatban sem kértek információt az illetékes hatóságoktól, azokat a megkereséseket pedig, amire a nyomozó hivatkozik, senki nem találta még meg. A tárgyaláson egy másik rendőr vallomása szerint az úgynevezett belső csúcstechnológiai osztály segítségét kérték arra vonatkozóan, hogy vizsgálják meg az adathordozót.
Vizsgálódást nem kértem, csak mentést. “
– mondja. A felderítő főosztály kiemelt főnyomozója arról beszél, hogy a lefoglalt tárgyak ömlesztve voltak a zsákokban. Az ügyvéd kérdésére elmondja:
Nem tipikus csomagbontás volt”
A zsákokban feljegyzések és könyvek voltak, s bár egyenként átlapozták őket, nem találtak kémszervezetre utaló jelet bennük. Az ügyben az egyetlen komoly tárgyi bizonyíték tehát az a Spire Gigapodon adathordozó, amit elfelejtettek számmal ellátni és amit egyébként kétszer foglaltak le a nyomozók úgy, hogy az akkor már hónapok óta a rendőrség birtokában volt. Ezen találták meg azt a “Bizalmas” jelzéssel ellátott iratot, ami a Honvédelmi Minisztériumból származott és ami a magyar honvédség tíz éves stratégiai tervét taglalta. A vád szerint Buktáék ezt a dokumentumot adták át a budapesti amerikai követség Védelmi Együttműködési Irodájának, az ODC-nek, bár azt a nyomozók nem tudták bizonyítani, hogy az átadás valóban megtörtént-e. A tárgyaláson elhangzott: a rendőrök feltételezésen alapuló következtetéseket vontak le, konkrét bizonyítékkal nem rendelkeztek arról, hogy Maxin és Bukta kémtevékenységet folytattak.
A bírósági per a szakértők meghallgatásával folytatódik, szeptember 20-án.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS