Hivatalosan még mindig nem igazolta a június 23-ra tervezett kihallgatásáról való távolmaradását Kovács Béla, a Jobbik kémkedéssel és költségvetési csalással gyanúsított EP-képviselője. A politikus ellen indult nyomozás határidejét várhatóan meghosszabbítják.
A Jobbik európai parlamenti képviselője Magyarországon, családja körében tölti a nyári szünetet, Gertrúd-villa vagy Hoffmann-hz néven ismert pilisszentkereszti házban. Orosz feleségén kívül a politikus anyósa is a házban él, ahol állítólag egymásnak adják a kilincset Kovács Béla és neje külföldi barátai, ismerősei. A politikus eközben még mindig nem igazolta hitelt érdemlően, miért maradt távol a büntetőügyében június 23-ra kitűzött meghallgatásáról. Ügyvédje szerint a grúziai Abháziában kagylóba léphetett és vérmérgezést kapott, azonban erről csak egy később kiadott, francia nyelvű, brüsszeli orvosi igazolást csatolt, amikor július 19-én már megjelent a meghallgatáson.
A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) szóvivője azt közölte a Magyar Időkkel, hogy a nyomozás határideje szeptember 20., és addig nem terveznek meghatározó nyomozati cselekményt, ám a vizsgálat időtartamát várhatóan meghosszabbítják. Július 19-én a kémkedési ügyében hallgatta ki folytatólagosan a nyomozó ügyészség Kovács Bélát, és akkor gyanúsították meg jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással, valamint hamis magánokirat felhasználásával – ezáltal egyesítve a két büntetőeljárást. A jobbikos EP-képviselő mindkét ügyben tagadja a bűnösségét.
Kovács Béla kémgyanús orosz kapcsolataira a francia, a német és a lengyel titkosszolgálatok hívták fel az Alkotmányvédelmi Hivatal figyelmét 2014 elején. A polgári elhárítás az év áprilisában tett feljelentést kémkedés alapos gyanúja miatt, Kovács mentelmi jogát azonban csak másfél év után függesztette fel az EP, akkor is azzal a kikötéssel, hogy kényszerintézkedést nem lehet alkalmazni vele szemben.
A költségvetési csalás miatt az unió csalás elleni hivatala, az OLAF tett feljelentést tavaly nyáron. Ez utóbbi ügyben a gyanú szerint a jobbikos politikus 2012-ben és 2013-ban négy emberrel fiktív gyakornoki szerződést kötött négy, illetve hat hónapos időtartamra. Ezért több mint 28 ezer eurót, vagyis nyolc és fél millió forintot meghaladó összeget vett fel az Európai Parlamenttől. Az ügyészség szerint a gyakornokok gyakorlatilag nem léteztek, érdemi munkavégzés nem történt, ezek fiktív szerződések voltak. Az eljárásban az álgyakornokokat költségvetési csalással gyanúsították meg.
magyaridok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS