Mégis miféle szervezet és milyen megfontolásból díjazná a Karácsony Gergely miatt összerottyant Budapestet?
Fotó: Hatlaczki Balazs
Karácsony Gergely főpolgármesterré választása óta várom, hogy egyszer csak leszáll egy űrhajó a Városháza szinte már provokációból parknak csúfolt betonplaccára, hogy onnan vigyék el Budapest első emberét az Univerzum Legnagyobb Kóklere-díj átadására a Vega galaxisba. Hogy aktuálisan miért nem hallani ilyesmiről semmit, annak egyszerű a magyarázata: azért, mert Karácsony Gergely még ebben sem tud első lenni. Karácsony Gergely az univerzum örökös második legnagyobb kóklere. Űrhajó így most sem jött, de jött egy még annál is váratlanabb és valószínűtlenebb esemény: kitüntették. Budapestet. Egy díjjal.
Mégpedig egy állítólagosan rangossal. Budapest a Lee Kuan Yew World City Prize 2026 különdíjasa lett. Mondjuk London lett a győztes, de még ebből se vonjunk le messzemenő következtetéseket. A kitüntetést kétévenként ítéli oda a szingapúri alapítású szervezet, amelyet az állam tart fenn, a díj névadója pedig az a Lee Kuan Yew, akiben nemcsak az ország alapító atyját, de a CityGarden-koncepció meghonosítóját is tisztelik. Utóbbi egyfajta egyensúlyra törekszik a modern városi világ és a környezet, konkrétabban a növényi jelenlét között. Amit ebből meg kell értenünk, és ez a legfontosabb, hogy a díj a maga állítása szerint a városfejlődési, városfejlesztési koncepciókat díjazza. Ez nyilván ugyanúgy meglepte Karácsony Gergelyt, ahogy bennünket is. Hiszen ki gondolta volna, hogy ennyire félre lehet érteni a főpolgármester eddigi úgymond teljesítményét, amely nagyjából abban merült ki, hogyan lehet a közszolgáltatások fokozatos leépítésének és az általános lezüllésnek hangzatos neveket kitalálni.
Bizonytalanságunkat csak növelheti a hivatalos honlapon található indoklás, miszerint:
Budapest – A körültekintő erőforrás-gazdálkodással a város figyelemre méltó átalakulást ért el a stratégiai innováció és a taktikai urbanizmus révén. Multimodális közlekedési csomópontjai, mint például a Széll Kálmán tér, amelyek összekötik a villamosokat, a metrót, a buszokat, a kerékpáros és a gyalogos hálózatokat, hatékony átszállási pontokat és új köztereket hoznak létre, míg az egységes és modernizált villamoshálózat most példátlan összeköttetést biztosít az ingázók számára, és továbbfejlesztett közösségi tereket a lakosok számára. A BudapestGO alkalmazás egy „mindent egyben”-platformot kínál a jegyvásárláshoz, az útvonaltervezéshez és a valós idejű forgalmi információkhoz, így az utazás könnyebb és zökkenőmentesebb az ingázók számára. Ez a megközelítés jól példázza, hogyan lehet érdemi városátalakítást elérni költséghatékony beavatkozásokkal és erőforrás-orientált megvalósítással.
Na, most ember legyen a talpán, aki elsőre megmondja, hogy mégis mire kapta a különdíjat a főváros. Személy szerint két homályosan felderengő indokot véltem a szöveg ködében kivenni, ezeket most gyorsan ki is bontom.
Az ember mellékes, a koncepció a lényeg
Egyrészt, amit már korábban is említettem, itt stratégiákat, koncepciókat díjaznak. Ebben a tekintetben teljesen mindegy, hogy közben a várost ellepő szemét már a turistáknak is szemet szúr, a klímavészhelyzet jegyében idén hivatalosan is többet szennyezhetik a BKV buszai a levegőt, mint tavaly, nem is beszélve az általános igénytelenségről, a közlekedési káoszról, a kátyús utakról, és sorolhatnánk. Mindez ugyanis tökéletesen mellékes, ha a mögöttes stratégia, a koncepció jó. Pont, ahogy a kommunizmust mentegetni szokták, hogy jót akartak azok az elvtársak csak másképp alakult. Aki pedig nem érti, hogy mire és miért kap Budapest díjat a legnagyobb elhanyagoltság és leszarás idején, nos, az egyszerűen nem elég kifinomult a koncepció magasabb dimenziójának megértéséhez, hanem egy ostoba proli, aki jobb, ha befogja a száját. Különben is, ő tehet róla, ha Budapest leépül, hiszen a koncepció jó. Az ott élő emberek, azok a rosszak.
- Ezt Karácsony Gergely kapcsán is meg kell ismételnünk, hiszen a díj csak megerősítette, hogy nem Karácsony Gergely a tehetségtelen. Hiszen ő képviseli a koncepciót. A stratégiai észt. Az innovatív tündöklést. Hanem azért lett szar az élet Budapesten, mert az ott élők azok. A budapestiek tehetnek mindenről.
Karácsony Gergely mintha ott sem lett volna
Nos, az indokolás másik része, ami mellett azért nem szabad elhaladnunk, az a néhány konkrétum, ami megemlítésre került. Például a Szél Kálmán tér felújítása, az intermoduális kapcsolatok kialakítására való törekvés, a fonódó villamosok koncepciója, a BudapestGO, amely csak át lett nevezve, de már korábban is ugyanazt tudta, az elővárosi közlekedés és az ingázás könnyebbé tétele, satöbbi... Szóval, ezekben a felsoroltakban mind az az egyetlen közös, hogy semmi közük nincs Karácsony Gergelyhez. Tarlóshoz meg Vitézyhez sokkal inkább. Karácsony Gergely több mint hat éve ül a főváros trónján, Budapest mégis olyan innovációkért kapja a buksisimit, ami még azelőtt történt, hogy főpolgármester lett volna. Tehát, a díj indoklása egyszersmind azt is kimondja, hogy a nagy szent koncepció sem a Karácsony Gergely sajátja.
Ha a főpolgármester ezt a díjat most somolygósan elsunnyogta volna, akár azt is mondhatnánk rá: igazi politikai túlélő; egy nagyvad, akit kikerül a villamos; egy végtelenül lusta, de mégis zseniális stratéga. De nem, Karácsony Gergelynek kötelező volt elbüszkélkednie a díjjal. És ezért ő az univerzum örökös második legnagyobb kóklere. Akit most még meg is erősített a hitében a kitüntetés, hogy nem is ő, hanem a fővárosiak tehetnek Budapest leépüléséről. Hiszen Karácsony Gergely mintha ott sem volna...
