Megint kamuzik a HVG: Nem zárták le a Czeglédy-ügyben a nyomozást

Szenzációnak szánta bejelentését csütörtökön a HVG, miszerint az egyik gyanúsított útján olyan bennfentes információhoz jutottak, hogy a hatóságok lezárták a nyomozást az úgynevezett Czeglédy-ügyben. A PestiSrácok megtudta, hogy a balliberális portál vagy csúsztat, vagy információjuk minimális, az új büntetőeljárási törvényt pedig nem ismerik. Egyáltalán nem igaz, hogy a Dél-alföldi NAV, illetve a nyomozást felügyelő Csongrád Megyei Főügyészség lezárták volna a nyomozást. Mindössze arról van szó, hogy a nyomozás a befejező szakaszához érkezett, és most jött el az ideje annak, hogy az új Büntetőeljárási Törvény szerint a gyanúsítottak és védőik betekintést kaphassanak az eddigi iratanyagba. De ilyenkor még kerülhetnek elő új tanúk, bizonyítékok, az az messze van még az ügy attól, hogy vádemelési szakaszba érjen.

A HVG azt írta, hogy a Czeglédy-ügy egyik gyanúsítottja kapott írásban tájékoztatást a NAV Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatóságától arról, hogy befejeződött a nyomozás, további nyomozati cselekményeket nem terveznek.

Ezt a portál úgy értelmezte, hogy egy hónapon belül akár vádat is emelhetnek. Persze erre hivatkozva azonnal sérelmezik is, hogy szegény Czeglédy Csabának megint meghosszabbították az előzetes letartóztatását, nehogy befolyásolja az eljárást, ami egyébként most már pikk-pakk véget is ér “ebben a durván átpolitizált büntetőügyben”.

Felvetik, hogy ez már csak azért is igazságtalan, és érthetetlen, mert egy másik gyanúsított esetében, a házi őrizetet is megszüntették augusztus 3-án, állítólag azért, mert a befejeződő nyomozás miatt nála még ezt a kényszerintézkedést is szükségtelennek tartották.

A valóságban arról van szó, hogy az új büntetőeljárási törvény szerint legalább egy hónappal a nyomozás lezárása előtt lehetőséget kell adni a gyanúsítottak védőinek, hogy teljes egészében megismerhessék a nyomozás során keletkezett iratanyagot, azzal kapcsolatosan indítványokkal éljenek. Olyan határidő azonban nincs, hogy az iratbetekintés után mennyi idővel kell lezárni a nyomozást.

Pontosan ez a lezárási szakasz az, amikor a gyanúsítottak még gyakorlatilag bármilyen érdemi információval, tanúval, bizonyítékkal előállhatnak, ami érdemben befolyásolhatja az ügyet. És pontosan most jön az a szakasz, amikor a legnagyobb védelemre lehet szüksége annak, aki beszél. Tehát, ha a bíróság úgy látta, hogy Czeglédy Csaba veszélyt jelent az eljárásra, mert befolyásolhatja azt, akár tanúk megfélemlítésével vagy iratok eltüntetésével, akkor pont most lenne kit, vagy kiket megfélemlíteni és hallgatásra bírni… 

Egy hete írtuk meg: az egyik gyanúsított éppen erre készül. Egy nyilatkozatot helyezett letétbe az ügyvédjénél, amely olyan lényegi kérdéseket tár fel, hogy hová lettek az eltűnt milliárdok és mire fordították azt. A terhelt ebben a dokumentumban azt állítja, hogy Czeglédy Csaba cégei és a hozzá köthető iskolahálózat tudatosan és folyamatosan tiltott pártfinanszírozást végzett. Szolgáltatások formájában, illetve készpénzben is juttattak támogatást kampányokhoz. Az írás több, magas pozícióban lévő baloldali politikust is néven nevez.

Ez a nyilatkozat, amely nyilván egy lehetséges vádalku reményében született és a következő napokban, hetekben kerülhet a nyomozóhatóság asztalára, és amennyiben egy vádalkut követően vallomássá válik és a terhelt az abban foglaltakat bizonyítani is tudja, akkor még fenekestül felfordulhat az egész iskolaszövetkezet-ügy.

Az már most világosan látszik, hogy a politikai baloldal érdeke az, hogy minél hamarabb lezárják a nyomozást, mert így sokan fellélegezhetnének, akik a már említett nyilatkozat szerint segítettek elkölteni a lenyelt adómilliárdokat.

Czeglédy Csabát és mintegy 23 társát bűnszervezetben, különösen jelentős értékre elkövetett költségvetési csalással, többségüket abban való bűnrészességgel gyanúsítják. Egy egész országot behálózó iskolaszövetkezet-hálózatot működtetettek, strómanok közreműködésével. A munkát a gyanú szerint Czeglédy Csaba humánerőforrás közvetítő cége, a Human Operator hajtotta fel és adta ki a szövetkezeteknek. A szövetkezetek számtalan esetben érdemi munkát egyáltalán nem végeztek, csak papíron működtek. A szövetkezetvezetők pedig csak aláírtak. A megbízási díjak utáni adókötelezettséget az iskolaszövetkezetek nem fizették be. A vizsgált időszakban az állami költségvetésnek mintegy 6,3 milliárd forint kára keletkezett.