Megkezdődött a Mérce szélsőbalosainak történelemhamisítása – Szerintük ’56 egy szoci forradalom volt csupán

Hatvannégy évvel az 1956-os forradalom és szabadságharc után a szélsőbaloldali propaganda megkísérelte a lehetetlent: szocialista forradalomként próbálják beállítani ’56-ot. Elképesztő arcátlanság, hogy a szovjetek hátsóját polírozó komcsik unokái mára meddig merészkednek a történelemhamisításban. Mintha nem a szocialista szégyenfoltot vágták volna ki a forradalmárok elsőként a magyar zászló testéből. 1956-ban az emberek demokráciát, demokratikus választásokat és a ruszkik eltakarodását akarták, az egész romlott rendszerükkel együtt. Meg a propagandájukkal együtt, de az még most is itt kísért, és próbálkozik.

Megkezdte az ideológiai agymosást a Mérce elnevezésű szélsőbaloldali propagandablog, amely legutóbbi cikkében szocialista forradalomnak titulálta az 1956-os forradalom és szabadságharcot. Gondolhatnánk persze, hogy az ideológiailag alulképzett cikkíró csak véletlenül keverte össze a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat a magyarországi történésekkel, de sokkal egyértelműbb történelemhamisításra ragadtatta magát. Elemzésében ugyanis, amely az ellenzéki vezetők ’56-tal kapcsolatos gondolatait elemezte, azzal foglalta össze:

Félreértés ne essék, nem azzal van a gond, hogy az ellenzék aktuálpolitikai üzeneteket szeretne az ünnep kapcsán közvetíteni – ez az ilyen alkalmak velejárója, a történelem egyes eseményeinek évente történő felemlegetésének pedig sok más értelme nincs is. A probléma azzal van, hogy az ellenzék – akiknek legalább egy része elvileg a baloldali politikai spektrumon található – egy baloldali forradalomra történő megemlékezéskor szinte teljesen kifelejti azokat, akiktől az az erejét kapta: a dolgozókat.

Egyrészt tehát még a baloldali politikusok sem gondolják azt, amit a Mérce valóságferdítője összefércelt valahogy, miszerint szocialista forradalom lett volna 1956. Mert, mint láttatni próbálja:

Az ’56-osok nem magát a szocialista rendszert szerették volna megdönteni, csupán a rákosista-sztálinista iránynak véget vetni.

És akkor ezen a ponton érdemes kicsit helyretenni a dolgokat. 1955-ben Ausztria kikerült az elnyomó Szovjetunió érdekszférájából; magától értetődik, hogy a magyar emberek is úgy gondolták, hamarosan eltakarodnak a ruszkik a hazájukból. Ez a gondolat lebegett akkor a társadalom felett, erről számtalan hangulatjelentés is beszámol, nyilván a cikkíró elvtársnő is hozzáférhet ilyen anyagokhoz. Az, hogy a forradalom bázisát a kétkezi munkások, például a bányászok adták, az pedig a szocialista rendszer egyértelmű és határozott kritikája. Tehát a magyar emberek két dolgot akartak. Kikerülni a szovjetek markából, és a komcsikat elkergetve szabad választásokat, demokráciát.

Megérthető, hogy a bestiális kommunista elnyomás kiszolgálóinak unokái is keresik a kapcsolatot a legutolsó magyar forradalommal, különben mindörökre felszívódnának az internacionalizmus értéktelen, nemtelen és jellegtelen masszájába. De az, hogy 1956 szocialista forradalom lett volna, az nemhogy meredek kijelentés, de erőteljes szereptévesztés is. Gyanúsan olyasmi, mintha a kommunizmus szellemi örökösei egy puha, demokratikus fotelben elterpeszkedve megpróbálnák újraírni a magyar történelmet. Nos, azért figyelünk…

Forrás: merce.hu/PS; Fotó: PS