Megalapozatlanság miatt hatályon kívül helyezte a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla Ruzsás Róbert vezette tanácsa hétfőn a tömeggyilkossággal és háborús bűntettel vádolt Biszku Béla vonatkozásában korábban első fokon kiszabott öt és fél éves ítéletet és új eljárásra utasította a Fővárosi Törvényszéket. A 94 éves kommunista belügyminiszter egyelőre megúszta a felelősségre vonást, ugyanakkor a megismételt eljárásban van még lehetőség arra, hogy megállapítsák a súlyos bűncselekményekkel vádolt egykori állampárti vezető bűnösségét.
PÁMER DÁVID – PestiSrácok.hu
A Fővárosi Ítélőtábla Biszku Béla ügyében teljes terjedelmében felülbírálta az elsőfokú, tavaly májusban meghozott nem jogerős ítéletet és új eljárásra utasította a Fővárosi Törvényszéket, mivel az ügyet tárgyaló bíróság nem tett eleget maradéktalanul az ügyfelderítési és az indoklási kötelezettségének. A tanácselnök döntött abban is, hogy a megismételt eljárást nem a korábbi ítéletet hozó, hanem egy másik bírói tanácsnak kell majd lefolytatnia. Biszkut 2014 májusában nem jogerősen öt és fél év szabadságvesztésre ítélték felbujtóként, több emberen elkövetett emberöléssel és bűnpártolással megvalósított háborús bűntett és más bűncselekmények miatt.
A táblabíróság szerint megalapozatlan volt a Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítélete. Forrás: MTI/Bruzák Noémi
Nem bizonyítható a vádlott bűnössége
A tanácsvezető fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy különbséget kell tenni a történelmi és a büntetőjogi felelősség között, utóbbinál pedig figyelni kell arra, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok elegendőek-e ahhoz, hogy a vádlott esetében kétséget kizáróan meg lehessen állapítani a bűnösséget. Ruzsás Róbert megjegyezte, hogy az elsőfokú bíróság közvetett bizonyítékokra alapozta az ítéletet, a közvetlen bizonyítékok ugyanis nem kerültek értékelésre, mivel azok nem állnak már rendelkezésre. Ugyanakkor a táblabíróság kiemelte, hogy közvetett bizonyítékok alapján csak akkor lehetett volna kimondani Biszku bűnösségét, ha azok zárt logikai láncot alkotva igazolják, hogy a kommunista belügyminiszter adta ki a parancsot a gyilkosságokra, köztük a véres salgótarjáni sortűzre. Azt a tanácselnök nem vonta kétségbe, hogy a fegyverhasználat a 46 halálos áldozatot követelő mészárlásban jogszerűtlen volt, de Biszku felelősségét ebben nem sikerült megnyugtatóan tisztázni.
Elfogultnak mondták ki a szakértőt
Az Ítélőtábla felrótta még a törvényszéknek, hogy nem oldotta fel azt az ellentmondást, hogy a salgótarjáni sortűzben miért mondta ki vétkesnek Biszku Bélát, a Nyugat téri vérengzésben pedig miért nem, holott mindkét esetben megállapítható, hogy a szovjet egységek adták le az első lövéseket. 1956. december 6-ai vérengzésnél a bíróság korábban azért nem állapította meg Biszku felelősségét, mert a dokumentumok alapján az valószínűsíthető, hogy nem a magyar karhatalmisták, hanem szovjet páncélosok lőttek a tömegbe. A másodfokú bíróság elfogultnak ítélte meg Kahler Frigyes igazságügyi szaktanácsadót, akit az elsőfok annak ellenére kért fel, hogy pontosan tudta az üggyel kapcsolatos álláspontját.
Megúszhatja a felelősségre vonást
A bíróság szerint a megismételt eljárásban szakértők bevonásával meg kell állapítani a vád alapját képező dokumentumok keletkezési körülményeit, ki kell deríteni, hogy a megmaradt jegyzőkönyvekben rögzítettek szó szerintiek-e, illetve a tanácselnök szerint azt is meg kell vizsgálni, hogy a tömegbe lövő karhatalmisták pontosan kinek az irányítása alatt álltak. Lényegi kérdésnek tartja az ítélőtábla még, hogy a karhatalom a megszálló csapatoktól külön működött, esetleg a szovjetek közvetlen parancsot is adhattak a pufajkásoknak. A tanácselnök szerint a hiányosságok pótlására az új eljárásban lesz lehetőség. Ezután lehet csak állást foglalni Biszku felelőssége tekintetében – hangzott el a peren.
Novák Elődöt kiküldték a tárgyalóteremből. Fotó: Origo/Bielik István
“Mansfeld Péter forog a sírjában”
Az ítélethirdetésen jelen volt Ibolya Tibor fővárosi főügyész, illetve két jobbikos képviselő, Szilágyi György és Novák Előd is. Utóbbi politikus többször is bekiabálással zavarta meg az ítélet indoklását: „Időhúzás, szégyen!”, „Egy napot sem fog ülni!”, „Mansfeld Péter forog a sírjában!” A bíró a politikust rendre utasította, majd kiküldte a tárgyalóból.
Az elsőfokú bíróság tavaly bűnösnek mondta ki
Ismert, 2014 május 13-án a Fővárosi Törvényszék Tóth Szabolcs vezette tanácsa öt és fél év börtönbüntetésre ítélte Biszku Bélát felbujtóként elkövetett szándékos emberöléssel megvalósított háborús bűntett és kétrendbeli bűnpártolással megvalósított háborús bűntett miatt. Biszkut lőszerrel visszaélés és a kommunista bűnök nyilvános tagadásában is bűnösnek találták. Az indoklásban Tóth Szabolcs tanácsvezető kifejtette, hogy Biszku Béla, Kádár János, Apró Antal, Fehér Lajos, Kállai Gyula, Marosán György, Münnich Ferenc tagjai voltak az 1956 novemberében megalakult MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottságának, majd a Központi Bizottságnak. „Minden központi döntés innen származott”. Az elsőfokú bíróság bűnösnek mondta ki Biszku Bélát a salgótarjáni sortűz ügyében, amiben 46 ember vesztette életét.
Új elsőfokú eljárásban kell tisztázni Biszku szerepét a sortüzekben. Fotó: Origo/Bielik István
Csak a végrehajtókat ítélték el
Az elsőfokú bíróság kitért arra is, hogy a salgótarjáni sortűzperben még 1995-ben, valamint másodfokon 1997-ben ítéltek el karhatalmistákat a tömegbelövések miatt, azonban a felbujtók közül senki nem került a vádlottak padjára. Biszku Bélát csupán tanúként hallgatták meg, ugyanakkor – ”semmitmondó”- vallomását kirekesztették a bizonyítékok közül. Az ítélet indoklása szerint ugyanis, ha Biszku már akkor feltárja a valóságot, akkor önmagát is bűncselekménnyel vádolta volna meg. A törvényszék szerint olyan okirati bizonyítékok, levéltári anyagok is rendelkezésre álltak, amelyek objektivitása és valóságalapja nem kérdőjelezhető meg. Jegyzőkönyvek pedig azt is bizonyítják, hogy az ő utasítására történt a salgótarjáni cselekmény, ahogy nem fér kétség Biszku bűnösségével kapcsolatban a kommunista bűnök tagadásánál, valamint a lőszerrel való visszaélésnél sem.
A bíróság szerint a szovjetek lőhettek a Nyugati téren
Tóth Szabolcs tavalyi ítéletében leszögezte, a Nyugati téri, 1956. december 6-ai vérengzésnél a dokumentumok alapján valószínűsíthető, hogy nem a magyar karhatalmisták, hanem szovjet páncélosok oltották ki a három ember életét. Ugyanígy nem volt megállapítható az sem, hogy Biszku felbujtására történt az az eset, amikor a forradalomban részt vállaló martonvásári akadémikusoknál házkutatást tartottak, majd letartóztatásuk után súlyosan bántalmazták őket, orvost pedig nem lehetett hozzájuk hívni, így sérüléseikről látlelet sem készülhetett. Azt viszont bizonyítottnak látta az elsőfokú bíróság, hogy Biszku pontosan tudta a hozzá eljuttatott jelentésből, hogy mi történt. A bíró szerint a volt belügyér ennek ellenére nem intézkedett és nem indított eljárást a székesfehérvári karhatalmisták, valamint a rendőrőrs parancsnoka ellen. Ezzel a magatartásával Biszku kétrendbeli bűnpártolást követett el.
Címlapfotó: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS