Újabb reményteli lépés, hogy végleg eltűnjenek az erőszakos románosítás mementói – a betonkeresztek, az emlékmű, a román parcella – az úzvölgyi katonatemetőből, erről született ugyanis elsőfokú döntés csütörtökön. Mint ismert, 2019 folyamán a magyar katonatemetőben román nacionalisták illegális módon emeltek kereszteket és emlékművet olyan román hősi halottak emlékére, akik nincsenek is ott eltemetve. Az említett év júniusában a temetőt ortodox rítus szerint fel is szentelték, és ekkor a döhöngő román csőcselék nemcsak feldúlta a temetkezési helyet, de nekitámadt a békés magyar tiltakozóknak is. Az illetékes román táblabíróság 2021-ben mondta ki másodfokon is, hogy az illegális temetőfoglalást lebonyolító Dormánfalvának nem volt joga saját birtokba vonni az úzvölgyi temetőt. A most csütörtöki döntés most az illegális építkezések kérdésére tett (első fokon) pontot.
Még tavaly októberben számoltunk be arról az örvendetes hírről, hogy a román bíróság másodfokon is megerősítette: a romániai Dormánfalva jogtalanul tette rá a kezét az úzvölgyi magyar katonatemetőre 2019 márciusában, majd jogtalanul parcelláztatta fel azt, hogy aztán ötven betonkereszt felállításával “tisztelegjen” a temetőbe soha el nem temetett román hősi halottak előtt. Mint emlékezetes, a durva román történelemhamisítási kísérletet 2019. június 6-án egy ortodox rítus szerinti felszenteléssel próbálták megkoronázni azok a szélsőségesek, akik nemcsak feldúlták a temetőt, de az ott békésen tiltakozó magyarokra is rátámadtak. A döntésről hírt adó cikkünket akkor pár nyitva maradt kérdéssel zártuk, jelesül, hogy mi biztosítja a Csíkszentmártonhoz visszakerülő temető zavartalanságát, és nem utolsó sorban, mi lesz a sorsa a román parcellának, ötven betonkeresztjének és hivalkodó emlékművének. Ezekre a kérdésekre nyújthat bizakodásra okot adó választ az illetékes román bíróság csütörtöki – igaz, egyelőre elsőfokú – döntése, amelyben kimondták: a román parcellának nincs létjogosultsága, a betonkereszteket és az emlékművet is el kell távolítani az úzvölgyi haditemetőből. A döntésről beszámoló Székelyhon.ro arról ír, hogy a Bákó Megyei Törvényszék ítélete értelmében ugyanis érvénytelenek a Dormánfalva által kiadott építési engedélyek.
Illegálisak a román újmúlt mementói
Az első fokú döntés egyenes következménye a 2021 októberinek, amely jogtalannak mondta ki, hogy Dormánfalva önkormányzata saját közvagyonává nyilvánította az úzvölgyi katonatemetőt. Mint arról portálunk is beszámolt, korábban a Bákó Megyei Törvényszék összevonta azt a két pert, amelyet Bákó megye és Csíkszentmárton önkormányzata a Mikó Imre Jogvédő Szolgálattal összefogásban indított Dormánfalva ellen, amelyben végül a Bákói Táblabíróság mondta ki másodfokon is a döntő szót a bírtokvita kérdésében: Dormánfalva jogtalanul próbálta birtokba venni a katonatemetőt. Ebből a döntésből kifolyólag a későbbi építkezések is illegálisnak tekinthetők, ennek megállapításával azonban mindaddig várni kellet, amíg a birtokvita kérdésében döntés nem születik. A Székelyhon.ro cikkében felidézi: a most első fokon lezárult pert szintén Csíkszentmárton indította még 2019-ben,
kérve a bíróságtól a haditemetőben 2019 áprilisában felállított, állítólagos ismeretlen román katonáknak emléket állító ötven betonkereszt, illetve a temető nemzetköziségét hangsúlyozó felirattal ellátott emlékmű és zászlósor elhelyezését lehetővé tevő, Dormánfalva által kibocsátott építkezési engedély érvénytelenítését.
Az eljárást később összevonták a Bákó megyei prefektus hasonló keresetével, ugyanakkor a tárgyalást mindaddig szüneteltették, amíg a temető dormánfalvi közvagyonba vételéről szóló per le nem zárult. Kis Júlia, a perben Csíkszentmártont képviselő Mikó Imre Jogvédő Szolgálat ügyvédje szerint Dormánfalva feltehetően fellebezni fog a döntés ellen, az előzetes bírósági döntés alapján ugyanakkor bizakodni lehet abban, hogy eltűnnek az erőszakos temetőfoglalás utolsó nyomai is.
Forrás: szekelyhon.ro/PestiSracok.hu; Vezetőkép: MTI/Veres Nándor
Facebook
Twitter
YouTube
RSS