Pesti Srácok

Mi a magyar? – Margittai Gábort és Major Anitát kérdezte az Öreg

A Mathias Corvinus Collegium Magyar Összetartozás Intézete az MCC hatodik intézete. Komoly feladatot kaptak, méghozzá azt, hogy Szekfű Gyula, Babits Mihály, Kodály Zoltán és Ravasz László református püspök nyomán ismét feltegyék a kérdést: mi a magyar, miért jó magyarnak lenni? Margittai Gábor igazgató és Major Anita igazgatóhelyettes volt az Öreg vendége.

Megint válságos helyzetbe került Európa, 1939 után újra veszélybe került a nemzetállamok léte. De veszélybe került az emberek identitása is. Támadás érte az emberek önazonosság-tudatát, és ez a kihívás hozta létre a Magyar Összetartozás Intézetét. Sajnos a rossz történelmi folyamatok ismétlődnek: a múlt században az első és a második világégés, az évtizedekig tartó bolsevista terror, a szovjet megszállás fenyegetett minket létünkben, és most, a XXI. században egy újabb veszély leselkedik ránk a globalizmus képében, amely az európai, keresztény civilizációt veszélyezteti.

Margittai és Major újságírók: a Magyar Nemzetnél kezdték, a valóságfeltáró riportok mellett a munkájuk egyre inkább kutatói, írói, dokumentumfilmes munkává vált. Egymás után születtek meg a könyvek, a művek az úgymond „külső magyarokról”, akiket azért nem neveznek határon túli magyaroknak, mert annak egyfajta politikai tartalma van. A külső magyarok részei az egész magyarságnak, ahogyan Székelyföld vagy a Partium, ahonnan jött például Bartók Béla, Ady Endre, Kosztolányi Dezső, avagy a Felvidék, a Szepesség, akár Kassa Rákóczi Ferenccel, Márai Sándorral vagy a Délvidék, Bácska területe, meg aztán ott van Kárpátalja. A Külső magyarok kifejezést egy Gyimesekben élő székely embertől hallották. Harminc éve járják gyalog, gépkocsival az „elhanyagolt” Partiumot, ahol szintén jó magyarok élnek (például Nagykároly, Nagyvárad, Szatmár...), de Anita és Gábor együtt fedezték fel a Gyimesek, a Maros- és Küküllő-menti tájakat. De eljutottak Ázsiába, Afrikába, ahol keresték a magyar tudatú néptöredékeket – ebből született a Mi a madzsar? című könyv is. Elmentek a szardíniai melletti Asinara szigetre is, ahol csaknem százezer magyar–osztrák katona raboskodott az I. világháború után – erről írta meg Margittai Gábor A Szamár-sziget szellemkatonái című könyvét. Legújabb kutatómunkájuk céljai az erdélyi tiltott kastélyok. A vándorlás közben bukkantak rá a többi között a Fugadi Bánffyak, az Uzoni Mikesek, a Küküllővári Hallerek, a Marosvécsi Kemények vagy a Gernyeszegi Telekiek kastélyaira és az ott élő magyarokra, és itt ismerkedtek meg a kisebbségi, nemzetiségi sors súlyos hátrányaival. Ezekből is könyv és dokumentumfilm született.

Anita és Gábor úgy látja, hogy az iskolákban kellene tanítani azt a túlélési stratégiát, amit az erdélyi nemesek az évszázadok alatt gyakoroltak. Lehet tőlük tanulni. Mindketten azon dolgoznak az új munkatársakkal együtt, hogy az MCC-nek ez az új intézete újabb és újabb magyar értékeket mutassanak fel mindenhonnan a világból, és tovább erősítse az itthoni belső, a Magyarországon kívül élő külső magyaroknál a magyar összetartozás érzését, az identitástudatot, a büszkeséget, hogy magyarnak születtünk, jó magyarnak lenni.

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.

Mivel szólíthatja meg a konzervatív oldal a klímahisztiző fiatalokat? – Palányi Nóra és Kroó Zita a Polbeatben (PS-videó!)

Magyar ugar 2019 december 7.
A klímaváltozás témája köré gerjesztett mozgalom egy tudományos tényeket nélkülöző liberális kampány, amelynek szinte csak a fiatalokra van hatása – vélekedett a keddi Polbeatben Palányi Nóra. Az országgyűlési szakértő szerint a hisztéria keltői, haszonélvezői egyértelműen a nemzeti szuverenitást előtérbe helyező jobboldali kormányok ellenében határozzák meg magukat és törnek politikai hatalomra. A PestiSrácok.hu interaktív műsorának egyik témája az volt, hogy a fiatalokat behálózó globális klímagépezet működésére lehet-e válasza a konzervatív értékeket hirdető Fidesznek, illetve a hazai jobboldalnak kell-e egyáltalán foglalkoznia a nemzetközi habveréssel. Dezse Balázs műsorvezető szerint a fiatalok a klímaváltozás ügyében nyilvánvalóan a kisebb ellenállás felé mennek, hiszen lényegesen könnyebb egyszerű jelszavak hívására tüntetésekre járni, mint következetesen betartani a keresztény-konzervatív értékrendet, életmódot. Kroó Zita műsorunkban úgy vélekedett, hogy a kormánynak jó esélye van a fiatalok megszólítására, hiszen a Fidesz ifjúsági szervezetének, a Fidelitasnak immár tízezer tagja van, ami komoly társadalmi bázist jelent. Az Origo újságírója szerint helytelen az a megközelítés, hogy ami konzervatív, az egyúttal unalmas is. Kolléganőnk ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy nem szabad alábecsülni a közösségi média elképesztő erejét, amelyet a baloldali politikusok – például Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely – már hatékonyan használnak, és ebben a jobboldalnak is komolyabb erőket kell befektetnie. Szarvas Szilveszter a műsorban kiemelte: a közösségi média terén a felzárkózás azért is nehéz eset, mert a leginkább érintettek, a mai korai huszonévesek számára például menő, vicces dolognak számít Gyurcsánnyal szelfizni, de szinte semmilyen tapasztalatuk nincs arról, hogy mi történt 2006 őszén a budapesti utcákon, amikor ugyanez a Gyurcsány miniszterelnökként a tömegbe lövetett. Portálunk főszerkesztő-helyettese úgy vélekedett, hogy a jobboldali véleményformálóknak is tanulniuk kell ebből, és a fiatalokat a legegyszerűbb üzenetek szintjén kell megszólítani. Nézzék meg összeállításunkat a legutóbbi Polbeat műsoráról!

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.