Nagy János: Azért járom az országot, hogy összegyűjtsem a problémákat és az őszinte visszajelzéseket

- Vízkeresztkor idén is megszentelték a Karmelitát, benne Orbán Viktor dolgozószobáját, amit a baloldali média ezúttal sem bírt epehányás nélkül elviselni, azt állítva, hogy "újraszentelésre" volt szükség. Valóban?

- Kozma Imre atya, aki nagy tanító volt, azt mondta, hogy a kereszténység nem elmélet, hanem gyakorlat. Ilyen gyakorlati hagyomány a vízkereszti szentelés, melyet Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel közösen minden évben megtartunk.

- A miniszterelnök államtitkára sosem tudhatja, hogy mire ébred fel. Nagy ez a rendszer, időről-időre előbukkannak, vagy inkább lebuknak olyan problémás alakok, mint amilyen az előző szentelést végző Bese Gergely volt.

- Ennek a problémának a lényege az abban áll, amit Semjén Zsolt úgy fogalmazott meg: attól, hogy részeg a matektanár, még a Pitagorasz-tétel igaz marad. A nevezett atya mindenkit átvágott, leginkább a mi közösségünket. Tekintettel arra, hogy ő nem szégyelli magát, én helyette is kénytelen vagyok, de ami történt, nem tart vissza bennünket attól, hogy a hagyományainkat megéljük, sőt még inkább odafigyeljünk rájuk.

Gyűlöletből, bosszúból nem lehet országot építeni

- Azért nem annyira meglepő, hogy 15 évnyi kormányzás kitermel furcsa figurákat a rendszerben. Magyar Péter is egy ilyen rendszerhibának tekinthető?

- Jó kérdés. 15 év kormányon rendkívül hosszú idő. Mint minden rendszerben, a miénkben is léteznek olyanok, akik nem érik el a céljukat, úgy érzik, hogy rossz helyen vannak, ezét sértetté válnak. Magyar Péternél is ez történt, aki immár semmitől sem riad vissza, hogy a volt feleségén és a politikai közösségen bosszút álljon. Meg kell jegyezzem, hogy Magyar Péterrel egyszer-kétszer találkoztam kint Brüsszelben. Toxikus módon izzott körülötte a levegő, tíz percnél tovább nem lehetett a közelében maradni. Egy intelligens emberről beszélünk, akinek nincsenek morális gátlásai. Gondoljunk csak Hannibal Lecterre, aki a Bárányok hallgatnakban szintén nagyon intelligens karakter volt, csak éppen embereket fogyasztott. A lényeg, hogy a bosszú odasodorta Magyar Pétert a föderális globalista világnak és innentől fogva csak Manfred Weber magyar hangját tisztelhetjük benne. A tanulság az az, hogy gyűlöletből, bosszúból nem lehet országot építeni. Nagyon bízom abban, hogy 2026-ban a szeretet erősebb lesz, mint a gyűlölet. A szeretet és az összefogás ereje fog győzedelmeskedni a hergelő, cinikus és a globális érdekeket kiszolgáló erők fölött.

- Kollégáim visszatérő cikktémája, hogy vajon hány Magyar Péter rejtőzik még a rendszerben?

- Ez szerintem nem egy pszichiátriai műsor, hagyjuk ezt a kérdést szakemberekre. Általánosságban azt üzenem, hogy ha valaki nálunk feladatot vállal, legyen benne harmónia a magáncéljai és a közösség céljai között. Semmiképpen se előzze meg az egyéni előrejutás szándéka a közösségi célokat.

- 2010 előtt egzisztenciális kockázatot vállalt, aki a Fidesz-KDNP mellé állt, mégis tömegével érkeztek az emberek, holott megszólalási lehetősége is alig volt a nemzeti oldalnak. Hogyan lehet azt a régi erkölcsiséget, az akkori fennkölt elveket megtartani és továbbvinni?

- É téren mindenkinek megvan a felelőssége, különösen a vezetőknek. Ahol felmerül a visszaélés a vágya vagy a lehetősége, ott azonnal lépni kell.

- Ez a téma egyébként foglalkoztatja Önt és a miniszterelnököt?

- Természetes, hogy foglalkozunk vele.

A világrendszerváltás eredménye, hogy a marxizmust felváltja a józan ész

- Önnek egy egészen új oldalát ismerhette meg, aki figyeli a Facebook-oldalát, a sajtónyilatkozatait, és az országjárása során elmondottakat. Például novemberben, amikor lezajlott az az EU-csúcstalálkozó Budapesten, amit előtte a baloldalon mindenki temetett, akkor Ön 15 tézisben foglalta össze a szemünk előtt zajló világrendszerváltás a legfőbb ismérveit. Mi történik velünk, és mit érezhetünk az egészből?

- Ferguson skót történésznek van egy munkája, a West and rest (Civilizáció), ami arról szól, hogy 500 évig Ázsia a volt a világkereskedelem és a világgazdasági központja, majd amikor Kolumbusz áthajózott és nem Indiát, hanem Amerikát találta meg, akkor szépen lassan megváltozott minden az atlanti modell javára. Mára viszont a termelékenység, a népesség és a potenciál újra Keleten van, megváltozik a geopolitikai helyzet, amire reagálni kell. A mi gyorsaságunkban kulcsszerep jutott Matolcsy Györgynek, aki már a kétezres években előre jelezte a mostani világrendszerváltást. Ő már akkor olvasta keleti híreket, újságokat, és teljesen világossá vált, hogy nagyon nagy verseny jön, és ha mi nem kezdünk el átállni egy munkaalapú, teljesítményorientált világra, el fognak húzni mellettünk a felemelkedő hatalmak. Nem csak Kína, ott van Indonézia, Vietnám, s számos, eddig lesajnált ország, amelyekben elképesztő ambíció munkál. A világrendszerváltásnak az egyik lecsapódása és jótékony hatása, hogy visszaérünk a józan ész talajára. A korábbi hagymázas, liberális, alapvetően marxista és kommunista alapzatból kinőtt gondolatokkal szemben megjelent a józan ész és visszatérőben a demokratikus legitimitás is. Ha megnézzük az osztrák választásokat, Szlovákia helyzetét, de leginkább Donald Trump győzelmét, akkor ez a napnál világosabb. Ennek a józan észnek létezik a három, egyszerűen megfogalmazott életigazsága: No Migration, No Gender és No War! Nekünk az új világrendben meg kell találnunk a helyünket, s ebben nagy segítséget jelent a miniszterelnökünk személye, aki egyszerre képes jó viszonyt ápolni az Egyesült Államok új vezetésével és a kínai kormányzattal, miközben fenntartja az energetikai-kereskedelmi kapcsolatot Oroszországgal, s a Türk Tanács révén fejleszti együttműködésünket a felemelkedő Törökországgal. Ez egy nagyszerű alap, de a munka dandárja még hátra van, hogy ezt a kiváló gazdasági-geopolitikai helyzetet a magyar emberek javára ki tudjuk fordítani.

Nagy János 2024. novemberében Nagykállón. Fotó: Nagy János fb-oldala.

- Többször is fontosnak tartotta a kormányzat alapvető hitvallását megerősíteni a nyilatkozataiban. November 4-én, a szovjet invázió évfordulóján például (Deák Ferencet idézve) azt mondta, hogy "amit erő és hatalom elvesz, azt idő és kedvező szerencse ismét visszahozhatják. De miről a nemzet, félve a szenvedésektől, önmaga lemondott, annak visszaszerzése mindig nehéz, s mindig kétséges." Ez ugyebár igencsak áthallásos. Egyfelől helyretette a kormány viszonyát 56-hoz, de talán a Kárpát-medencei magyarságnak is üzent...

- 1956 megkérdőjelezhetetlen, ez a magyar Alaptörvény origója. Ami a forradalommal és szabadságharccal szemben áll, az szemben áll a magyar nemzeti célokkal. Micsoda bátorság kellett ahhoz, hogy a szabadságharcosok kiálljanak a magyar nemzet függetlenségéért, s mi nagyon hálásak vagyunk ezeknek az embereknek, Pongrácz Gergelynek, Pongrátz Ödönnek, Wittner Máriának, Varga Jánosnak és a többieknek! Ők a rendszerváltoztatás után megfogták a lyukas zászlót és végigvitték az egész Kárpát-medencében. Elmondták a fiataloknak, hogy bár mi ma kényelemben élünk, de ha hív a haza, akkor menni kell, és meg kell tenni, amit megkövetel. Ez egy fantasztikus dolog, és nagyon remélem, hogy sok mindenki bír legalább egy ilyen élménnyel, mint nekem volt Pongrácz Gergely parancsnok úrral, amikor elmondta a Corvin közi tetteit.

A szabadságunkat ne adjuk fel, semmi áron!

- Mit jelent nekünk az, hogy szabadságharcosok vagyunk, nem pedig egy nagy massza részei?

- Ez egy nagyon mély filozófiai kérdés és a mi helyünk talán abból ered, hogy sztyeppei nép vagyunk, amelynek ma is a szabadság a legfőbb. Ezt a mentalitásunkat a Kárpát-medencében is megtartottuk, ez egy olyan habitus, olyan vérmérséklet, ami arra kötelez bennünket, hogy a szabadságunkat semmi áron ne adjuk föl. Lehet, hogy időnként úgy járunk, mint ahogy azt Szőcs Géza nagyon szépen fogalmazta, mint a szív, hogy időnként összehúzódzkodunk, de aztán szétterülünk megint. A belső magnak mindig meg kell maradni, és én valahogy, ahogy emberekkel beszélgetek, úgy látom, minden magyarban benne van ez az érzés. Hiába akarta kiradírozni a kommunizmus belőlünk, elbuktak, mert majd' minden családban, minden magyar emberben a lelke mélyén ott van a szabadság iránti vágy. Ezt nagyon jó megtapasztalni, különösen, amikor egyszerűbb emberek vallanak róla, mert ők sokkal hitelesebbek, mint egy-egy kimódolt gondolat.

Politikai kéktúrák

Nagy János az alföldi kéktúrán. Fotó: Fb.

- Csak tavaly 112 helyszínre látogatott el az országjárása során, ehhez jön még az álruhás országjárásként is felfogható természetjáró elhivatottsága, hiszen ha szabadideje adódik, akkor az ország különböző pontjain tűnik fel turistaként. Betér a falvakba, elbeszélget emberekkel, szerte a Kárpát-medencében. M a célja mindezzel?

- Az utóbbi, azaz a természetjárás, a Kéktúra szeretete főként kikapcsolódási forma. Persze nem elhanyagolható, másodlagos haszna, hogy az ember megismeri a tájat, az épített kultúrát, a természetet, azt, hogy milyen fantasztikus országban élünk. Nagyon sokat tanulok az emberektől, akikkel útközben találkozom, számtalan olyan élményem van, ami soha nem jött volna össze, ha nem húzom fel a bakancsot és a hátizsákot. Másrészt a karmelitabeli tevékenységem mellett tulajdonképpen politikai kéktúrát járok, megkérdezem az embereket, hogy mint vannak, milyen kihívásokkal szembesülnek, hogy látják azt a munkát, amit végzünk? Teljesen mindegy, hogy az a közösség egy nagy, négyezer fős erdélyi református gyülekezet, vagy egy negyven fős kecskeméti polgári kör, mert az a lényeg, hogy az embereknek mindenről van véleménye, és nincs olyan ember, akitől ne lehetne tanulni.

- Milyen problémákkal találkozott, szólt-e a miniszterelnöknek, hogy mire érdemes jobban odafigyelni?

- Probléma van bőven, hiszen ez egy félkész ország,. Rengeteg megoldásra váró feladat tornyosul előttünk. Mindenütt vannak rossz utak, járdák, rossz munkahelyek, néhol etnikai villongások. Mégis úgy látom, hogy azok, akik értik, tudják, hogy mit miért csinálunk, ha elmondják az őszinte visszajelzéseiket, akkor képesek vagyunk a hibákat korrigálni. Ezeket az őszinte visszajelzéseket gyűjtöm és elmondhatom, hogy nagyon fontos és érdekes tapasztalataim gyűltek össze. Dolgoznunk kell tehát, de Magyarország jó úton jár ahhoz, hogy a középosztálya megvastagodjon, megerősödjön.

- Mi a helyzet a klasszikus nemzeti oldallal, akire mindig lehetett számítani, akik annak idején a polgári köröket megalakították, akik az első szóra elindultak a Békemenetre 2012-ben és most talán kicsit távolabb kerültek az új elitképző központoktól? Ők és az ő gyermekeik is tudnak érvényesülni?

- A mi politikai közösségünk rétegzett. Részét képezik a nagyon régiek, a 2002 előttiek, van a 2002-es generáció, amihez én is magamat sorolom, van a 2006-os generáció, és ott vannak a 2010 utániak. A politikai többséget ezeknek a rétegzett közösségi elemeknek az egyesülésétől kell várni, és mindenképpen meg kell hallgatni azokat az embereket is, akik most éppen nincsenek benne a forgatagban. Magam részéről erre kifejezetten figyelek.

- Mindazt az építkezést, a világrendszerváltásban való helyfoglalást, stratégiát, amit az elmúlt 15 évben képviseltek, mennyire fenyegeti a 2026-os országgyűlési választás?

- A rómaiak azt mondták, hogy reménykedj a legjobban, és készülj a legrosszabbra, és hogy szintén Rómában maradjunk, az eredeti Gladiátorban felemelő az a jelenet, ami az összetartásról szól. A jó kormányzás önmagában nem elég, jó kampány is kell. A 2026-os választás tétje az az, hogy azok kerülnek-e hatalomra, akik a globalisták szekerét tolják és Magyarországot kicsinek, gyengének és szegénynek akarják tudni, vagy pedig azok, akik erős és szuverén Magyarországot szeretnének. Természetesen mindig van mit javítani, tehát minden jó szándékú magyar ember észrevételeit várjuk, és minden jó szándékú javaslatot meg fogunk fontolni.