Mi van akkor, ha Putyin tényleg beteg, ki lesz az utódja?

A brit sajtó robbantotta a hírt: Vlagyimir Putyin beteg, és elképzelhető, hogy nem tölti ki elnöki ciklusát. Sőt, 2024-ben, a következő elnökválasztáson pedig biztos, hogy nem indul. Ezt a hírt arra alapozták, hogy több szakértővel megnézték a 68 éves orosz elnök legutóbbi nyilvános szerepléseit, és arra jutottak, hogy megromlott Oroszország első emberének egészségi állapota, valószínűleg Parkinson-kórban szenved. De mi van akkor, ha most az egyszer a brit bulvársajtó nemcsak a szenzációhajhászásra ment, és ha tényleg igazak a hírei, ki követheti az elnöki székben Vlagyimir Putyint? 

A legnépszerűbb brit bulvárlap, a The Sun robbantotta a bombát egy héttel ezelőtt, amikor megírták, hogy Vlagyimir Putyin jó eséllyel beteg és nem biztos, hogy kitölti jelenlegi elnöki ciklusát. Azt írták, hogy az orosz elnök a következő év elején mondhat le pozíciójáról, miután kivezette országát a koronavírus-járvány okozta válságból. Ezeket a híreket moszkvai forrásaikra alapozva írták, majd hozzátették, hogy a Kreml ügyeire rálátó forrásaik szerint Vlagyimir Putyin Parkinson-kórban szenved. Ezt arra alapozták, hogy a legutóbbi, Putyinról készült felvételeken rendszerint rendellenesen mozgott az orosz elnök, ujjával szorította a karosszéket a képsorok tanúsága szerint, lábát pedig keresztbe tette és folyamatosan mozgatta, ami szerintük annak a jele, hogy többféle fájdalomcsillapítót szed. A brit bulvársajtó ezután Putyin magánéletével foglalkozott: azt írták, hogy az elnök szeretője, a korábbi tornász, Alina Kabajeva az utóbbi időkben arról győzködi Putyint, hogy vegyen vissza a politizálásból és vonuljon a háttérbe, foglalkozzon inkább a családjával – azaz a 37 éves, volt sportoló értelmezésében: leginkább vele.

Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml/Alekszej Nyikolszkij

Családja nagy hatással van Putyinra, a nyomásukra valószínűleg hajlandó lenne elengedni a hatalmat. Alina és Putyin két lánya, Marija és Katyerina nagyon közel állnak az elnökhöz

– fogalmazott Valerij Szolvej moszkvai politológus.

Nem ez az első alkalom, hogy Putyin betegségéről cikkeznek: 2015-ben holland neurológusok egy csoportja azt állította, hogy Putyin videóin feltűnnek azok a jellegzetes viselkedési formák, amelyeket a parkinsonos betegek hordanak. Ennek egyik jele szerintük, hogy séta közben Putyinnak csak a jobb keze mozog szabadon, a bal feszesen a teste mellett van mindig. Ezt nem tekintették azonban egyértelmű bizonyítéknak: rögvest hozzátették, ezt akár a KGB-nél is begyakorolhatta, hogy egyik keze mindig a fegyvere közelében legyen, és erről a régi berögződésről nem tud leszokni. Mindenesetre Moszkva azonnal cáfolta a brit sajtó mostani értesüléseit és azt, hogy az elnök távozna a hatalomból. Dmitrij Peszkov, Putyin sajtófőnöke közölte, hogy az elnök makkegészséges és esze ágában sincs távozni.

Minden rendben az elnökkel. Nonszensz, hogy Parkinson-kórban szenvedne

– közölte.

De mi van, ha mégis?

Mi van akkor, ha mégis igazak a pletykák? Putyin gyakorlatilag megkerülhetetlen tényező az orosz belpolitikában; a legutóbbi, két és fél évvel ezelőtti választáson a hivatalos adatok szerint 67,53%-os részvétel mellett a szavazatok 77%-át szerezte meg az orosz elnök, aki már negyedik elnöki mandátumát tölti. Az orosz belpolitika messze nem annyira sokszínű, mint bármelyik európai országé vagy akár az Egyesült Államoké. Putyinnak komoly kihívói sem akadtak, akiktől félnie kellett volna, hogy megszerzik tőle a hatalmat. Így adja magát, hogy az esetleges utód folytatja majd a putyini utat és a jelenlegi elnök legbelsőbb köréből kerülhet ki az utód. A Politico már csokorba is szedte a lehetséges jelölteket.

A lehetséges jelöltek már meg vannak határozva, ők kulcspozíciókban ülnek jelenleg

– mondta Olga Kristyanovszkaja orosz szociológus, aki szerint várhatóan egy esetleges lemondás után Putyin veszi át az Állami Tanács elnöki helyét, ami egy tanácsadó testület. Így a szakértő szerint továbbra is Putyin határozhatja meg az ország bel-, kül-, társadalmi- és gazdaságpolitikai csapásirányait, azonban a napi vezetéstől eggyel hátrébb léphet, ám továbbra is megkerülhetetlen tényező lesz.

A lap potenciális esélyesként tartja számon az 54 éves Mihail Misusztyint, aki az idei év eleje óta Oroszország miniszterelnöke. A Politico megjegyzi, hogy nem olyan erős a pozíciója, és kormányfői munkája mellett a CSZKA Moszkva hokicsapat igazgatóságának tagja. Misusztyin régóta jóban van Putyinnal, rendszeresen szoktak együtt jéghokizni.

Moszkva, 2020. július 22. Mihail Misusztyin orosz miniszterelnök beterjeszti a kormány tevékenységéről készített beszámolót a parlamenti alsóház, az Állami Duma elé Moszkvában 2020. július 22-én. Fotó: MTI/EPA/Jurij Kocsetkov

Sokan azonban Misusztyint Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök és miniszterelnök bábjának tartják. Szakértők szerint Medvegyev Misusztyin segítségével akar majd visszatérni Putyin pozíciójába idővel.

A titkos favorit

A másik nagy esélyes Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester és miniszterelnök-helyettes, aki az elemzők szerint az egyik legnépszerűbb és legbefolyásosabb politikus Oroszországban. Szobjanyin Moszkvában és az orosz vidéken is nagy népszerűségnek örvend; már akkor sokan elismerték munkáját, amikor a szibériai Tyumeny régiónak volt a kormányzója. Orosz politológusok szerint Szobjanyin azért is nagy esélyes, mert az évek alatt Moszkvában rengeteg fejlesztést hajtott végre, amelyeknek köszönhetően egy nyugati stílusú világváros lett az ország fővárosából.

Szergej Szobjanyin. Fotó: MTI/EPA/Jurij Kocsetkov

Könnyű lenne egy olyan szlogennel nyernie, hogy “Egész Oroszország olyan lesz, mint Moszkva”

– mondta egy orosz politológus Szobjanyin esélyeit latolgatva.

A hadúr előretör

Az utódlás tekintetében az egyik legesélyesebb Szergej Kuzsugetovics Sojgu. A Szibériából származó politikus jelenleg Oroszország védelmi minisztere, ami azt jelenti, hogy az egyik legbefolyásosabb személy az orosz politikában. Egyesek szerint Zsukov marsall II. világháborús szovjet hadserege óta nem volt olyan komoly hadereje az országnak, mint amit Sojgu összerakott. A védelmi miniszter végigjárta már a kötelező ranglétrákat, egy tuvai építőipari mérnökből egészen a Kommunista Párt egyik legmagasabb pozíciójáig jutott, majd a Szovjetunió szétesése után vezető szerepe volt abban, hogy a Kaukázusban zajlott konfliktusok során a lázadó régiókat Moszkva karmai között tartsa. 2012 óta orosz védelmi miniszter, regnálása során nagyszabású modernizációt hajtott végre az orosz hadseregben és szakértők szerint jól kezelte a közel-keleti konfliktusokat is. Emellett az orosz politológusok szerint rendkívül közel áll Putyinhoz, többször együtt nyaraltak a mongol határnál lévő Tuvánál.

Szergej Sojgu

Ironikus módon Sojgu népszerűsége és hatalma az, ami gátolhatja abban, hogy ő legyen a következő elnök. Nem lehet garantálni, hogy elnökként lojális maradna Putyinhoz és politikájához. Túlságosan független és különutas, ha nagyon magas pozícióba kerül

– jellemezte Sojgu esélyeit Tatjana Sztanovaja, az R. Politik nevű szervezet elemzője.

Szakértők szerint komoly esélye van Alekszej Gyuminnak, aki jelenleg Tula kormányzója. Gyumin korábban Borisz Jelcin orosz elnök és Vlagyimir Putyin testőre volt, mígnem aztán utóbbi az orosz katonai elhárítás és titkosszolgálat, a GRU élére nem helyezte. Gyuminnak kulcsszerepe volt a Krím-félsziget elcsatolásában, amivel kivívta az orosz politikai elit elismerését.

Ezek egyelőre csak híresztelések és esélylatolgatások; a Kreml egyelőre kategorikusan tagad mindenféle, Putyinnal kapcsolatos híreket. A következő választás Oroszországban 2024-ben lesz – az még azért odébb van.