Pesti Srácok

Michigan államban folytatódik az amerikai előválasztások folyamata

Michigan államban folytatódik az amerikai előválasztások folyamata

Michigan államban folytatódnak az amerikai előválasztások kedden, egy héttel az összesen 15 tagállamot érintő úgynevezett Szuperkeddet megelőzően.

A Demokrata Párt michigani szervezete teljes egészében kedden bonyolítja az elnökjelölt személyéről döntő voksolást. Joe Biden amerikai elnök minden előrejelzés szerint könnyedén megszerzi a támogatást, azaz a delegálti szavazatokat, ami alapján augusztusban az országos jelölőkonvenció alapján eldől a végleges jelöltség. Az elemzők szerint a kérdés a demokrata szavazók aktivitása lesz, ami a választási lelkesedés indikátora lehet. Joe Biden elnökkel szemben két, az országos politikában viszonylag ismeretlen személyiség indul: Dean Phillips, a kongresszus képviselője, és Marianne Williamson kaliforniai írónő. A szokásjog alapján a hivatalban lévő elnök újraindulása esetén vele szemben nem indulnak igazán esélyes ellenfelek az elnökjelöltség elnyeréséért. A felmérések szerint Joe Biden könnyedén győz, ugyanis a demokrata szavazók 70 százaléka támogatja őt, míg Dean Phillipset 7 százalék, Marianne Williamson támogatottsága pedig elenyésző: nem szerepel a legutóbbi, hétfőn kiadott felmérésben.

A republikánusok kedden csak részleges előválasztást tartanak, amelyen 16 delegálti szavazatot lehet megszerezni az 55-ből. Március 2-án, szombaton az egész államra kiterjedő jelölőgyűlést rendeznek, és a fennmaradó 39 delegált jó része ott dönt. Ennek oka az, hogy Michigan állam kormányzója, Gretchen Whitmer tavaly jogszabály-változtatással két héttel korábbra hozta az állam előválasztási dátumát. A hagyomány szerint az előválasztás mindig március második keddjén volt, amit módosított az új törvény február utolsó keddjére. Ez egy héttel megelőzi az úgynevezett Szuperkeddet, az előválasztási "szupernapot", amelyen 15 szövetségi államban dől el az elnökjelöltség kérdése. A kormányzó indoka az volt, hogy a korábbi időpont révén Michigan szavazóinak nagyobb beleszólása van az elnökjelöltség kérdésébe mindkét pártnál. A Republikánus Párt szabályzata ugyanakkor úgy szól, hogy márciust megelőzően előválasztással csak Iowa, New Hampshire, Nevada és Dél-Karolina szövetségi államokban dőlhet el az elnökjelöltség. Ezért, hogy mindkét szabálynak megfeleljenek a republikánusok, azt választották, hogy ugyan kedden lehetőséget biztosítanak a voksolásra szavazóik számára, ugyanakkor a végleges döntés szombaton, már márciusban születik meg a jelölőgyűlésen.

Trump lehet a befutó

PestiSracok facebook image

A republikánus elnökjelölti versenyben már csak Donald Trump volt elnök és Nikki Haley korábbi dél-karolinai kormányzó, az Egyesült Államok volt ENSZ-nagykövete vesz részt. Minden felmérés Donald Trump fölényét mutatja. A legutóbbi hétfőn közölt közvélemény-kutatás szerint Michigan államban Donald Trump 76 százalékkal vezet Nikki Haley-vel szemben, aki az előválasztási voksok 24 százalékát nyerheti el. Donald Trump magabiztosan győzött az eddigi előválasztásokon, legutóbb szombaton, Dél-Karolina államban, ahol rekordmagas részvétel mellett a republikánus szavazók 60 százalékának támogatását nyerte el. Nikki Haley saját államában is alulmaradt, a voksok mintegy 40 százalékával. Nikki Haley tetemes hátránya ellenére eddig úgy nyilatkozott, hogy versenyben marad, amivel több vezető republikánus politikus bírálatát kiváltotta.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Sid Hastings

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.