Egy elszúrt határidő miatt nem segített a rendőrség a halálra éheztetett gyöngyösi kislány megmentésében – állítja a PestiSrácok.hu-nak az a családsegítő szakember, aki tavaly szeptemberig a tragikus sorsú gyermek esetgazdája volt, ám a tehetetlenség miatt felmondott. – Egyértelmű volt számomra: a szülők pszichiátriai betegsége az oka annak, hogy éheztetik a gyereküket. Éjszakákon át nem hagyott nyugton az ügy, esetmegbeszélő tréningeken folyamatosan felvetettem, otthon erről beszéltem. És tehetetlennek éreztem magam – mondta portálunknak R-né, Gy. E., egyben felhívta a figyelmet a gyermekvédelmi rendszer súlyos hibáira is. “Miért nem beszél senki? Miért tudnak mindent eltussolni? Miért hal bele egy gyerek a felnőttek inaktivitásába, gyávaságába?” – tette fel a kérdést.
Május közepén járta be a médiát a hír a másfél éves gyöngyösi kislány tragédiájáról, aki halálakor alig több, mint 3 kilogramm volt, pedig egy egészséges gyerek súlya ilyen korában már legalább 10 kiló. A kislány szervezete annyira nem bírta az alultápláltságot, hogy leállt a légzése és keringése. A gyermek olyan mértékben lesoványodott, hogy gyakorlatilag már zsírszövet sem volt található a bőrszövetek alatt. Szervezete feladta azt a hosszú küzdelmet, amit feltehetően fél éven keresztül folytatott az életben maradásért. Vajon mit tehet a szakember, ha a rendszer, amiben dolgozik, egészen egyszerűen kívül helyezi a segítséget? Ha minden igyekezete ellenére nem tudja megmenteni a gyermeket?
Ki és mit hibázott? Kijelenthetjük-e, hogy a kislány egy cselekvésre képtelen családsegítő rendszer áldozata lett? Kiara milyen kínokat élhetett át világrajövetele óta? És milyen aberrált szülői magatartás az, ami idáig vezet?
Eszméletlen lelki hatása alatt voltam a történteknek
– mondja a PestiSrácok.hu-nak nyilatkozatát vállalva, de a nyilvánosság előtt teljes neve mellőzését kérve R-né Gy.E., az a másfél évtizedes tapasztalattal bíró családsegítő szakember, családterapeuta, aki tavaly szeptemberig a gyöngyösi gyerekjóléti szolgálatnál szolgált és egy ideig a Kiarát halálra éheztető családnak is ő volt az esetgazdája.
Már akkor is sok jelzést kaptam a védőnőtől, hogy a szülők nem engedik be a lakásba és így nem láthatja a kicsit. Én minden egyes jelzést lereagáltam a gyámhivatal felé. Az előzményekre tekintettel – mivel már volt bűncselekmény éheztetés miatt – kértem az azonnali kiemelést, de minimum a védelem alá helyezését. Én úgy kaptam meg ezt a családot, hogy nem volt védelem alá helyezve, az előzmények ellenére sem. Természetesen többször próbáltam személyesen is felkeresni a családot, legalább öt alkalommal voltam ott, de engem sem engedtek be a lakásba. Egy alkalommal a pasas ordítva zavart el – meséli
Formai okokra hivatkozva…
– Ilyenkor persze lehet rendőrt hívni, a gyámhivatalon keresztül kérvényeztem a szülők rendőri elővezetését is. Ők persze a tárgyalásokon nem jelentek meg. Egy alkalommal azt gondoltam, na, most végre kikerülnek a gyerekek a családból, elővezetik a szülőket és megmenekülnek a gyerekek. A rendőri elővezetésre mégsem került sor formai okokra hivatkozva. Nem kapták meg ugyanis az ügyészségtől időben a rendőrök az anyagot, tehát egy napon csúszott el a dolog… A határidőn múlt. Eszméletlen lelki hatása alatt voltam a történteknek. Éjszakákon át nem hagyott nyugton, esetmegbeszélő tréningeken folyamatosan felvetettem, otthon erről beszéltem. Egyértelmű volt számomra, hogy pszichiátriai betegség volt az oka annak, hogy éheztetik a gyereküket. És tehetetlennek éreztem magam. Mert én még egyszer kérvényeztem a gyerekek kiemelését és a kislány háziorvosával is beszéltem, hogy erősítse meg, hogy mindkét gyereknek a családból való kiemelésre van szüksége. De az asszisztenssel együtt azt mondták nekem több alkalommal is, hogy teljesen jól fejlődik a gyerek, itt talán egy betegségről lehet szó, ami miatt nem annyi a súlya, mint az átlagnak. Arra konkrétan emlékszem, hogy határozottan állította azt, hogy szerinte a szülők maximálisan ellátják a gyerekeket és nincs semmi gond. Kértem, hogy adja írásba, hogy a gyerek egészséges és nem fog meghalni éheztetés miatt. A háziorvos bement a gyámhivatalba és ezt le is írta, felelősségteljesen vállalva a véleményét. De én éreztem, tudtam, hogy meg fog halni a gyerek. Nehezményezem, hogy ez a papír hol van. Párhuzamot lehet vonni egy olyan család, ahol belül diffúz határok vannak, kívülre viszont zártak, ott a kisgyerek ugyanazt közvetítette, amit én, mint családgondozó megéltem. Hogy nem tudtam a rendszeren kívül sírni. Most is hírzárlat van elrendelve, zajlik a belső vizsgálat.
Bíróságra vezetik a kislány anyját – Fotó: Bánkúti Sándor/Bors
Emlékezetes, Konkoly-Thege László, a megyei főügyészség szóvivője szerint a kisgyermek halála nem betegség, nem valamilyen érthető, magyarázható betegség miatt következett be, hanem a kisgyermek halála tulajdonképpen éhhalál volt.
Mit tud tenni az orvos szakvéleményével szemben egy családsegítő? – tettük fel a kérdést interjúalanyunknak. – Semmit. Ha azt mondja, hogy minden rendben, az aktát le kell zárni. A személyes véleményem az, hogy párhuzamot lehet vonni a rosszul fejlődő rendszerek között. Úgy, ahogyan a gyermek nem tudott a családon kívül segítségért kiáltani, én nem tudtam a rendszeren kívül sírni. Kinek mondjam még el? Meggyőződésem, hogy a dolgozók olyan fokú megfélemlítésben állnak a munkahelyükön, hogy nem mernek infókat áramoltatni.
Itt mindenkinek kuss van. Miért nem beszél senki? Miért tudnak mindent eltussolni? Miért hal bele egy gyerek a felnőttek inaktivitásába, gyávaságába? Én ezt nem bírtam. A tehetetlenséget, a falakat. Jórészt ezért jöttem el.
Nem csak az anyukát ítélhetik el
Megkérdeztük a történtek jogi hátteréről dr. Csenterics Ferenc ügyvédet. Rámutatott: aki foglalkozási szabály megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetés 1 évtől 5 évig terjedő szabadságvesztés, amennyiben a bűncselekmény halált okoz. Minden egyes esetben a lefolytatott bizonyítási eljárásban kell azt kideríteni, hogy valaki szegett-e foglalkozási szabályt és ennek a szabálynak a megsértése ok-okozati viszonyban van-e a közvetlen veszély előállásával, illetve a halálos eredménnyel.
A nagyobb kislányt ugyanúgy éheztették?
R-né Gy.E., a gyöngyösi családsegítő korábbi illetékes szakembere így folytatta: “Két gyereket éheztetés miatt már elvettek az anyától, egy kislányt és egy kisfiút, akiket az apukájuk nevel. Szerintem az is csoda, hogy az ovis kislány életben van, akit szintén éheztettek. Hogy miért nincs nagyobb rálátásunk? Mert nincs elég szakember? Mit tehettünk volna többet? Annyi kérdés fogalmazódik meg bennem, amire nincs megfelelő válasz! Az biztos, törvény mondja ki, hogy kötelező minden gyermekjóléti központnál családterapeutát foglalkoztatni, de ezt nem tartják be. Kit érdekel, hogy hat évet kellene érte tanulni?”
Megint a kisember lesz bűnbak, nem a rendszer lesz felülvizsgálva. Itt az megy, hogy megfélemlítés miatt nem mernek szólni a dolgozók a vezetőnek. Fokozott figyelmet kellett volna biztosítani ennek a családnak, ez szeptemberig nem történt meg. Nem értem az egészet. Kik azok az emberek, akik nagyszülőknek nevezik magukat és akik rendszeresen látogatták a gyerekeket és akik nem szóltak senkinek, hogy baj van? Mit érezhet a háziorvos? Bár most a védőnőre próbálják rákenni a dolgot, de itt sok ember hibázott szerintem.
Amikor eljöttem a szolgálattól, akkor közel egy éves volt Kiara és hogy azóta mi történt, nem tudjuk. A szomszédok nem jeleztek senkinek, csak végighallgatták, ahogyan a szegény gyerek végigüvölti fájdalmában a napot. Magyarországon nem működnek az informális támogató rendszerek, a szomszédok. És ahol működik, ott sem veszik észre, nem támaszkodnak rá. Falakat építünk, pedig a természetes közösségeket kellene erősíteni. A gyerekvédelem valami olyan, amiről nem hisszük, hogy közünk van hozzá. Az mindig valaki másnak a története – sorolja a családterepauta.
– Ha nem volt jelzés azóta a védőnőtől, családsegítőtől, és az orvos kiadott egy olyan papírt, hogy minden rendben, akkor le lehet csukni az aktát. A szociális munkásoknak egyébként rengeteg a papírmunkája és nincs prioritás sem a munkafolyamatokban. A védőnőnek ismernie kell a jeleket, hogy valami nincs rendben a családban. A bezárkózás erős jelzés, hogy takargatnak valamit. Van egy pont, mikor a rendőrök törik rá az ajtót a családra, de én szeptember óta nem ismerem az ügy részleteit, enélkül nem tudni, mindenki megtett- e minden lépést, vagy súlyos mulasztás történt. A gyermekvédelmi törvény kimondja, hogy csak végső esetben lehet gyereket kiemelni a családból. De azt nem mondja ki, hogy ne adjuk meg a megfelelő támogatást a családnak.
Szerintem a kialakult helyzetet az elmúlt húsz évben a szakma, a minisztériumok és a felelős vezetők közösen hozták össze. Azonban senki nem vállal felelősséget sem ezért, sem azokért a gyerekekért, akik mindezt elszenvedték és elszenvedik.
Mivel belső vizsgálat indult az ügyben, nem tudom, hogy a bizonyítékként szolgáló papírokat hogyan fogják manipulálni – folytatta panaszát a hölgy, megemlítve, hogy az Állami Számvevőszék már több mint tíz éve megírta: a gyerekvédelmi törvény elfogadása óta soha nem álltak rendelkezésre azok az anyagi, tárgyi, személyi erőforrások, melyek szükségesek lettek volna a végrehajtásához. És a helyzet azóta sem lett jobb. Sőt.
– A kislány miatt tiszta a lelkiismeretem, mert amit tudtam, én megtettem érte. A kicsi lelke azonban igazságért kiált. Amilyen szinten elmebetegnek minősíthetők számomra ezek a szülők, nem is megengedhető, hogy gyereket neveljenek – vélekedik a szakember, megemlítve, hogy ismeretei szerint súlyos családi tragédiák terhelték az anyát, Médeát. – Talán innét eredeztethető az anorexiás problémája is. A férfi pedig agresszív volt. Közös gyerekeiket éheztették, magukat mégis jól tudták ellátni, az anyukának például a műkörmösre volt igénye. Azért ez mégis sok kéjrdőjelet hagy bennem. Persze a védőnői ellátást már le lehet mondani. De ebben a családban a szülők a kötelező védőoltásokat sem adatták be a gyerekeknek, ott azért mégiscsak jobban kellett volna figyelni. Nem tudom és fel sem foghatom, hogy hol csúszott ez így meg. Hogy egy gyermek élete lett a rendszer áldozata. Mert itt erről van szó – csuklik el a családterapeuta hangja.
Bíróság előtt az apa is – Fotó: Bánkúti Sándor/Bors
Ismert, a gyöngyösi anyát és az apát különös kegyetlenséggel, 14 éven aluli személy sérelmére elkövetett emberöléssel gyanúsítják. Vagyis, az emberölés kétszeresen minősülő esete miatt folyik ellenük büntetőeljárás. Ezért a bűncselekményért a bírói gyakorlat szerint akár tényleges életfogytig tartó fegyházbüntetés is kiszabható. De vajon felelősségre vonják – e az ügyben érintett többi szereplőt? Az orvost, a gyámhatóságot vagy a Kistérségi Humánszolgáltató Központ Vezetőjét? Vajon Kiara még ma is élhetne, ha megfelelően működő gyermekvédelmi rendszer oltalma alatt áll? Vajon képes-e a rendszer arra, hogy megakadályozzon egy újabb értelmetlen gyerekhalált?
Cáfol a rendőrség
A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság hétfőn a PestiSrácok.hu-hoz eljuttatott közleményében arról tájékoztatta portálunkat, hogy cikkünkben leírt, “A rendőri elővezetésre mégsem került sor formai okokra hivatkozva. Nem kapták meg ugyanis az ügyészségtől időben a rendőrök az anyagot, tehát egy napon csúszott el a dolog…” állítás nem felel meg a valóságnak, ugyanis az esettel kapcsolatban elővezetésre vonatkozó megkeresés nem érkezett a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság egyik szervéhez sem.
JURÁK KATA – PestiSrácok.hu. A vezető fotó illusztráció/Police.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS