Színtiszta anyagi érdek
Milliárdok hullanak az osztódással szaporodó baloldal ölébe
Súlyos aránytalanságok tapasztalhatók a jelenlegi frakciófinanszírozási rendszerben. Ezt bizonyítja, hogy bár az előző ciklushoz képest kevesebb baloldali képviselő jutott be az Országgyűlésbe, mégis milliárdokkal több állami támogatást kaphatnak. Tóth Erik, az Alapjogokért Központ vezető elemzője szerint a demokratikus költségek aránytalan megemelkedése miatt felmerülhet a szabályok arányos újragondolása - írja a magyarnemzet.hu.
A jelek szerint az, hogy a választáson a baloldal közös listával indult, nem csupán szavazatmaximalizálásra irányuló taktika volt: pénzügyi szempontból jól megtérülő befektetésnek bizonyult. Hiába vannak ugyanis a balos közös lista pártjai az előző ciklus kezdetéhez képest nyolccal kevesebb képviselővel jelen a parlamentben, hat frakcióra bomlásuk miatt a most kezdődő ciklusban kétmilliárddal több állami támogatáshoz juthatnak az előző négy esztendőhöz viszonyítva. Mindez annak fényében is érdekes, hogy a Nézőpont Intézet április végén közzétett közvélemény-kutatása szerint ha külön indulna a választáson a baloldal, csak a Momentum és a Demokratikus Koalíció (DK) jutna be a parlamentbe. Vagyis a hatpárti összefogásban való részvétel leginkább az ötszázalékos bejutási küszöbön billegő pártoknak érte meg. A közös listás indulással hatalmas összegekhez jutottak egyes frakciók.
Gyurcsány az élen
A választás legnagyobb nyertese pénzügyi szempontból egyértelműen a DK. Előzetes becslések szerint Gyurcsány Ferenc pártja 15 fős frakciójával csaknem 400 millió forinttal kaphat többet az eddigiekhez képest. Az előző ciklusban 64 millió forintos havi parlamenti büdzséjük 97 millióra hízik, ami éves szinten majdnem 1,2 milliárd forintot jelent. Ha a DK a legnagyobb győztes a baloldalon, akkor a legnagyobb vesztes mindenképpen a Jobbik, amely 2018-ban 26 képviselővel indult a parlamentben, ez később 17 főre csökkent, a mostani ciklusban pedig már csak tízfős frakciót alapíthattak. Vagyis korábbi, 1,260 milliárdos támogatásuk nagyjából a felére csökken. Az MSZP-képviselőcsoport büdzséje 330 millió forinttal lesz kevesebb, mivel öt képviselői helyet veszítettek, és csak tízen maradtak. A Párbeszéd viszont valamivel többet kap a korábbi 530 milliónál, mivel ötről hatra nőtt a frakció létszáma. A Momentum tíz politikussal képviseltetheti magát a parlamentben, ami évi közel egymilliárd forintos büdzsét jelent nekik. Az LMP is veszít költségvetési támogatást azzal, hogy az eddigi hat helyett az új parlamenti ciklusban már csak öt képviselőjük lesz, így ők körülbelül 530 millióból gazdálkodhatnak. Vagyis a baloldali közös lista parlamentbe jutott frakciói (DK, Momentum, Jobbik, MSZP, LMP) az előző négy évben kapott 4,3 milliárdos éves támogatáshoz képest az új ciklusban évi 4,8 milliárdos pénzekkel számolhatnak. Ez négy évre számítva kétmilliárd forintos többlet. Mindezt úgy, hogy egyébként nyolccal kevesebb képviselőt juttattak be az Országgyűlésbe, mint négy éve.Fontos megjegyezni, hogy ez a számítás nem kalkulál a Mi Hazánk hattagú képviselőcsoportja által kapott évi körülbelül 590 milliós támogatásával, hiszen ők nem a baloldali közös listán jutottak be az Országgyűlésbe.
A frakcióalapítás lehetőségével a baloldali ellenzéki pártok úgy 2018-ban, mint 2022-ben visszaéltek
– jelentette ki lapunknak Tóth Erik. Az Alapjogokért Központ vezető elemzője szerint esetükben azért volt szükség minél több parlamenti képviselőcsoport létrehozására, hogy a nekik jutó anyagi forrásokat maximalizálni tudják. Emiatt „kapott” négy évvel ezelőtt a Párbeszéd kölcsön egy képviselőt a szocialistáktól, most pedig az LMP Gyurcsány Ferencéktől. Színtiszta anyagi érdekből – hangsúlyozta.
Az egyre többfelé osztódás azonban a demokratikus költségek aránytalan megemelkedését eredményezik, emiatt – valamint az ellenzék parlamenti munkát bojkottáló magatartása okán – a jövőben felmerülhet a szabályok arányos újragondolása
– véli Tóth Erik.
Etikai és morális dilemma
Az elemző megjegyezte, a baloldali pártok mellett a frakciók is osztódással szaporodnak. Ennek oka egyértelmű: a több képviselőcsoport révén több juttatásra és állami támogatásra tehetnek szert. Az elegánsnak nem nevezhető stratégia a gyakorlatban eddig jól fialt számukra.
Etikai és morális szempontból azonban komoly dilemma, hogy a választáson egy országos listát és közös jelölteket állító pártok széttartása elfogadható-e csupán azért, hogy több pénzt vihessenek haza
– vetette fel Tóth Erik. Miután hetekkel ezelőtt bojkottot hirdettek, majd a pozíciók elosztásakor követelésekkel álltak elő, mindenki számára világossá vált, hogy miről van szó. Jámbor András egy fórumon leszögezte, hogy azért lenne parlamenti jegyző, mert sok pénzt kapna érte, de Hadházy Ákos (aki korábbi ígéretei ellenére most mégis letenné a parlamenti esküt – a szerk.) „politikai éhségsztrájkja” sem tartott sokáig.
Ez a hiteltelen, átlátszó és a demokrácia működésére fittyet hányó baloldali politikai stílus eredményez újra és újra csúfos vereséget számukra
– fogalmazott az elemző.
Forrás: magyarnemzet.hu; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
