Bűnszervezetben, különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás, csalás és más bűncselekmények miatt emelt vádat az ügyészség a Buda-Cash Brókerház vezetői és bűntársai, összesen öt emberrel szemben – jelentette be Ibolya Tibor a Fővárosi Főügyészség hétfői sajtótájékoztatóján. A főügyész a PestiSrácok.hu kérdésére nyomatékosította, az ügyben egyetlen egy politikus érintettsége sem merült fel, ahogy arra sem találtak bizonyítékot, hogy a brókerek csalássorozatát sokáig nem leleplező pénzügyi felügyeletnél bárki is bűncselekményt követett volna el. Ibolya Tibor portálunknak arra a kérdésére azonban nem kívánt válaszolni, hogy van-e összefüggés a tavaly kirobbant brókerbotrányok és aközött, hogy másfél évtized után újra nyomozást rendeltek el a 2000. január 14-én gépfegyverrel lekaszabolt London Brókerház tulajdonosa, Reichardt Ignác meggyilkolása ügyében.
PÁMER DÁVID – PestiSrácok.hu
Vádiratot nyújtott be a Buda-Cash-ügyben a Fővárosi Főügyészség március 29-én a Fővárosi Törvényszéken – jelentette be Ibolya Tibor fővárosi főügyész hétfői sajtótájékoztatóján. A főügyész közölte, hogy az elsőrendű vádlott Varga Péter vezérigazgató-helyettest, Pintér Zoltánt, a Buda-Cash alapítóját, Tölgyesi Pétert, a brókerház vezérigazgatóját és két társukat többrendbeli, bűnszervezetben, folytatólagosan, különösen jelentős értékben elkövetett sikkasztással, csalással és egyéb más bűncselekményekkel vádolják. A főügyész azt mondta, az okozott kár összességében 115 milliárd forint. Eredetileg 11 embert gyanúsítottak meg, közülük hattal szemben – bizonyítottság hiányában – a nyomozást megszüntették.
Pintér Zoltán ellen is vádat emelt az ügyészség. Fotó: mno.hu
Tavaly csaptak le a brókerház vezetőire
A brókerbotrány még tavaly február 24-én robbant ki, amikor a Magyar Nemzeti Bank bejelentette, hogy azonnali hatállyal felfüggesztette a Buda-Cash Brókerház működési engedélyét és felügyeleti biztosokat rendelt ki a tudomására jutott visszaélésgyanús esetek miatt. A jegybank feljelentést is tett a rendőrségen. Az MNB a Buda-Cash tulajdonosain keresztül szoros összefüggésbe hozható Dél-Dunántúli Regionális Bankcsoporthoz (DRB) tartozó négy banknál korlátozta a betétkifizetést és felügyeleti biztosokat rendelt ki. A Nemzeti Nyomozó Iroda csalás és számvitel rendje megsértésének megalapozott gyanúja miatt indított büntetőeljárást, mivel a gyanú szerint a brókerek négy bankot és rajtuk keresztül kisbefektetők ezreit károsítottak meg több mint hatvanmilliárd forinttal. 2015. Március 9-én több helyszínen, egy időben tartottak házkutatásokat. Tíz embert állítottak elő, egyet tanúként, kilencet gyanúsítottként hallgattak ki. A rendőrség több ember előzetes letartóztatását kezdeményezte, közülük a Fővárosi Törvényszék tavaly március 18-án a Buda-Cash vezérigazgatójának, Tölgyesi Péternek és két vezérigazgató-helyettesének, Gyarmati Jánosnak (a férfi tavaly november óta házi őrizetben van), valamint Varga Péternek az előzetes letartóztatását rendelte el jogerősen. Arra azonban több hónapot kellett még várni, hogy a cég alapítóját és egykori tulajdonosát is őrizetbe vegyék a hatóságok: Pintér Zoltán csuklóján múlt év októberében kattant a bilincs, és – egy másik bűntársával – együtt a Nemzeti Nyomozó Iroda csalás megalapozott gyanújával hallgatta ki gyanúsítottként. A rendőrség a Quaestor-ügyhöz hasonlóan rendkívül gyorsan, március 8-án befejezte a nyomozást és tizenegy gyanúsított ellen javasolt vádemelést.
Milliárdokat utaltak ki offshore cégeknek
A vádirat szerint Pintérék a Buda-Cash Brókerház működtetése során 2007-től olyan bűnszervezetet hoztak létre, amelynek keretében az ügyfelek befektetéseivel, értékpapírjaival részben a sajátjukként rendelkeztek, részben azokat eltulajdonították. A vádlottak célja kezdetben a csőd elkerülése, illetve a befektetési szolgáltató fizetőképességének fenntartása volt, később azonban az ügyfelek befektetéseit már nemcsak a veszteségek leplezésére használták fel, hanem az ügyfélpénz egy részét különböző offshore cégekbe menekítették. A Fővárosi Főügyészség vádiratában három vádpontot fogalmazott meg. Az első szerint a vádlottak 2007 áprilisától 2014 májusáig az ügyfelek pénzéből rendszeresen vásároltak tőzsdén forgalmazott értékpapírokat anélkül, hogy az ügyfelek erre megbízást adtak volna. Ezeket az értékpapírokat azért vásárolták, hogy az ügyfelek korábban jogtalanul eladott részvényeit átmenetileg pótolják. Ennek során a vádlottak a fenti időszakban összesen több mint 40,2 milliárd forintnyi ügyfélvagyonnal rendelkeztek a sajátjukként. A második vádpont szerint Varga Péter elsőrendű vádlott 2008 áprilisa és 2014 májusa között összesen mintegy 9,2 milliárd forintot utaltatott át a Buda-Cash Brókerház kezelésében lévő vagyonból különböző offshore cégek számlájára. Az ügyészség vezetője közölte, hogy az előző két vádpontban az összevontan kezelt ügyfélszámla miatt pontosan meg nem határozható ügyfelek helyett – a mögöttes felelősség szabálya miatt – maga a befektetési szolgáltató, azaz a Buda-Cash Brókerház tekinthető sértettnek. A harmadik vádpont szerint a vádlottak 2007-ben elhatározták, hogy az akkor már több tízmilliárdos hiányt a DRB bankcsoport takarékszövetkezeteinek megszerzése útján és ezáltal a betétesek vagyonával pótolják. Ennek érdekében rábírták a pénzintézeteket, hogy vásároljanak állampapírokat a Buda-Cash-en keresztül. Ténylegesen azonban a vádlottaknak az állampapírokat nem állt szándékukban megvásárolni, céljuk a pénzintézetek vagyonának megszerzése volt. A fenti cselekményükkel a vádlottak 2009 áprilisa és 2014 áprilisa között a DRB bankcsoportnak összesen több mint 66 milliárd forint kárt okoztak. A főügyészség közlése szerint a vád tárgyává tett, bűnszervezetben elkövetett bűncselekmények büntetési tételének felső határa – a többszörös bűnhalmazatra is figyelemmel – 25 évig terjedő szabadságvesztés.
Ibolya Tibor a PestiSrácok.hu-nak elmondta, a Buda-Cash-ügy nyomozása során nem merült fel politikai szál. Fotó: nol.hu
A főügyész nem beszélt a brókergyilkosságról
Ibolya Tibor a PestiSrácok.hu kérdésére nyomatékosította, a nyomozás során nem merült fel az ügyben politikai szál. A főügyész portálunknak hangsúlyozta azt is, hogy noha a vádlottak feltételezhetően jó ideje, hosszú időn keresztül követték el a bűncselekményeket, arra nem találtak bizonyítékot, hogy valaki bűnpártolást követett volna el, vagy a vádlottak bárkit is megvesztegettek volna. A főügyész ugyanis leszögezte, nem merült fel arra adat, hogy a pénzügyi felügyeletnél mulasztás történt volna, őket a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján feltehetően megtévesztették. A főügyészség vezetője ugyanakkor nem válaszolt arra a kérdésünkre, hogy van-e összefüggés a tavaly kirobbant brókerbotrányok és aközött, hogy a főügyészség közvetlenül a Buda-Cash és a Quaestor-ügy nyomozásának elindítása után utasítást adott a Reichardt-gyilkosság aktájának leporolására. Ibolya Tibor azt mondta portálunknak, hogy erre a kérdésre „nem tud korrekt választ adni”. Ismert, a 46 éves Reichardt Ignácot, a London Brókerház volt tulajdonosát 2000. január 14-én saját terepjárójában, a főváros XXII. kerületében, a Gerinc és Pék utca sarkán végezte ki egy géppisztolysorozattal egy máig ismeretlen bérgyilkos. Tény, hogy a gyilkosság nyomozásának elrendelése egybeesett a Quaestor- és a Buda-Cash-botrány kirobbanásával. Rendőrségi forrásokból portálunk korábban úgy értesült, hogy a cégek elleni vizsgálatban akadtak olyan információkra a nyomozók, amiért újra elindították a gyilkosság nyomozását. Információink szerint a gyilkossági ügy érintheti a Buda-Cash Brókerház alapítóit és volt titkosszolgálati embereket is.
Tovább nyomoznak
Elhangzott az is, hogy a Quaestor-ügyhöz hasonlóan ebben az ügyben sem zárult még le teljeskörűen a nyomozás, hiszen három elkülönített eljárásban, pénzmosás, csalás és sikkasztás gyanúja miatt indítottak nyomozást. Ennek kapcsán 40 milliárd forintot pedig továbbra is keresnek a hatóságok. Ibolya Tibor a sajtótájékoztatón kitért arra a vitára is, ami a Quaestor-ügyben a bíróság és az ügyészség között zajlik. A bíróság még pénteken közölte, hogy hiánypótlásra szólította fel a vádat képviselő Fővárosi Főügyészséget. A vádirat hiányosságainak pótlására a törvényszék 60 napos határidőt határozott meg. Ibolya hangsúlyozta, a Fővárosi Törvényszékre minden vádiratot az új szabályoknak megfelelően nyújtottak be, és most fordult elő először, hogy a bíróság kifogással élt, hozzátéve, hogy a bíró a „gyorsolvasás képességével rendelkezik”, ha leterheltsége ellenére ennyi idő alatt sikerült megismernie az ügyet. Ibolya Tibor utalva a törvényszék ügyészséget ért kritikájára, leszögezte, hogy ha valaki azt hitte, hogy „ezt a fővárosi főügyész szó nélkül fogja hagyni, nagyon rosszul gondolta”.
Címlapfotó: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS