Egy gyöngyöspatai családon belül apa és fia lett a haszonélvezője a börtönbiznisznek, valamint a szegregációs pereknek – jelentette ki Horváth László, a térség fideszes parlamenti képviselője. Szavai szerint az erőszakos bűncselekményeket elkövető, szabadságvesztésre ítélt apa a rossz tartási körülményekre hivatkozva perli milliókra az államot, fia pedig – aki egy alkalommal eszméletlenre verte sporttársát – a szegregált oktatás indokával négymillió forintra tartott igényt, és ennek több mint a felét meg is ítélte neki a bíróság. Utóbbi fiatalember jelenleg 19 éves, és – mint a képviselő rámutatott – 15 éves koráig összesen öt osztályt járt ki – írja a Magyar Nemzet.
Az alpereseket – a gyöngyöspatai Nekcsei Demeter Általános Iskolát, a tankerületet és az önkormányzatot – képviselő ügyvédi iroda a Magyar Nemzet birtokába került, 2017-es perelőkészítő irata alapján erősen kérdőjeles, hogy jogosan ítélte-e meg a bíróság a milliókat a tinédzser számára.
MENTÁLIS RETARDÁCIÓ
A területileg illetékes nevelési tanácsadó mentális retardációt állapított meg a fiúnál, akinek a hangképzése a pedagógusai szerint még másodikos korában is fejlesztésre szorult, és az ábécét sem ismerte. Harmadik osztályból már nem léphetett tovább, és később ötödik osztályban is megbukott. Tanárai értékelése szerint a kamasz magaviselete is meglehetősen problémás volt, hiszen már elsősként is gyakran került konfliktusba társaival. Ráadásul a fiú rengeteget hiányzott, 155, illetve 233 órán nem vett részt abban a két tanévben, amikor évet kellett ismételnie. Több évfolyamot magántanulóként járt ki, illetve javítóintézetben volt a rossz magaviselete miatt. A dokumentumban idézik Molnár Károlyt, az iskola igazgatóját, aki annak idején az egész általános iskolát összevont osztályban járta ki, és elmondta, hogy ez a képzési forma volt alkalmas a lemaradt diákok felzárkóztatására, mert személyre szabottan, kis csoportokban folyhatott a képzés. Az iskolából kikerülve a fiúnak továbbra is voltak magatartásbeli problémái, a 24.hu 2016-os beszámolója szerint a fiatal egy focimeccsen eszméletlenre verte egyik sporttársát, akit kiállítottak a játékból.
KÉTÉVNYI HIÁNYZÁS
Horváth László arról is beszámolt, hogy az iskola egy másik egykori cigány tanulójának 3,3 millió forint kártérítést ítélt meg a bíróság, és jelenleg folyamatban van a végrehajtási eljárás az önkormányzat ellen.
Kilenc tanévre ítélték meg ezt a pénzt, ám a korábbi diák ez idő alatt 2040 órát hiányzott, ami nagyjából két tanévnyi távollétet jelent. Összesen háromszor bukott, s miután a hetedik osztályt is sikertelenül próbálta elvégezni, elment magántanulónak. Utóbbit ráadásul azzal indokolták a szülei, hogy vigyáznia kell a testvéreire. Nem csoda, hogy a lány így sem fejezte be az általános iskolát. Tizenhat évesen, hat osztály elvégzése után maradt ki az oktatásból
– fejtette ki a képviselő. Kérdés – folytatta –, hogy valójában milyen életstratégia-modellt jutalmazott a bíróság.
A szülőnek is kiemelt felelőssége van abban, hogy a gyermek hogyan áll a tanuláshoz és hogyan viselkedik az iskolában
– hangsúlyozta Horváth László. A hatályos jogszabályok szerint ugyanis a szülőnek kötelessége gondoskodni a gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről.
Az ügyeskedő, mindig másra mutogató hozzáállás helyett a dolgosságra, a tisztességes megélhetésre törekvő életstratégiát támogatjuk. Az egyéni felelősség kérdése különösen fontos a fizikai erőszakkal kapcsolatban, és aki ilyen inzultust követ el, az legyen büntethető, viselje a tette következményeit
– fejtette ki. A képviselő arról is beszámolt: a korábban említett fiú apja számos bűncselekményt követett el, amelyekért különböző eljárások alá vonták, és végül letöltendő szabadságvesztésre ítélték, most pedig több millió forintra perli az államot az állítólagosan rossz börtönviszonyokra hivatkozva. A Válasz.hu 2011-ben számolt be róla, hogy az Ördög becenévre hallgató férfi egy helyi perpatvar során ököllel arcon vágott egy idős embert, és egy másik összeszólalkozás alkalmával a rendőröket is megfenyegette.
OKTATÁSSAL KÁRPÓTOLNA A KORMÁNY
Horváth László korábban elmondta: törvénymódosítással vetnének véget a szegregáció ürügyén végzett pénzszerzésnek, és a nem anyagi – például a szegregált oktatás során keletkezett – károkat természetben, például pótlólagos oktatással orvosolnának. Erre a Kúria döntése szerint azonban jelenleg nincs jogszabályi lehetőség. A legfőbb bírói fórum a közelmúltban fenntartotta a Debreceni Ítélőtábla jogerős ítéletét, amely mintegy százmillió forint összegű nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezte a helyi önkormányzatot, az érintett általános iskolát, valamint az illetékes tankerületi központot, amiért 2004 és 2017 között szegregáltan oktatták a cigányokat a Gyöngyöspatai Nekcsei Demeter Általános Iskolában. Az önkormányzatra eső 82 millió forintos összeg csődbe vinné a település költségvetését, és egyebek mellett veszélybe kerülne az óvoda és több más intézmény működése, nem tudnák kifizetni a béreket vagy éppen a közvilágítás számláit. Mint korábban beszámoltunk róla, a Soros-hálózat által támogatott Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) kezdeményezte a szegregációs pereket. A szervezet bevallott célja minél több pénzt kiperelni a magyar államtól. Mohácsi Erzsébet, a CFCF kuratóriumi tagja korábban arról beszélt, hogy a gyöngyöspatai ügy mintájára már egy válóperes ügyvéd is be tudja adni a keresetet. Setét Jenő, az Idetartozunk Egyesület elnöke pedig azt hangoztatta, hogy nagyjából ötszáz településen valósul meg szegregáció.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/Komka Péter
Facebook
Twitter
YouTube
RSS