Milyen lesz a második hullám? – Dr. Ternák Gábor professzorral beszélgettünk

Dr. Ternák Gábor professzort, egyetemi tanárt, volt országos infektológus szakfőorvost, a trópusi betegségek szakértőjét már kétszer, április és május közepén kérdeztük arról, hogy miként látja a járvány addigi lefolyását és annak lehetséges kimeneteleit. A vírus úgy tűnik, visszatért, de sok minden más, mint tavasszal. Több a pozitív eset, de az átlagéletkoruk 26 év körül van, enyhébbek a tünetek és lélegeztetőgépre is kevesebben szorulnak. Az ország és az egészségügy is felkészültebb, a vírus is megváltozhatott.

Ez már a második hullám?

Hívhatjuk akár annak is az esetszámok megszaporodása miatt, de szerintem ez még az első, mivel a május elejei felmérés megállapította, hogy minden 10 ezer emberből 3 vírushordozó és 70 olyan személy van, aki már átesett a fertőzésen. Ezek, nyilvánvalóan terjesztették a vírust az elmúlt hónapokban, és most ebből adódik, hogy sokkal többet találunk, mint korábban. Ennek ellenére Magyarországon még jól állunk a fertőzöttek számát és a kialakult megbetegedések számát tekintve, és remélhetőleg, néhány héten belül ez a hullám is „lecseng”, bár egyes kutatások szerint, addig nem fog minket a vírus elhagyni, amíg az úgynevezett „nyájimmunitás” ki nem alakul. Ez a védettség bekövetkezhet a természetes fertőzés által, vagy egy megfelelően működő oltás eredményeként. Számítások szerint körülbelül 5,6 milliárd ember védettsége kell ahhoz, hogy ne legyen járvány. Természetesen számításba kell venni, hogy a vírus gyengülhet – szerintem ez most is történik, esetleg eltűnik. A 2009-es, úgynevezett „sertésinfluenza” – amely azért keltett pánikot, mert ugyanaz a vírus volt (H1N1), mint ami a spanyolnáthát okozta – a különböző járványügyi felmérések szerint az emberiség 11-21%-át fertőzte meg, de a járványok nem úgy működnek, hogy mindenki megbetegszik, esetleg meghal egy komolyabb fertőző betegségben, mert akkor az emberiség már régen kihalt volna.

Valóban az emberiség 60-70 százalékának a védettsége kell a járvány kialakulásának megakadályozásához? Az emberiség átoltottsága mekkora? A legelterjedtebb védőoltás az emberiség mekkora részét védi, hányan kapták meg?

Az emberiség „átoltottságáról” ilyen formában nem lehet beszélni, A fejlett országokban oltanak csak a leggyakoribb fertőző betegségek ellen – pl. kanyaró, rózsahimlő, mumpsz, diftéria, szamárköhögés, stb. –, de igen fontos volt a tuberkulózis elleni BCG-oltás és a járványos gyermekbénulás elleni oltás bevezetése is. Természetesen a járványok visszaszorulásához hozzájárult az életkörülmények javulása is: például a hastífusz már igen ritkán fordul elő, és a folyamatos oltásnak volt köszönhető, hogy a feketehimlőt, úgy néz ki, végleg sikerült legyőzni. Fontos azonban tudni, hogy ezek a betegségek nem tűntek el teljesen, és oltások hiányában ismét elterjedhetnek; erre számos példát lehet felsorolni.

Maszkadagoló automata a debreceni Modem Modern és Kortárs Művészeti Központban 2020. szeptember 10-én. A bevételt a központban tartandó foglalkozásokon használható eszközök beszerzésére fordítják.
MTI/Czeglédi Zsolt

Mekkora károkat tudnak okozni a vírustagadók és a védekezést elbagatellizáló emberek, csoportok? Akár teljesen tönkre is tudják tenni a szakmai védekezés és az emberek többségének fegyelmezettségének eredményeit?

Az úgynevezett oltásellenes mozgalmak – amelyek sajnos sok követővel rendelkeznek – egyik legemlékezetesebb akciója volt, hogy „tudományos” közleményt írtak arról, hogy az autizmus az oltások miatt alakul ki. Ezt a közleményt – mert nyilvánvaló hamisítás volt – később visszavonták, de sok szülő nem oltatta be a gyermekét és sokan megkapták a betegséget (kanyarót). Ennek egyik legsúlyosabb szövődménye az agyvelőgyulladás, amely az érintett gyermekeket életük végéig nyomorékká tette. A jelenlegi vírus- és oltásellenesség „tudományos” alapja körülbelül annyi, mint a „laposföld-hívők” tudományos álláspontja, csak veszélyesebb, mert bagatellizálja a problémát. Ezek a vélekedések sajnos nem hatástalanok, de nem gondolom, hogy az érdemi védekezési képességet ellehetetlenítenék, hiszen látható, hogy a lakosság fegyelmezetten és megértően betartja az útmutatásokat, amelyek a hatékony védekezést szolgálják.

Mekkora szerepe lehetett a járvány fellobbanásában a külföldről történő behurcolásnak?

Lehet, hogy most is volt valami szerepe, de nem gondolom, hogy jelentős, mert itthon is volt számos olyan fertőzött, akikről a Covid továbbterjedhetett.

A turizmusnak, a tömegturizmusnak, különösen a földrészek és éghajlati övek közötti állandó tömeges utazgatásnak mekkora szerepe lehet újabb járványok kialakulásában?

Természetesen annak, hogy a vírus Kínából idáig jutott, a nemzetközi turizmusnak biztosan jelentős szerepe volt. Jelenleg Európában, az országok közötti utazás már nem hiszem, hogy jelentős tényező lehet a járvány terjesztésében. A járványos betegségekkel foglalkozó orvosok már régóta és folyamatosan figyelmeztetnek arra, hogy ez bármikor bekövetkezhet. Ha itt Európában szerencsénk van, ezek a betegségek nem terjednek messze a kitörés helyétől (pl. ebola), viszont komoly esélye van annak, hogy az éghajlatváltozás miatt olyan szúnyogok jelennek meg, amelyek a trópusokon előforduló betegségeket terjeszthetnek, és tömeges fertőzések alakulnak ki. Erre legnagyobb esélye a malária ismételt elterjedésének van, de más vírusbetegségek is megjelenhetnek (pl. a Dengue-láz).

Igaz-e, hogy sokkal fiatalabbak a betegek, de sokkal enyhébb átlagosan a betegség lefolyása, mint korábban?

A statisztika azt mutatja, hogy a fertőzöttek átlagos életkora a huszonévesek körében emelkedett, és természetes, hogy a jobb védekező képességgel rendelkező fiatalok körében a fertőzés enyhébb tünetekkel zajlik. Fontos annak ismerete, hogy a nemzetközi adatok alapján súlyos, életveszélyes állapot a fertőzöttek kb. 1%-ában alakul ki.

Ha a számítási, statisztikai, módszertani “trükközésektől” eltekintünk, hányan halhattak meg olyanok koronavírus következtében, akiknek nem volt komoly alapbetegségük?

Bizonyos országokban (nálunk is) a halálozási mutatókat úgy számítják, hogy mindenki a Covidban hal meg, aki megfertőződik, de azok az idős személyek, akik számos más alapbetegségben is szenvednek, Covid nélkül is meghaltak volna. Szlovákiában csak azokat számolják, akiknek a haláloka csak a Covid volt. Magyarországon, ahogyan hallottam korábban, ezek száma néhány tízre tehető, de pontos adatot nem ismerek.

A Debreceni Egyetemen először tartottak rendkívüli, szabadtéri évnyitót, szabad ég alatt, a főépület előtti téren. A COVID-19 járvány miatt így megtartott rendezvénnyel 14 karon, 9000 elsőéves, összesen 30.780 hallgató számára kezdődött meg a 2020-21-es tanév.
MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor

A maszkhasználaton és a távolságtartáson, illetve a kontaktuscsökkentésen kívül érdemes még nagyobb léptékű védekező intézkedésekben gondolkozni?

Teljes és biztos védelmet a nem specifikus védekezés nem jelent, de a legfontosabb a maszk viselése, minden olyan helyen, ahol többen vannak egy zárt helyen. Ennek jelentőségét egy igen előkelő orvosi lapban nemrégiben megjelent közlemény is hangsúlyozza, ugyanis a betegség kialakulását és a tünetek súlyosságát a bekerült vírusrészecskék száma határozza meg. Ez azt jelenti – és erre vonatkozó megfigyelések már vannak –, hogy a maszkot viselő személyt, ha el is éri a vírusfertőzés, elsősorban tünetmentes hordozó lesz és nem alakul ki megbetegedés. A korábbi, elsősorban az ázsiai országokat sújtó SARS-járvány, illet a madárinfluenza-fertőzés során is megfigyelhető volt a maszkviselés hatékonysága.

Ez más kórokozók (vírusok, baktériumok) esetében is így van? Érdemes lenne influenza-járvány idején is maszkot viselni, beépíteni ezt a szokást a viselkedéskultúránkba? Akár azt, hogy aki enyhe légúti tüneteket észlel magán, de muszáj kimennie, automatikusan maszkot hord?

Ennek így nem sok értelme van, bár minden egyes légvétellel, köhögéssel vírusokat és baktériumokat engedünk ki, de mivel a többi ember is nagyjából ugyanezeket hordozza, nagyjából ugyanolyan „kórokozókészlettel” rendelkezünk, különösebb jelentősége nincs az ilyen fajta folyamatos maszkviselésnek. Akkor volna ez fontos, ha új kórokozó (pl. Covid) jelenik meg.

Védőmaszkot viselő apácák sétálnak egy utcán a kelet-spanyolországi Valenciában 2020. július 29-én. A koronavírus-járvány újabb hullámának megelőzése érdekében a helyi hatóságok kötelezővé tették a maszk viselését a közterületeken.
MTI/EPA-EFE/Juan Carlos Cardenas

Tudtunk meg újat a vírusokról, a járványokról a koronavírus-járvány tapasztalataiból?

Erről a járványról és vírusról természetesen nagyon sokat sikerült megtudni, de leginkább azt, hogy az emberiség mennyire ki van téve ezeknek a járványoknak, akármilyen fejletteknek is hisszük magunkat. Szerencsénk, hogy a vérzéses lázak (pl. ebola), nem így terjednek, de készülnünk kell újabb vírusokra is.

Mi újat kell megtanulnia minden orvosnak, medikusnak ezután?

Igen nagy a várakozás a hatékony védőoltással kapcsolatban, de az eddigi közleményekből még nem látszik az optimista jóslatok ellenére sem, hogy ez igen hamar, széles körben alkalmazható formában bevezetésre kerülhetne. Sajnos hamarosan szembe kell nézni azzal a döntéssel, hogy a tünetmentes hordozók beazonosítását és karanténba helyezését kénytelenek leszünk abbahagyni az igen nagyszámú fertőzött miatt, vagy legalábbis a karantén idejét visszavenni egy hétre. Úgy gondolom, hogy a mintavételek begyűjtése a mentőszolgálat által jelentős terheket ró a mentőkre, amelyet ki lehetne váltani ezekkel az utcai sátrakban végzett mintavételekkel, mint más országokban. Teljesen mindegy, hogy egy adott országban hány százezer a tünetmentes hordozók száma, mert a vírus terjedését a jelenlegi eszközeinkkel, amint látható, nem lehet megakadályozni. A fontos a tüneteket mutató személyek kiszűrése és a lehetőségek szerinti gyógyítás.

Úgynevezett “szelfi maszkot”, azaz az ügyfél arcképe alapján készített védőmaszkot visel egy férfi egy tel-avivi bevásárlóközpontban 2020. szeptember 7-én. Izraelben túllépte az ezret a koronavírus-járvány következtében elhunytak száma, Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök negyven olyan városban rendelt el kijárási korlátozásokat, amelyekben ugrásszerűen nőtt a megbetegedések száma.
MTI/EPA/Abir Szultan

Az eddigi legfontosabb tanulság itthon, úgy vélem, hogy a fertőző betegségek, járványok léteznek, nagyon valós problémát jelentenek, ahogyan láthatjuk, az egész világ számára. Ezt azért tartom fontosnak hangsúlyozni, mert újra kell gondolni a magyarországi orvosképzést – a graduális és posztgraduális szinten egyaránt –, és meg kell tanítani az infekt (fertőző) eredetű kórképek felismeréséhez szükséges differencál-diagnosztikai (elkülönítő diagnózis) ismereteket. Mindig hangsúlyozom, de eddig nem jártam sikerrel, hogy tanítani kell, elsősorban a Magyarországon (még) nem gyakori, de behurcolható betegségeket is, különös tekintettel az itt tanuló külföldi hallgatókra. Az úgynevezett „fejlődő” országokból érkező hallgatók csak úgynevezett speciális kollégiumokban – ha van ilyen az adott tárgyban (nem órarendi oktatás) – hallanak azokról a betegségekről, amelyekkel otthon fognak találkozni (malária, különböző férgességek, szúnyogok és legyek által terjesztett vírusos és parazitás megbetegedések, lepra stb). A fiatal orvosokat arra kéne kiképezni, hogy képesek legyenek felismerni, ha valami szokatlan tünetegyüttest észlelnek. Ennek hiányáról számos tapasztalattal rendelkezem sajnos. A mostani járvány megmutatta az ellátórendszer olyan hiányosságait, amelyeken okvetlenül javítani kell, mert egy készültségi állapot fenntartása – tehát a megfelelő tudás és az ellátóképesség együttesen, ideértve a szükséges diagnosztikát is –, megfelelő költségvetést igényel. Nem lehet arra hivatkozni, hogy ezek a kapacitások nincsenek kihasználva, hiszen például a tűzoltóságot sem azért fizeti az állam, hogy folyamatosan tüzet oltson, hanem hogy megfelelő készültséget tartson fenn, és ha kell, be tudjon avatkozni. Senkinek nem jutott eszébe megszüntetni egy tűzoltóságot, ha a tűzoltók munkaideje és eszközei nincsenek megfelelően kihasználva.

Hogy állunk a vakcinák fejlesztésével? Mennyi az a reális időtartam, ami alatt biztonságosan kifejleszthető egy védőoltás?

Általában több évet vesz igénybe egy ilyen fejlesztés, de nem tudom igazán megmondani, hogy a jelenlegi helyzetben, az igen fejlett, molekuláris technológia alkalmazásával mennyit lehet ezen rövidíteni. Nem vagyok optimista. A korábbi, 12 évvel ezelőtt megjelent SARS-vírus ellen máig sincs védőoltás, pedig ez is hasonló koronavírus volt. Szerencsénkre az a vírus magától eltűnt, ennek okát azonban nem ismerjük. Többféle vakcinát tesztelnek, de ahhoz, hogy a kellő hatékonyságról és biztonságról megbizonyosodjunk, idő kell. Még az a helyzet is előállhat, hogy a Covid-járvány elmúlik, mire lesz vakcina.

Milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a vírus okozta megbetegedés célzott kezelésére?

Sajnos specifikus kezelési lehetőség még nem áll rendelkezésre, de örömmel tapasztalhattuk, hogy az általam még március 9-én e-mailben tett javaslat, melyet március 13-én az Operatív Törzs prominens képviselőjének szóban és írásban is előterjesztettem, és amely akkor a Hír TV-ben is elhangzott, bekerült a ” köztudatba” és már sikerrel alkalmazzák a gyógyult betegektől vett vérplazmán alapuló terápiát.

Más terápia, gyógyszer nem bizonyult hatékonynak?

Többféle gyógyszerrel próbálkoztak eddig, amelyekről írtak le valamilyen hatást, de valódi áttörést még nem sikerült elérni.

És most mi következik? Mi várható a következő hónapokban?

Mivel az emberiség történetében minden ilyen járvány, hosszabb-rövidebb idő után véget ért, vélhetően ez is el fog csendesedni néhány hét vagy hónap alatt, és alacsony szinten velünk marad. Ahogyan jeleztem, egy idő után értelmét fogja veszíteni az intenzív karanténozás és a kontaktok szűrése, mert egyszerűen olyan sokan lesznek, de hasonló a helyzet más országokban is. Talán a legcélszerűbb lenne az influenza-járványban szokványos eljárási rendre áttérni egy idő után.