Minden második migráns munkanélküli Németországban
Drasztikus növekedésnek indult Németországban a munkanélküliség a menekültválság kezdete óta - közölte a német Szövetségi Munkaügyi Hivatal (BA). A nemrég nyilvánosságra került adatok szerint a mintegy 4,1 millió munkanélkülinek több, mint felét, 2,3 milliót migráns hátterű személyek adják, ami drasztikus emelkedést jelent a migrációs válság kezdetén mérhető számokhoz képest. A jelenleg rendelkezésre álló adatok ugyanakkor nagy valószínűséggel csak a jéghegy csúcsát jelentik, a hivatali statisztikáiba ugyanis csak azok kerülnek be migránsként, akik annak vallják magukat. Hogy hány ilyen személy élhet még segélyeken, illetve mekkora a migránsok munkanélküliség rátája, találgatások tárgya, hiszen sokan semmilyen nyilvántartásban sem szerepelnek, vagy letagadják a bevándorlói hátterüket.
Elmúltak a szép idők, amikor még gondtalanul kacarászhattunk, hogy a németek lábon lövik magukat azzal, hogy a Koránban megénekelt Paradicsomnak nevezik ki országukat a 2015-ben kezdődő migrációs válság elején. Amikor Merkel Mutti még szegény bevándorlók gyermekeivel szelfizett, a németek azt hihették, hogy az egész cirkusz csak egy zseniális PR-fogás, és hogy ez sikerülni fog. A németek könnyes szemű árvák helyett szakállas férfiakat kaptak, akiknek odakint azt ígérték, itt megkapnak mindent: pénzt, nőt, lakást, bármit, csak induljanak Európába. Ők pedig jöttek, láttak, beköltöztek, és köszönik szépen, maradnának is.
Nem megy olyan jól az integráció
2015-ben és azelőtt rendszeres téma volt a gazdasági elemzőknek, hogy Németország súlyos munkaerő-válsággal küzd, és azonnali vérfrissítésre van szükség, hogy megelőzzék a demográfiai katasztrófát. Ez kiváló ürügyül szolgált a bevándorlás propagálására, amitől a németek a második világháború utáni újjáépítési időszakban tapasztalt gazdasági csoda megismétlődését várták. Ez elmaradt. Kiderült ugyanis, hogy a migránsok egy jelentős részét nemhogy a társadalomba nem tudják integrálni, de még a munkaerőpiac legaljára sem tudják őket beilleszteni. Ez nem a német integrációs politika hibája, hanem egyszerűen a migránsok munkaerőpiaci használhatatlansága az oka. Csak egy példa: az Ifo Gazdaságkutató Intézet egykori vezetője szerint a szíriai iskolákból kikerülő diákok kétharmada a felmérések szerint gyakorlatilag analfabéta. Ilyen előjelek mellett nagyon nehéz helytállónak tartani azon érvelést, miszerint a migránsok kielégíthetik a gazdaság növekedését veszélyeztető munkaerőhiányt.
A számok nem hazudnak
A Welt am Sonntag írta meg, hogy Németországban jelenleg 4,1 millió úgynevezett „foglalkoztatható munkanélküli” van, ennek többsége pedig - 2,3 millió ember - valamilyen migrációs háttérrel rendelkezik. Ebbe a kategóriába kifejezetten beletartoznak azok is, akik a munka mellett segélyeket is kapnak. Ezzel együtt történelmi csúcsra jutott a migrációs hátterű személyek munkanélküliségi rátája, amely a BA adatai szerint 46 százalékot mutat. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag minden második bevándorló munkanélküli. Kifejezetten sokkoló ez a szám annak tudatában, hogy a migrációs válság előtti években ugyanez a mutató 36 százalék környékén stagnált.
A kifejezetten menekült státuszú, foglalkoztatható kedvezményezettek körében 2016-ban 291 000 fő munkanélkülit, 2018-ban már 591 000 kedvezményezettet regisztráltak, azaz éves átlagban csak a menekültstátusszal rendelkezők (az egyéb migráns kibocsátó országokból származó menekülteket itt nem számítják) évi közel 200 000 munkanélkülivel és segélyezettel terhelik a német államháztartást.
Ugyanakkor mindez vélhetően csak a jéghegy csúcsát jelenti, a hivatal statisztikáiba ugyanis csak azok kerülnek be migránsként, akik annak vallják magukat. A statisztikából rengeteg munkanélküli maradhatott ki, akik vagy nem vallották magukat migrációs hátterűnek, vagy nem is szerepelnek semmilyen hivatalos nyilvántartásban, illetve a válaszadók 21%-a nem kívánt származásáról nyilatkozni. Migrációs hátterűnek egyébként az számít, aki saját maga vagy felmenői nem német állampolgárok.
Bajban a német gazdaság
Ahogy azt már fent láthattuk, a jelenleg állományban lévő segélyezettek és munkanélküliek 57 százaléka migrációs háttérrel rendelkezik. Emellett az ország népességének „csupán” 24 százaléka nem echte német, vagyis a lakosság egynegyede adja a munkanélküliek több, mint felét. Ha a foglalkoztatáson kívüli személyek köre ilyen ütemben bővül a menekültáradat folytatódásával, hamarosan egy olyan világ fog kirajzolódni, ahol a munkanélküliek száma eléri, de akár meg is haladja a nyugdíjasok számát. Ha pedig ez nem eredményez gazdasági és demográfiai válságot, akkor semmi.
