Csaknem két évtized után a NATO feltűnés nélkül véget vetett afganisztáni missziójának. A dpa német hírügynökség értesülései szerint a még az ázsiai országban maradt külföldi erők irányítása teljességgel visszakerült a nemzeti parancsnoki láncolatok alá, így megkezdődhet a teljes kivonulás.
Az Egyesült Államok és szövetségesei a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat követően avatkoztak be katonailag Afganisztánban, amelyet akkor a tálib szélsőségesek irányítottak, akik Washington szerint menedéket adtak az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat vezetőjének, Oszáma bin Ládennek. Bin Ládennel 2011. május 2-án pakisztáni területen végzett egy amerikai kommandó. A NATO vezetésével 2003 augusztusától 2014 decemberéig az úgynevezett Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erő (ISAF) működött csúcsidőben több mint 130 ezer fős katonai kontingenssel. Az ISAF gyakran részt vett az afgán kormányerők szélsőségesek elleni bevetéseiben. Ezt váltotta 2015-től az Eltökélt Támogatás (Resolute Support – RS) fedőnevű művelet, amely mindenekelőtt az afgán biztonsági erők kiképzését és támogatását végezte.
A dpa információi szerint az, hogy hivatalosan még nem jelentették be a NATO-misszió végét, azzal áll összefüggésben, hogy a műveleti tervet – főleg adminisztratív okokból – még nem helyezték hatályon kívül. További okként merül fel, hogy az Egyesült Államok nemzeti művelete még tart. Joe Biden elnök nemrég közölte, hogy az amerikai csapatok várhatóan augusztus 31-ig fejezik be kivonulásukat Afganisztánból. Washington a NATO-misszió keretén kívül is tartott csapatokat Afganisztánban, ami lehetővé tette számára az afgán hadsereg katonai erővel történő támogatását, mert arra a NATO-megbízatás részeként már nem lett volna lehetőség. Csak az amerikai hadsereg több mint 2300 katonát vesztett Afganisztánban, a Magyar Honvédségnek pedig hét hősi halottja volt.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Facebook
Twitter
YouTube
RSS