Minden területen – szövegértésben, matematikában és a természettudományokban is – javult a 15 éves magyar tanulók teljesítménye a legújabb PISA-felmérés szerint – mondta Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár keddi, budapesti sajtótájékoztatóján. Az államtitkár kiemelte: Magyarország eredménye megközelíti a világ legfejlettebb országait tömörítő OECD átlagát. A legfrissebb PISA mérési adatok kimagasló eredményt mutatnak a magyar iskolai légkör tekintetében: a magyar tanulók 90%-a nyilatkozott úgy, hogy általában megtalálja a kiutat a nehéz helyzetekből, a 73%-a nyilatkozott úgy, hogy véleménye szerint a tanára szeret tanítani, és 68%-a nyilatkozott úgy, hogy elégedett az életével; mindegyik mutató magasabb, mint az OECD-átlag.
Az OECD elemzése kiemeli, hogy a magyar tanulók a szövegértés területén a szociokulturális hátterükhöz képest jobban teljesítenek. A magyar tanulók a szövegértés területén 470 helyett 476 pontot, a matematika területen 477 helyett 481 pontot, a természettudomány területén 477 helyett 481 pontot értek el. Ezzel Magyarország a résztvevő 79 országból a szövegértés területén a 29–38. helyet (2015: 35–47. hely), a matematika területén a 31–37. helyet (2015: 35–39. hely), a természettudomány területén a 29–34. helyet (2015: 34–39. hely) érte el.
Szövegértésben a magyar eredmény Olaszországéval egyező, 8 ponttal elmarad Ausztriától, de 6 ponttal jobb Luxemburgnál. Matematikából a magyar eredmény Spanyolországéval egyezik meg, 3 ponttal jobb az Amerikai Egyesült Államok, de 6 ponttal rosszabb Olaszország eredményénél. A természettudomány területén a magyar eredmény 2 ponttal gyengébb a spanyol eredménynél, ugyanakkor 3 ponttal jobb Oroszországnál és 13 ponttal jobb Olaszországnál.
A szomszédos országok közül – társadalmi, anyagi helyzetünknek megfelelően – Ausztria (bár ők mindhárom területen romlottak) és Szlovénia eredménye jobb a magyarnál; Horvátország szövegértésből, Szlovákia pedig matematikából ért el a magyarnál néhány ponttal jobb eredményt; Szerbia, Románia, Ukrajna minden mutatója érdemben gyengébb a magyarnál. A PISA-mérés ismét rámutatott arra az évtizedes állapotra is, hogy a magyar oktatási rendszerben nagyok az eltérések; a kiváló és a gyengébb teljesítmények egyaránt jelen vannak. Csökkent ugyanakkor 2015-höz képest az alulteljesítők aránya: a szövegértés területén 27,5% helyett 25,3% (OECD átlag: 22,7%), a természettudomány területén 26% helyett 24,1% (OECD-átlag: 22%), a matematika terén 28% helyett 25,6% (OECD-átlag 24%) teljesített a második képességszint alatt. A mindhárom területen alulteljesítő tanulók aránya 15,5%, az OECD-átlag 13,3%.
A mérés érdekessége, hogy nemcsak a diákok tudását, készségét méri, hanem a diákok egyéb, az iskolai légkörrel kapcsolatos véleményét is. A családi háttérnek hazánkban valamennyi mérés szerint átlag feletti szerepe van a tanulók teljesítményére; a 2018-as mérés szerint a teljesítménykülönbségek 19,1%-át ez magyarázza. Ez egyértelmű javulás a 2015-ös mérés eredményéhez képest, amikor a mutató 21,6%-os, a 2012-es mérés során 23%-os, 2009-ben pedig 26%-os volt. Az OECD átlaga e téren 2015-ben 12,9%, 2018-ban pedig 11,9% volt. A magyar adathoz hasonlót produkál egyébként Franciaország és Németország oktatási rendszere.
Abban minden oktatási szakember egyetért, hogy a magyar iskolarendszer hátránykompenzációs képességét erősíteni kell; ezért is került sor 2013-ban az iskolák állami fenntartásba vételére, hogy ne legyen az, hogy a gazdag településeken jobb, a szegény településeken pedig rosszabb iskolák működnek; emellett számos, a gyermekes családokat és az iskoláztatást segítő intézkedés segítette a családok szociális biztonságának – és ezzel a családi háttér – javítását. A 2012-es és 2015-ös PISA-méréskor ennek még alig lehetett hatása, a javuló eredmények ugyanakkor igazolják a Kormány ezen intézkedését.
A PISA-mérés vizsgálta az iskolai légkört is. Magyarországon a tanulók 23%-a jelezte, hogy az elmúlt hónapban legalább egyszer piszkálták a társai, ami pontosan megegyezik az OECD-átlaggal. A magyar tanulók 90%-a nyilatkozott úgy, hogy általában megtalálja a kiutat a nehéz helyzetekből, míg az OECD-országok átlaga ezen a téren csak 84%. Az OECD-országokban a tanulók 21%-a hiányzott legalább egy napot az iskolából a PISA-teszt előtti két hétben, Magyarországon ez az arány csak 12%. A magyar tanulók 73%-a nyilatkozott úgy, hogy véleménye szerint a tanára szeret tanítani; az OECD átlaga 74%. A magyar tanulók 68%-a nyilatkozott úgy, hogy elégedett az életével; az OECD átlaga 67%.
A nemzetközi mérés adatai azt mutatják, hogy a magyar oktatás teljesítménye ezen a téren is megfelel a világ élvonalába tartozó országok átlagának – írja közleményében az EMMI. A köznevelési államtitkár sajtótájékoztatóján úgy értékelte a legfrissebb PISA-eredményeket, hogy a javuló tendenciák mögött ott állnak a köznevelésben elindított fejlesztések, az állami felelősségvállalás az iskolák fenntartásáért, a pedagógusokat, a gyermekes családokat és az iskoláztatást segítő kormányzati intézkedések, az állami felelősségvállalás az iskolák fenntartásáért, a pedagógusok, a gyermekes családokat és az iskoláztatást segítő kormányzati intézkedések. Szintén pozitívumként értékelte, hogy a családi háttér miatti különbségek egyre kisebb szerepet játszanak a hazai diákok teljesítményében, kevesebb az iskolai hiányzás, és a magyar tanulók 68 százaléka nyilatkozott úgy, hogy elégedett az életével. Az államtitkár azt is hangsúlyozta, hogy feladat van még bőven; holnaptól a 2021-es mérésre készülnek. A kormány jövőre 645 milliárd forinttal többet fordít oktatásra 2010-hez képest, 355 milliárddal többet pedagógus bérekre, dupláját az ingyenes tankönyvprogramra, háromszorosát az ingyenes gyermekétkeztetésre, és folyamatosak az iskolafejlesztések.
A nemzetközi PISA mérésre – amelyben ezúttal 79 ország vett részt – 3 évenként kerül sor; a 2018 tavaszán végzett felmérés eredményeit ma mutatta be az OECD.
Vezető kép: illusztráció
Facebook
Twitter
YouTube
RSS