Minden területen – szövegértésben, matematikában és a természettudományokban is – javult a 15 éves magyar tanulók teljesítménye a legújabb PISA-felmérés szerint – mondta Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár keddi, budapesti sajtótájékoztatóján. Az államtitkár kiemelte: Magyarország eredménye megközelíti a világ legfejlettebb országait tömörítő OECD átlagát. A legfrissebb PISA mérési adatok kimagasló eredményt mutatnak a magyar iskolai légkör tekintetében: a magyar tanulók 90%-a nyilatkozott úgy, hogy általában megtalálja a kiutat a nehéz helyzetekből, a 73%-a nyilatkozott úgy, hogy véleménye szerint a tanára szeret tanítani, és 68%-a nyilatkozott úgy, hogy elégedett az életével; mindegyik mutató magasabb, mint az OECD-átlag.
Az OECD elemzése kiemeli, hogy a magyar tanulók a szövegértés területén a szociokulturális hátterükhöz képest jobban teljesítenek. A magyar tanulók a szövegértés területén 470 helyett 476 pontot, a matematika területen 477 helyett 481 pontot, a természettudomány területén 477 helyett 481 pontot értek el. Ezzel Magyarország a résztvevő 79 országból a szövegértés területén a 29–38. helyet (2015: 35–47. hely), a matematika területén a 31–37. helyet (2015: 35–39. hely), a természettudomány területén a 29–34. helyet (2015: 34–39. hely) érte el.
Szövegértésben a magyar eredmény Olaszországéval egyező, 8 ponttal elmarad Ausztriától, de 6 ponttal jobb Luxemburgnál. Matematikából a magyar eredmény Spanyolországéval egyezik meg, 3 ponttal jobb az Amerikai Egyesült Államok, de 6 ponttal rosszabb Olaszország eredményénél. A természettudomány területén a magyar eredmény 2 ponttal gyengébb a spanyol eredménynél, ugyanakkor 3 ponttal jobb Oroszországnál és 13 ponttal jobb Olaszországnál.
A szomszédos országok közül – társadalmi, anyagi helyzetünknek megfelelően – Ausztria (bár ők mindhárom területen romlottak) és Szlovénia eredménye jobb a magyarnál; Horvátország szövegértésből, Szlovákia pedig matematikából ért el a magyarnál néhány ponttal jobb eredményt; Szerbia, Románia, Ukrajna minden mutatója érdemben gyengébb a magyarnál. A PISA-mérés ismét rámutatott arra az évtizedes állapotra is, hogy a magyar oktatási rendszerben nagyok az eltérések; a kiváló és a gyengébb teljesítmények egyaránt jelen vannak. Csökkent ugyanakkor 2015-höz képest az alulteljesítők aránya: a szövegértés területén 27,5% helyett 25,3% (OECD átlag: 22,7%), a természettudomány területén 26% helyett 24,1% (OECD-átlag: 22%), a matematika terén 28% helyett 25,6% (OECD-átlag 24%) teljesített a második képességszint alatt. A mindhárom területen alulteljesítő tanulók aránya 15,5%, az OECD-átlag 13,3%.
A mérés érdekessége, hogy nemcsak a diákok tudását, készségét méri, hanem a diákok egyéb, az iskolai légkörrel kapcsolatos véleményét is. A családi háttérnek hazánkban valamennyi mérés szerint átlag feletti szerepe van a tanulók teljesítményére; a 2018-as mérés szerint a teljesítménykülönbségek 19,1%-át ez magyarázza. Ez egyértelmű javulás a 2015-ös mérés eredményéhez képest, amikor a mutató 21,6%-os, a 2012-es mérés során 23%-os, 2009-ben pedig 26%-os volt. Az OECD átlaga e téren 2015-ben 12,9%, 2018-ban pedig 11,9% volt. A magyar adathoz hasonlót produkál egyébként Franciaország és Németország oktatási rendszere.
Abban minden oktatási szakember egyetért, hogy a magyar iskolarendszer hátránykompenzációs képességét erősíteni kell; ezért is került sor 2013-ban az iskolák állami fenntartásba vételére, hogy ne legyen az, hogy a gazdag településeken jobb, a szegény településeken pedig rosszabb iskolák működnek; emellett számos, a gyermekes családokat és az iskoláztatást segítő intézkedés segítette a családok szociális biztonságának – és ezzel a családi háttér – javítását. A 2012-es és 2015-ös PISA-méréskor ennek még alig lehetett hatása, a javuló eredmények ugyanakkor igazolják a Kormány ezen intézkedését.
A PISA-mérés vizsgálta az iskolai légkört is. Magyarországon a tanulók 23%-a jelezte, hogy az elmúlt hónapban legalább egyszer piszkálták a társai, ami pontosan megegyezik az OECD-átlaggal. A magyar tanulók 90%-a nyilatkozott úgy, hogy általában megtalálja a kiutat a nehéz helyzetekből, míg az OECD-országok átlaga ezen a téren csak 84%. Az OECD-országokban a tanulók 21%-a hiányzott legalább egy napot az iskolából a PISA-teszt előtti két hétben, Magyarországon ez az arány csak 12%. A magyar tanulók 73%-a nyilatkozott úgy, hogy véleménye szerint a tanára szeret tanítani; az OECD átlaga 74%. A magyar tanulók 68%-a nyilatkozott úgy, hogy elégedett az életével; az OECD átlaga 67%.
A nemzetközi mérés adatai azt mutatják, hogy a magyar oktatás teljesítménye ezen a téren is megfelel a világ élvonalába tartozó országok átlagának – írja közleményében az EMMI. A köznevelési államtitkár sajtótájékoztatóján úgy értékelte a legfrissebb PISA-eredményeket, hogy a javuló tendenciák mögött ott állnak a köznevelésben elindított fejlesztések, az állami felelősségvállalás az iskolák fenntartásáért, a pedagógusokat, a gyermekes családokat és az iskoláztatást segítő kormányzati intézkedések, az állami felelősségvállalás az iskolák fenntartásáért, a pedagógusok, a gyermekes családokat és az iskoláztatást segítő kormányzati intézkedések. Szintén pozitívumként értékelte, hogy a családi háttér miatti különbségek egyre kisebb szerepet játszanak a hazai diákok teljesítményében, kevesebb az iskolai hiányzás, és a magyar tanulók 68 százaléka nyilatkozott úgy, hogy elégedett az életével. Az államtitkár azt is hangsúlyozta, hogy feladat van még bőven; holnaptól a 2021-es mérésre készülnek. A kormány jövőre 645 milliárd forinttal többet fordít oktatásra 2010-hez képest, 355 milliárddal többet pedagógus bérekre, dupláját az ingyenes tankönyvprogramra, háromszorosát az ingyenes gyermekétkeztetésre, és folyamatosak az iskolafejlesztések.
A nemzetközi PISA mérésre – amelyben ezúttal 79 ország vett részt – 3 évenként kerül sor; a 2018 tavaszán végzett felmérés eredményeit ma mutatta be az OECD.
Vezető kép: illusztráció
Logikus
2019-12-03 at 16:10
Én hülyeségnek tartom ezt az egész felmérés témát. Egy tanuló/ember nem attól lesz okos meg ügyes, ha néhány felmérést meg tesztet jól tölt ki, hanem attól, ha olyan példamutató életet tud élni, amire más is azt mondja, hogy érdemes azt utánozni. Példamutató a munkában, családban, társadalomban és a vallásában.