Új életre keltette a hazai lakásépítési ágazatot a kormányzat otthonteremtési programja. Ezzel oly mértékben támogatja az állam a saját otthonhoz jutást, mint korábban talán még soha. Az otthonteremtési program zászlóvivőjeként a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) bekerült ugyan a köztudatba, sőt tavaly még az „év szavának” is megválasztották a rövidített csok betűszót, azonban sokan talán még most sincsenek tisztában azzal, hogy pontosan ki és mire tudja felhasználni az állami milliókat.
A mélypontra jutó szektornak a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) jelentős bővítése és az új lakások értékesítése után számítandó forgalmi adó 27-ről 5 százalékra mérséklése jóformán szárnyakat adott. Az intézkedések révén tavaly ismét elérte a tízezret az elkészült új otthonok száma, az idei első negyedévben pedig 2016 első három hónapjához képest csaknem 50 százalékkal több új lakást adtak át, és mintegy 90 százalékkal több engedélyt adtak ki. Egy június végi felmérés szerint egyedül a fővárosban csaknem 27 ezer lakást építenek vagy terveznek a beruházók a legalább négylakásos társasházakat tekintve, amelyeket várhatóan 2019-ig adnak át.
Az építőipari felfutás mellett fontos demográfiai célja is van az intézkedéseknek, amelyet elsősorban a csok szolgálhat. A korábbi kis összegű lakásépítési támogatások (szocpol) helyett bevezetett csok ugyan már 2015 júliusa óta elérhető, de igazán 2016. január 1-jétől ugrott meg az igénylők száma. Ekkortól érhető el a 10 millió forintos vissza nem térítendő támogatásból és a további 10 millió forintnyi államilag kamattámogatott hitelből álló konstrukció is, amely a három- vagy többgyermekes családoknak – vagy ennyit tervezőknek – új lakás vásárlásához vagy építéséhez használható fel.
Ezzel együtt a használt lakás vásárlásához igényelhető támogatási összegek is megnőttek: gyerekszámtól függően 600 ezer és 2,75 millió forint közti támogatással lehet számolni. Fontos, hogy az elmúlt két évben többször is egyszerűsítettek a csok igénylésének módján, és könnyítettek bizonyos feltételeken. Alig két év alatt így már több, mint 50 ezer család igényelte a támogatás valamely formáját.
Az otthonteremtési programnak további elemei is vannak. A magánépítkezők a csokon felül akár ötmillió forintig vissza tudják igényelni az építkezés költségeit terhelő áfát. Szintén őket támogatja a hosszadalmas engedélyeztetési eljárást felváltó egyszerű bejelentés, továbbá, a most július 1-jétől egyszerűbbé és olcsóbbá váló közműcsatlakozás lehetősége. A lakástakarékokban félretett összeget akár évi 72 ezer forinttal támogatja az állam. Tavasszal pedig elindult az első nemzeti otthonteremtési közösség is, amellyel akár hárommillió forintos támogatás érhető el új lakásra.
Korántsem csak a családi otthonteremtési kedvezmény milliói használhatók fel lakáscélra, bár kétségkívül ez a támogatás jelenti a legnagyobb összegű állami segítséget.
A lehetőségek tárháza ugyanakkor igencsak széles, a vissza nem térítendő támogatások mellett a megtakarításhoz járó állami kiegészítéseket vagy a támogatott kamatú hiteleket is igénybe lehet venni. A több formát együttesen felhasználók akár önerő nélkül is otthonhoz juthatnak.
A személyijövedelemadó-bevallások adatai szerint minden negyedik magánszemély csökkentette adóját a családi kedvezménnyel. Tavaly mintegy 212 milliárd forintot hagyott a kormány a családoknál, 17 milliárddal többet, mint 2015-ben. Nemcsak az összeg, hanem az igénybe vevők száma is – több mint 27 ezerrel – nőtt. A családi kedvezménnyel majd 1,125 millió szülő csökkentette az adóalapját. Mintegy 517 ezren egy, 396 ezren kettő, 178 ezren három, míg 34 ezren háromnál több gyermeket jelöltek meg bevallásukban.
A kormány családpolitikai intézkedéseinek – mint például a kétgyerekesek kedvezményének a növelés vagy a csok – sikerességét is igazolja a bevallási statisztika. 2016-ban – az igénybe vevők számának növekedése mellett – az egygyerekes szülők aránya 3,3 százalékponttal csökkent, addig a kétgyerekeseké 2,7 százalékponttal emelkedett 2015-höz képest. Nemcsak a kétgyerekesek száma nőtt 40 ezerrel, hanem a három vagy több gyermekeseké is, 11 ezerrel.
Az egy százalékpontos csökkentésnek köszönhetően 2016-ban a magyar 15%-os személyi jövedelemadó kulcs lett a második legalacsonyabb az EU-ban, és összességében jelentős megtakarítást is eredményezett a lakosságnál. A tavalyi év nagy nyertesei a kétgyermekesek voltak, ugyanis a kedvezménynek köszönhetően 2016-ban 60 ezer forinttal költhettek többet gyermekeikre.
A gyermekvállalás elismert költségeként 212 milliárd forint maradt a családoknál 2016-ban, 17 milliárddal több, mint 2015-ben.
A 2014-től igénybe vehető családi járulékkedvezmény az elmúlt három évben összesen 140,7 milliárdot hagyott az érintetteknél. Technikailag az összeg 75 százalékával a fizetendő személyi jövedelemadót csökkentették az érintettek, 53 milliárd forint pedig járulékkedvezmény címén maradt a családoknál.
Lakásépítések
Továbbra is nagyon élénk a lakásépítési kedv: az első félévben negyven százalékkal több lakás építésére adtak ki engedélyt. Jelenleg 384 társasház-fejlesztési projekt van folyamatban, ami hat százalékos növekedést jelent idén februárhoz képest. Fokozódott a lakásépítési kedv az első félévben, 19 823 lakóingatlanra adtak ki építési engedélyt, ez éves összevetésben negyven százalékos emelkedést jelent – derül ki az ingatlan.com legfrissebb, a KSH lakásépítési adatait is ismertető elemzéséből. A friss statisztikákból kiderül az is, hogy az első félévben 5004 új lakást adtak át az országban, ez az egy évvel korábbi adatokhoz képest 46 százalékos növekedésnek felel meg.
Az első félévben 5004 új lakás épült, 46,4 százalékkal – 1587-tel – több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 19 823, 40,2 százalékkal több, mint a múlt év első felében – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Közölték, az épített lakások száma Budapesten nem változott, ugyanakkor a megyei jogú városokban 38,3, a többi városban 81,1 százalékkal, a községekben majdnem kétszeresére, 97,5 százalékkal nőtt.
A kiadott építési engedélyek és a bejelentések alapján építendő lakások számának 40,2 százalékos növekedésén belül Budapesten az egy évvel korábbihoz képest kétszer annyi, 112,2 százalékkal több, 8378 lakás építését tervezik, ami az országos adat 42,3 százaléka. A kisebb városokban 89,9 százalékos a növekedés, míg a községekben 29,0 százalékos csökkenést jelez a statisztika a múlt év első feléhez viszonyítva.
Vezető kép: MTI/MTVA Oláh Tibor
Tématámogatás. Készült Magyarország Kormánya támogatásával.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS