Mindent be lehet vinni az iskolába, ami a tanulást segíti, de semmit sem, ami azt akadályozza – mondta Rétvári Bence a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára az okoseszközök iskolai használatáról tartott sajtótájékoztatóján. Az államtitkár hangsúlyozta: a kormánydöntést hosszas szakmai konzultáció előzte meg, valamint a korlátozás abban is segít, hogy az iskolai zaklatásokat meg lehessen előzni. Részletek a videóban.
A politikus beszélt egy másik, a Magyar Közlönyben megjelent rendeletről is, amely szerint “a pedagógus a tanórai és egyéb foglalkozások ideje alatt, valamint tanulói felügyelet ellátása során a birtokában lévő mobiltelefont és egyéb digitális, infokommunikációs eszközt a neveléssel-oktatással összefüggő célokra használhatja”. Ez a kihirdetését követő napon, vagyis szeptember 4-én, szerdán lép hatályba. Rétvári Bence az intézkedéssel kapcsolatban elmondta, hogy amikor a tanításhoz, vagy a gyerekek felügyeletéhez szükséges a mobiltelefon, akkor természetesen mindenki használhatja. Hozzátette: “amikor ez bárkit gátol akár a gyerekfelügyeletben, akár a tanulásban, akkor (ezek az eszközök) nem ajánlott, hogy használatban legyenek”.
Pöltl Ákos családbiztonsági szakértő a tájékoztatón arról beszélt, hogy három éve nagyon intenzíven foglalkozik ezzel a témával. Arra hívta fel a figyelmet, hogy egyfelől gazdasági manipulációs mechanizmusok ragasztják a gyerekeket a képernyők elé, másfelől probléma az idegrendszeri fejlődés elmaradása, amit a túl sok képernyő előtt töltött idő idéz elő, de az igazán nagy probléma az, hogy nincs idő olyan tevékenységekre, amelyek az idegrendszeri fejlődéshez elengedhetetlenek.
A harmadik probléma a dopamin, ugyanis az okoseszközök nagyon magasra emelik a gyerekekben ennek a szintjét, márpedig ők a nagyobb örömök irányába mennek.
A szakértő beszélt az Unesco jelentéséről, amiben két fontos megállapítást tettek: az egyik, hogy a figyelemelvonás miatt az okostelefonoknak nincs helyük az iskolában, a másik pedig az, hogy az online zaklatások nagymértékben megnőnek az okostelefonok miatt. Jelenleg a világon négy országból legalább már egy kiszorította az okostelefonokat az iskolai közegből. Az OECD 2017-es jelentésében az állt: nem látják, hogy ezek az eszközök bármi pluszt adnának az oktatáshoz. A tavalyi PISA-jelentés szerint amikor a gyereknél ott a telefon az iskolában, állandóan azt akarja használni.
Szerinte vannak már jó gyakorlatok Magyarországon is, például az egyik iskolában már nyolc éve a jelenlegi szabályozáshoz hasonló van érvényben. Ők kompetencia szemponjából magasabb szinten vannak a többi iskolához képest, mert hatékonyabb módon tudják a diákokat tanítani
– érvelt.
Adatkezelési aggályok
Eöry Csaba adatkezelési szakember leszögezte: az adatkezelés egy hosszútávú problémakört fed le manapság. A digitalizáció veszélyeket rejt a gyermekeknek, akik sok helyen ugyanazzal az email címmel regisztrálnak, így sok információmorzsát hagynak maguk után, amelyekről nem lehet tudni, hova kerülnek. Az okoseszköz nem egy képernyőből áll csupán, rengeteg érzékelőjük van, a felhasználó helyét, környezetének jellemzőinek adatait gyűjti. A személyiségmásolás problémája is felmerül,
nem nehéz valakit célzott módon megfigyelni az okoseszközök segítségével.
“Nagy fokú kockázatnak teszik ki magukat a szülők és a gyerekek, ha nincsenek erre felkészülve” – figyelmeztetett. Szerinte nemcsak önmagunkért felelünk az okoseszközök használatakor, hanem a személyes kapcsolatok is kárt szenvedhetnek. Azt javasolta, hogy az emberek állítsák párhuzamba az offline világ döntéseit a digitális online döntéseikkel, tehát az interneten se fecsegjenek ki bizalmas és védett információkat se magunkról, se a családjukról. A rendeletnek azért örül, mert a tanórákon kívüli szünetekben eltöltött szabadidőben a gyerekek nem tudnak olyan felelőtlen döntéseket hozni, melyekre a szülőknek nincs rálátásuk.
Fotó: Képernyőkép
Facebook
Twitter
YouTube
RSS