A magyarság szegletköveiből nem lehet csemegézni, azokat együtt kell vállalni, ha valaki közénk akar tartozni – mondta Hetzmann Róbert, a Magyar Patrióták Közösségének elnöke a Polbeat múlt heti adásában. Huth Gergely és Stefka István a karakán nemzeti közösség vezetőjével arról is beszélgetett, hogy mi a nemzeti maximum, mitől lesz valaki valódi patrióta? A műsorban kiderült az is, hogy a háborús válságból adódó megszorítások itthon nagyobb mértékben érintik a valóban nemzeti civileket, mint a liberálisabb jobboldaliakat, a párbeszéd és a kiegyezés híveit, ami szomorú következményekkel jár. A Magyar Patrióták például kénytelenek voltak felszámolni irodájukat és elbocsátani munkatársaikat.
A Magyar Patrióták Közösségéről legutóbb a Horn Gyula sétány elleni tiltakozásuk okán lehetett hallani, de az egyesület honlapjáról is visszaköszön az a számos értékes könyv, közösségformáló esemény és a nemzeti öntudatunkat erősítő kiállás, ami jellemzi az egyesületet. Hetzmann Róbert arról, hogy mi a nemzeti minimum, így beszélt a Polbeatben:
Vannak szegletkövek, amik megkerülhetetlenek. Nagy emberek nagy tettei következtében a magyarságunk kulturális kinccsé, örökséggé, adottsággá vált, s ez kötelez bennünket. Ebből nem lehet csemegézni, ezt, aki magyar, annak vállalnia kell! 1956 például egy szegletkő, nem vitatható téma. Aki 56-ról Horn Gyulával ért egyet, nem tartozhat közénk. Ugyanilyen téma 2004. december 5-e és így tovább. Az antikommunizmus mellett természetes, hogy a Szent István-i örökséget vállalni kell.
Az elnök hozzátette: a patriotizmus jelszava mögé újabban egyre többen felsorakoznak, aminek örülnek. Pedig amikor az egyesületet létrehozták, még megpróbálták szélsőjobboldaliként beállítani őket, a nevük miatt. Huth Gergely felvetette azt is, hogy miért nyüglődünk még mindig Szabó Ervinnel?
Szabó Ervin bolsevik volt, ő szerette volna lelőni Tisza István miniszterelnököt, csak betegsége miatt nem volt képes a merényletre. Állítólag azért viseli a nevét a fővárosi könyvtárhálózat, mert ő alkotta meg a kartotékrendszert. Pedig azt is, mint bolsevik csinálta meg, hogy kedvére rangsorolja és rendszerezze a magyar kultúrát. Tulajdonképpen a korabeli “sorospédiát”, azaz a Wikipédiát alkotta meg, a kultúra- és történelemhamisítás hátsó szándékával
– mondta Huth Gergely, mire Stefka István és Hetzmann Róbert kibeszélte, hogy még mindig működik az ideológiai-kulturális diktatúra: Ady Endrének, Spiró Györgynek, vagy Esterházy Péternek megbocsátják a politikai ámokfutásait, és mint írót és alkotót tisztelik, de ugyanez nem adatik meg például Herczeg Ferencnek vagy Nyírő Józsefnek. Utóbbinak még az utcanévtábláját is leszedette a kormányhivatal, az MTA állásfoglalására hivatkozva. A beszélgetésből kiderült az is, hogy rájár a rúd mostanában a valódi patriótákra és a nemzeti gondolkodású műhelyekre, hiszen a háborús válság miatt leginkább ők szorulnak ki a pályázati támogatásokból.
Lehet, hogy most még Alföldi Róbertnek is áldozatot kell hoznia, de olyan ez, mint a kert esete. Ha a fűtől vonom meg a locsolást, legfeljebb kissé elsárgul, de ha a kerti tóból eresztem le a vizet, akkor a halak öt perc alatt elpusztulnak
– érvelt Hetzmann Róbert, és hamar kiderült, hogy a Magyar Patrióták Szövetségének a halak sorsa jutott. Pályázati támogatások híján irodájukat bezárták, munkatársaikat elbocsátották. Ami maradt, azt civil adományozók révén tudják folytatni. Végül pedig az az újabban Kubatov Gábor és Kocsis Máté által is boncolgatott téma került terítékre, hogy miért akarnak egyesek jobboldaliként kiegyezni a balliberálisokkal? Mint emlékezetes, Kocsis Máté a Mandinernek adott interjújában úgy fogalmazott:
Egyetértek Kubatov Gáborral (akinek elege van a gesztuspolitikát folytató párttársakból – a szerk.). Egy fokkal sem jobbak azok, akik összejátszanak baloldali politikusokkal, fontoskodókkal, illetve akik azért tesznek szívességet, azért nyújtják át az egyik kezüket a túloldalra, vagy azért seftelnek információval, hogy ne írjon róluk rosszat a balos sajtó. Aki suttyomban udvarol a baloldali pártoknak és a propagandamédiájuknak a saját érdekei miatt, annak tisztában kell lennie két dologgal: egyrészt tudjuk, mit csinál, másrészt – ha akaratán kívül is, de – segíti a hazájukat bármikor elárulni képes politikai ellenfeleinket.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS