hetzmann róbert
Ha elfelejtjük, végleg elveszik – Honi felderítés (Videó)
Magyar sérelmeket és igényeket szoktunk emlegetni Trianon kapcsán, de még ezekből is rendre kifelejtődik a hajdani Magyar Királyság egyik legvirágzóbb és leggazdagabb része, amely a középkorban az országunk legmegbecsültebb borait szolgáltatta: Szerém. Jogilag Trianonban szakították le teljesen az országunkról ezt a pazar adottságú és hányattatott sorsú területet, ám a magyar részről elvesztése egy hosszabb folyamat fájdalmas eredménye. Az Árpád-kori bizánci–magyar határháborúk lecsengése után felvirágzott vármegyére az oszmán törökök megjelenésével köszöntött az újabb nehéz korszak. Már a török hódítás előtt is frontterületté vált és sokat szenvedett, utána pedig évtizedek alatt elszerbesedett a betelepülés, illetve az eredeti magyar lakosság elmenekülése miatt. Mégis a horvátok szerezték meg előbb, és a gazdag terület iránti szerb vágyakozás csak nagy sokára, több, mint négy évszázad múltán vált teljes egészében valóra. Nekünk viszont az a feladatunk, hogy ennyi idő után is számon tartsuk országunk eme egykori ékkövét, ahol fogyatkozóban vannak a magyarok, de még mindig vannak hírmondóink a Tarcal-hegység lábánál. A környék kiváló ismerője, a Szerém történetét könyvben is feldolgozó Hetzmann Róbert beszélt a magyarok többségének is ismeretlen, elesett bástyáról.
„A zászlót ne hagyjátok a földön heverni! A zászlót vinni kell!” – Vándorkiállítás indult Wittner Mária életéről (VIDEÓ + FOTÓGALÉRIA)
A zászlót vinni kell, a zászlót tovább kell vinnie a következő nemzedéknek is – ez a legfőbb üzenete annak a Wittner Mária életét és munkásságát bemutató vándorkiállításnak, amelynek első állomása Dunakeszi. Mint videónkban elhangzik, Wittner Mária volt az a szabadsághősünk, akit mi is ismerhettünk, akit mint hétköznapi ember is ismerhettünk, mégis egyike lesz azoknak az igazgatási pontoknak, akik korunkban az állócsillagot képviselik.
Árnyékminiszter volt Horn Gyula az Antall-kormányban? – Közvita Trianon meghaladásáról
„Az egyoldalú, lemondó gesztusokra épülő 1990 utáni magyar külpolitika alig-alig tudott eredményt felmutatni az elszakított területeket illetően: a külhoni magyarok helyzete érdemben nem változott, közösségi önkormányzataikat nem hozhatták létre (sőt, az autonómiáról általában beszélniük sem szabad), jogaikat súlyosan korlátozzák, szimbólumaikat nem használhatják, az anyaországgal való kapcsolatukat pedig – lásd a kettős állampolgárság tiltása – több országban is gátolják” – írta Hetzmann Róbert, a Patrióták elnöke, a Nemzeti Összetartozás Alapítvány kurátora Huth Gergely vitát kavaró, A horvátoknak sikerült című cikkére reagálva. Csóti György, Antall József egykori titkára ugyanakkor védelmébe vette a rendszerváltoztatás utáni nemzetpolitikát, megdöbbentő módon azt is állítva, hogy az Antall József és Jeszenszky Géza nevével fémjelzett ukrán–magyar alapszerződésbe Horn Gyula körei csempészték be azt a négy szót, amivel úgymond örökre lemondtunk Kárpátaljáról. Hogy reális esély volt-e Kárpátalja visszaszerzésére, vagy legalább a területi autonómia kialakítására, szombaton délután, a balatonföldvári Kukorica Csárdába meghirdetett Somogyi Polgári Pikniken is szóba kerül, amelyen többek között Huth Gergely kérdezi Raffay Ernő történészt, az Antall-kormány honvédelmi államtitkárát.
Mitől lesz valaki jobboldaliként a kiegyezés híve? – A Magyar Patrióták elnöke volt a Polbeat vendége
A magyarság szegletköveiből nem lehet csemegézni, azokat együtt kell vállalni, ha valaki közénk akar tartozni – mondta Hetzmann Róbert, a Magyar Patrióták Közösségének elnöke a Polbeat múlt heti adásában. Huth Gergely és Stefka István a karakán nemzeti közösség vezetőjével arról is beszélgetett, hogy mi a nemzeti maximum, mitől lesz valaki valódi patrióta? A műsorban kiderült az is, hogy a háborús válságból adódó megszorítások itthon nagyobb mértékben érintik a valóban nemzeti civileket, mint a liberálisabb jobboldaliakat, a párbeszéd és a kiegyezés híveit, ami szomorú következményekkel jár. A Magyar Patrióták például kénytelenek voltak felszámolni irodájukat és elbocsátani munkatársaikat.
Korunk Júdásai, avagy miért jár együtt a kereszténygyűlölet a nemzetárulással? - Polbeat Hetzmann Róberttel (videó)
A nemzeti emlékezetünk és hagyományaink megőrzéséért küzdő, keresztény, antikommunista és szuverenista alapokon építkező Magyar Patrióták Közösségének elnöke, Hetzmann Róbert lesz a nagycsütörtöki Polbeat vendége, akivel Stefka István és Huth Gergely beszélget majd. Az árulásról és árulóinkról, a keresztény tradícióról, mint közéleti hitvallásról, illetve a magyar történelem tanításairól is szó lesz, s felvetjük majd azt is: mi köze van Júdásnak a Galilei Körhöz? Természetesen nem mulasztunk el párhuzamot vonni a régi és az új árulások közt sem, s felvetjük majd azt is: eltűrhetjük-e, hogy az 56-os pufajkás Horn Gyuláról nevezzenek el sétányt Budapesten? A Polbeat - mint minden héten - csütörtök este héttől kezdődik a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőben, jöjjön el, szóljon hozzá Ön is! Az adást - YouTube-csatornánk jogtalan likvidálása után - a PS TV nevű Facebook-oldalunkon és ITT közvetítjük ÉLŐBEN!
A jobboldal fél vállalni az identitáspolitikáját, míg a baloldal bátran beleáll a sajátjába
Ma látható utoljára Üllőn a Minden magyar számít! című ingyenes köztéri kiállítás, amely a magyarság oszthatatlanságára hívja fel a figyelmet. A Pest vármegyei kisváros főterén kihelyezett képek magyarok fényképeit ábrázolják szerte a Kárpát-medencéből, ezzel megmutatva, hogy a honfitársaink ugyanolyan magyarok, éljenek bármelyik mostani országban. Az viszont visszás, hogy ennek az üzenetnek a fogadtatása idehaza, a csonkahonban korántsem ugyanolyan, és ez nem is csak azon múlik, hogy jobb- vagy baloldali vezetésű városról van szó...
Addig létezik Nagy-Magyarország sziluettje, amíg számon tartjuk azt – Polbeat Hetzmann Róberttel
Jókora hullámokat vetett nemrégiben Orbán Viktor magyarfocis sálja, rajta a híres sziluettel. Talán még nálunk is jobban ismerik ezt a sziluettet a szomszédos országok, akiknek a világképébe belelógnak egyes részei. Mintha a hirtelen harag mellett még némi félelem is csillogna a szemükben, amikor erről a témáról van szó. Nem kevésbé fontos kérdés viszont, hogy mi ismerjük-e ezt a sziluettet a kocsik hátuljára ragasztott matricánál közelebbről. Addig a miénk bármi, amíg ismerjük, számon tartjuk, járunk oda, és amikor beszélünk róla, akkor tudjuk, hogy miről beszélünk. A Polbeatben Hetzmann Róberttel, a számos bátor antikommunista és a történelmi Magyarország sorsát feltáró kötetet kiadó, a bolsevik utcanevek ellen harcot indító, egy sor rangos történelmi fesztivált megszervező Magyar Patrióták elnökével és Varga Ádámmal lestünk be a nagymagyarországos matricák belsejébe és egyúttal saját magunkba, magyarokba is. A műsorvezető Vésey Kovács László.
Hetzmann Róbert a PS-nek: Élve sütöttek meg embereket a jugoszláv partizánok a magyarlakta Délvidéken – Ferkó Dániel kérdez (Videó)
Válogatott barbársággal pusztítottak a jugoszláv partizánok 1944–45 telén a magyarlakta Délvidéken. A kriminalisztika legsötétebb lapjaira tartozik, amit a partizánok műveltek – mondta a PS TV-nek adott interjúban a témát kutató Hetzmann Róbert, a Magyar Patrióták Közösségének elnöke. Embereket élve sütöttek meg és válogatott módon kínoztak meg a partizánok, miután visszafoglalták a Délvidéket, magyarokat, németeket, horvátokat egyaránt. A rumai svábokat minden fantáziát felülmúló barbársággal mészárolták le. Egy 15 ezres közösség teljesen ki lett irtva. Összegyűjtötték a férfiakat, asszonyokat, gyerekeket a horvátház épületébe. Megjelent egy partizán csapat, volt köztük egy harmonikás. Intettek, mindenkinek meztelenül le kellett feküdnie a földre. A harmonikás elkezdett játszani egy népi nótát, a partizánok késeket erősítettek a csízmájuk talpára és elkezdték járni a körtáncot, amíg az áldozatok meg nem haltak – emelt ki egyet a vérfagyasztó esetek közül Hetzmann Róbert. További részletek a csodálatos délvidéki Szerémségről, magyarok helytállásáról, civilizációk összecsapásáról a videóban!
Rákosmező és a Királydomb a szabad Magyarország szimbóluma - A térképről is igyekeztek eltüntetni az Ópusztaszer jelentőségével vetekedő történelmi emlékhelyet
Rákosmező és a Királydomb a magyarság első számú nemzeti emlékhelye volt, most mégis újra fel kellett fedeznünk – forgalmazott portálunknak Hetzmann Róbert, a Magyar Patrióták Közösségének elnöke, aki kiemelte, a Rákosi-időkben még arra is figyeltek, hogy a térképről is eltüntessék. Mint a hétvégén második alkalommal megrendezett Királyfeszt kapcsán kiemelte, a Királydomb a szuverén, független, szabad Magyarország szimbóluma, egy olyan eszme megtestesítője , amely 500 év alatt semmit sem veszített érvényességéből, sőt, 2022-ben az ország szabadsága ismét olyan érték, amelyért minden nap meg kell küzdenünk.Ajánljuk még
"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.
Álljunk ki közösen a migrációs paktum ellen! - Polbeat a Püski könyvesboltban
Magyarország a béke pártján, de hova tart Brüsszel? - Király Nóra és Kiszely Ágnes a Polbeatben
A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.
