hetzmann róbert
Ha elfelejtjük, végleg elveszik – Honi felderítés (Videó)
Magyar sérelmeket és igényeket szoktunk emlegetni Trianon kapcsán, de még ezekből is rendre kifelejtődik a hajdani Magyar Királyság egyik legvirágzóbb és leggazdagabb része, amely a középkorban az országunk legmegbecsültebb borait szolgáltatta: Szerém. Jogilag Trianonban szakították le teljesen az országunkról ezt a pazar adottságú és hányattatott sorsú területet, ám a magyar részről elvesztése egy hosszabb folyamat fájdalmas eredménye. Az Árpád-kori bizánci–magyar határháborúk lecsengése után felvirágzott vármegyére az oszmán törökök megjelenésével köszöntött az újabb nehéz korszak. Már a török hódítás előtt is frontterületté vált és sokat szenvedett, utána pedig évtizedek alatt elszerbesedett a betelepülés, illetve az eredeti magyar lakosság elmenekülése miatt. Mégis a horvátok szerezték meg előbb, és a gazdag terület iránti szerb vágyakozás csak nagy sokára, több, mint négy évszázad múltán vált teljes egészében valóra. Nekünk viszont az a feladatunk, hogy ennyi idő után is számon tartsuk országunk eme egykori ékkövét, ahol fogyatkozóban vannak a magyarok, de még mindig vannak hírmondóink a Tarcal-hegység lábánál. A környék kiváló ismerője, a Szerém történetét könyvben is feldolgozó Hetzmann Róbert beszélt a magyarok többségének is ismeretlen, elesett bástyáról.
„A zászlót ne hagyjátok a földön heverni! A zászlót vinni kell!” – Vándorkiállítás indult Wittner Mária életéről (VIDEÓ + FOTÓGALÉRIA)
A zászlót vinni kell, a zászlót tovább kell vinnie a következő nemzedéknek is – ez a legfőbb üzenete annak a Wittner Mária életét és munkásságát bemutató vándorkiállításnak, amelynek első állomása Dunakeszi. Mint videónkban elhangzik, Wittner Mária volt az a szabadsághősünk, akit mi is ismerhettünk, akit mint hétköznapi ember is ismerhettünk, mégis egyike lesz azoknak az igazgatási pontoknak, akik korunkban az állócsillagot képviselik.
Árnyékminiszter volt Horn Gyula az Antall-kormányban? – Közvita Trianon meghaladásáról
„Az egyoldalú, lemondó gesztusokra épülő 1990 utáni magyar külpolitika alig-alig tudott eredményt felmutatni az elszakított területeket illetően: a külhoni magyarok helyzete érdemben nem változott, közösségi önkormányzataikat nem hozhatták létre (sőt, az autonómiáról általában beszélniük sem szabad), jogaikat súlyosan korlátozzák, szimbólumaikat nem használhatják, az anyaországgal való kapcsolatukat pedig – lásd a kettős állampolgárság tiltása – több országban is gátolják” – írta Hetzmann Róbert, a Patrióták elnöke, a Nemzeti Összetartozás Alapítvány kurátora Huth Gergely vitát kavaró, A horvátoknak sikerült című cikkére reagálva. Csóti György, Antall József egykori titkára ugyanakkor védelmébe vette a rendszerváltoztatás utáni nemzetpolitikát, megdöbbentő módon azt is állítva, hogy az Antall József és Jeszenszky Géza nevével fémjelzett ukrán–magyar alapszerződésbe Horn Gyula körei csempészték be azt a négy szót, amivel úgymond örökre lemondtunk Kárpátaljáról. Hogy reális esély volt-e Kárpátalja visszaszerzésére, vagy legalább a területi autonómia kialakítására, szombaton délután, a balatonföldvári Kukorica Csárdába meghirdetett Somogyi Polgári Pikniken is szóba kerül, amelyen többek között Huth Gergely kérdezi Raffay Ernő történészt, az Antall-kormány honvédelmi államtitkárát.
Mitől lesz valaki jobboldaliként a kiegyezés híve? – A Magyar Patrióták elnöke volt a Polbeat vendége
A magyarság szegletköveiből nem lehet csemegézni, azokat együtt kell vállalni, ha valaki közénk akar tartozni – mondta Hetzmann Róbert, a Magyar Patrióták Közösségének elnöke a Polbeat múlt heti adásában. Huth Gergely és Stefka István a karakán nemzeti közösség vezetőjével arról is beszélgetett, hogy mi a nemzeti maximum, mitől lesz valaki valódi patrióta? A műsorban kiderült az is, hogy a háborús válságból adódó megszorítások itthon nagyobb mértékben érintik a valóban nemzeti civileket, mint a liberálisabb jobboldaliakat, a párbeszéd és a kiegyezés híveit, ami szomorú következményekkel jár. A Magyar Patrióták például kénytelenek voltak felszámolni irodájukat és elbocsátani munkatársaikat.
Korunk Júdásai, avagy miért jár együtt a kereszténygyűlölet a nemzetárulással? - Polbeat Hetzmann Róberttel (videó)
A nemzeti emlékezetünk és hagyományaink megőrzéséért küzdő, keresztény, antikommunista és szuverenista alapokon építkező Magyar Patrióták Közösségének elnöke, Hetzmann Róbert lesz a nagycsütörtöki Polbeat vendége, akivel Stefka István és Huth Gergely beszélget majd. Az árulásról és árulóinkról, a keresztény tradícióról, mint közéleti hitvallásról, illetve a magyar történelem tanításairól is szó lesz, s felvetjük majd azt is: mi köze van Júdásnak a Galilei Körhöz? Természetesen nem mulasztunk el párhuzamot vonni a régi és az új árulások közt sem, s felvetjük majd azt is: eltűrhetjük-e, hogy az 56-os pufajkás Horn Gyuláról nevezzenek el sétányt Budapesten? A Polbeat - mint minden héten - csütörtök este héttől kezdődik a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőben, jöjjön el, szóljon hozzá Ön is! Az adást - YouTube-csatornánk jogtalan likvidálása után - a PS TV nevű Facebook-oldalunkon és ITT közvetítjük ÉLŐBEN!
A jobboldal fél vállalni az identitáspolitikáját, míg a baloldal bátran beleáll a sajátjába
Ma látható utoljára Üllőn a Minden magyar számít! című ingyenes köztéri kiállítás, amely a magyarság oszthatatlanságára hívja fel a figyelmet. A Pest vármegyei kisváros főterén kihelyezett képek magyarok fényképeit ábrázolják szerte a Kárpát-medencéből, ezzel megmutatva, hogy a honfitársaink ugyanolyan magyarok, éljenek bármelyik mostani országban. Az viszont visszás, hogy ennek az üzenetnek a fogadtatása idehaza, a csonkahonban korántsem ugyanolyan, és ez nem is csak azon múlik, hogy jobb- vagy baloldali vezetésű városról van szó...
Addig létezik Nagy-Magyarország sziluettje, amíg számon tartjuk azt – Polbeat Hetzmann Róberttel
Jókora hullámokat vetett nemrégiben Orbán Viktor magyarfocis sálja, rajta a híres sziluettel. Talán még nálunk is jobban ismerik ezt a sziluettet a szomszédos országok, akiknek a világképébe belelógnak egyes részei. Mintha a hirtelen harag mellett még némi félelem is csillogna a szemükben, amikor erről a témáról van szó. Nem kevésbé fontos kérdés viszont, hogy mi ismerjük-e ezt a sziluettet a kocsik hátuljára ragasztott matricánál közelebbről. Addig a miénk bármi, amíg ismerjük, számon tartjuk, járunk oda, és amikor beszélünk róla, akkor tudjuk, hogy miről beszélünk. A Polbeatben Hetzmann Róberttel, a számos bátor antikommunista és a történelmi Magyarország sorsát feltáró kötetet kiadó, a bolsevik utcanevek ellen harcot indító, egy sor rangos történelmi fesztivált megszervező Magyar Patrióták elnökével és Varga Ádámmal lestünk be a nagymagyarországos matricák belsejébe és egyúttal saját magunkba, magyarokba is. A műsorvezető Vésey Kovács László.
Hetzmann Róbert a PS-nek: Élve sütöttek meg embereket a jugoszláv partizánok a magyarlakta Délvidéken – Ferkó Dániel kérdez (Videó)
Válogatott barbársággal pusztítottak a jugoszláv partizánok 1944–45 telén a magyarlakta Délvidéken. A kriminalisztika legsötétebb lapjaira tartozik, amit a partizánok műveltek – mondta a PS TV-nek adott interjúban a témát kutató Hetzmann Róbert, a Magyar Patrióták Közösségének elnöke. Embereket élve sütöttek meg és válogatott módon kínoztak meg a partizánok, miután visszafoglalták a Délvidéket, magyarokat, németeket, horvátokat egyaránt. A rumai svábokat minden fantáziát felülmúló barbársággal mészárolták le. Egy 15 ezres közösség teljesen ki lett irtva. Összegyűjtötték a férfiakat, asszonyokat, gyerekeket a horvátház épületébe. Megjelent egy partizán csapat, volt köztük egy harmonikás. Intettek, mindenkinek meztelenül le kellett feküdnie a földre. A harmonikás elkezdett játszani egy népi nótát, a partizánok késeket erősítettek a csízmájuk talpára és elkezdték járni a körtáncot, amíg az áldozatok meg nem haltak – emelt ki egyet a vérfagyasztó esetek közül Hetzmann Róbert. További részletek a csodálatos délvidéki Szerémségről, magyarok helytállásáról, civilizációk összecsapásáról a videóban!
Rákosmező és a Királydomb a szabad Magyarország szimbóluma - A térképről is igyekeztek eltüntetni az Ópusztaszer jelentőségével vetekedő történelmi emlékhelyet
Rákosmező és a Királydomb a magyarság első számú nemzeti emlékhelye volt, most mégis újra fel kellett fedeznünk – forgalmazott portálunknak Hetzmann Róbert, a Magyar Patrióták Közösségének elnöke, aki kiemelte, a Rákosi-időkben még arra is figyeltek, hogy a térképről is eltüntessék. Mint a hétvégén második alkalommal megrendezett Királyfeszt kapcsán kiemelte, a Királydomb a szuverén, független, szabad Magyarország szimbóluma, egy olyan eszme megtestesítője , amely 500 év alatt semmit sem veszített érvényességéből, sőt, 2022-ben az ország szabadsága ismét olyan érték, amelyért minden nap meg kell küzdenünk.Ajánljuk még
Schiffer András a Polbeatben: Talán nem kellett volna havonta módosítani az Alaptörvényt!
Bánáti Kevin kinyitotta az aranykaput a Győrnek! - Labdarúgó NB I: ETO FC Győr–Ferencváros 1–0 (0–0)
Ragyogó hangulatú mérkőzést nyert meg a Győr, nagy lépést téve ezzel az aranyérem felé.
A Tanácsköztársaság véres szellemisége szabadulhat ki a palackból, ha hagyjuk...
Ha elolvassuk Fekete István Zsellérek című regényét, ijesztő felfedezést tehetünk: a Tisza Párt mintha a Tanácsköztársaság bolsevikjainak reinkarnációja lenne.
Varga Judit a PS-nek: bizonyos politikusoknak életveszélyes lenne, ha az Európai Bizottság zöld lámpát adna Magyarországnak (Videó)
Európa nyugati fele a progresszív, nyitott határokat hirdető bevándorláspolitikának köszönhetően a 25. órába lépett. Most már a valóság ott üvölt és dörömböl minden választópolgár ajtaján, fogalmazott lapunknak adott interjújában Varga Judit. Az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottságának elnöke kiemelte, egyértelmű ok-okozati összefüggés áll fenn a nyugati modern antiszemitizmus megjelenése és az illegális bevándorlás között. Hozzátette, néhány évvel ezelőtt nagyon hevesen támadták Magyarországot azért, mert itt állítólag antiszemitizmus van, holott ez a legbiztonságosabb hely zsidó honfitársaink számára ma Európában. Varga Judit úgy fogalmazott a migránsok kötelező elosztása kapcsán, amennyiben Magyarország pert veszítene ebben az ügyeben, akkor kényszerítő bírságot rónának ki hazánkra, mintegy 16 ezer eurót naponta. Persze a 22 ezer eurón felül, amit a be nem fogadott migránsokért kellene fizetni fejenként. A bizottsági elnök az EP-választással kapcsolatban úgy fogalmazott, készül a feladatra, a Fidesz hivatalos EP-listája majd január/február környékén lesz hivatalos. Varga Judit kiemelte, egyre kellemetlenebb az Európai Bizottság számára is, hogy a még mindig a maradéktalanul teljesített magyar igazságügyi reformokat bírálják. Úgy fogalmazott, bizonyos politikusoknak életveszélyes lenne, ha az Európai Bizottság zöld lámpát adna Magyarországnak ezekben az ügyekben. Részletek a videóban.
