Pesti Srácok

A patriotizmus nem más, mint cselekvő hazaszeretet - Hetzmann Róbert, a Magyar Patrióták Közösségének alapítója a Mi kérdezünkben

A magyar patriotizmus szellemi alapjai az ezeréves múltunkban, vagy például Rákóczi Ferenc "Cum Deo pro Patria et Libertate", vagyis "Istennel, a hazáért és a szabadságért" jelmondatában gyökereznek. A patriotizmus nem más, mint a cselekvő hazaszeretet - mondta a PestiSrácok.hu Mi kérdezünk című podcastműsorában Hetzmann Róbert, a Magyar Patiróták Közössége alapítója, akivel Huth Gergely beszélgetett.

Hetzmann Róbertet annak apropóján kérdeztük, hogy Orbán Viktor, Andrej Babis és Herbert Kickl Bécsben, 2024. június 30-án megalapította a Patrióták Európáért szövetséget, mely számos rangos csatlakozóval bővülve a harmadik legnagyobb frakció lett az új Európai Parlamentben. A Magyar Patrióták Közössége tíz évvel ezelőtt alakult meg.

emlékezett vissza Hetzmann Róbert, hozzátéve, hogy a patriotizmus minden országban sajátos nemzeti töltettel egészül ki. A mi szellemi gyökereinkben mindig is benne volt a patiróta gondolat, melyhez talán Szabó Dezső szállóigévé és a magyar nemzetpolitika jelmondatává lett gondolata áll legközelebb, miszerint "minden magyar felelős minden magyarért".

PestiSracok facebook image

Huth Gergely Hetzmann Róbertet a műsor végén arról is megkérdezte: mit szól hozzá, hogy a Nemzeti Kulturális Alap, a Petőfi Kulturális Ügynökség és a Magyar Zene Háza is beszállt az antifák, a genderpropagandisták és Soros-szervezetek és a Karácsony-féle fővárosi kulturális holdudvar legnagyobb nyári rendezvényébe, a Bánkitó Fesztivál költségeibe, miközben a háborús válság miatt a nemzeti oldal kulturális támogatásai az elmúlt években elapadtak? A Patrióták elnöke így felelt:

A témáról ebben a cikkünkben írtunk bővebben.

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)