Rákosmező és a Királydomb a szabad Magyarország szimbóluma - A térképről is igyekeztek eltüntetni az Ópusztaszer jelentőségével vetekedő történelmi emlékhelyet
Rákosmező és a Királydomb a magyarság első számú nemzeti emlékhelye volt, most mégis újra fel kellett fedeznünk – forgalmazott portálunknak Hetzmann Róbert, a Magyar Patrióták Közösségének elnöke, aki kiemelte, a Rákosi-időkben még arra is figyeltek, hogy a térképről is eltüntessék. Mint a hétvégén második alkalommal megrendezett Királyfeszt kapcsán kiemelte, a Királydomb a szuverén, független, szabad Magyarország szimbóluma, egy olyan eszme megtestesítője , amely 500 év alatt semmit sem veszített érvényességéből, sőt, 2022-ben az ország szabadsága ismét olyan érték, amelyért minden nap meg kell küzdenünk.
Hetzmann Róbertnek a rendezvények elöljáróban felvetettük, bármennyire is tekinthető a Rákosmező és a Királydomb hagyományosan nemzeti találkozóhelynek, az ország egykori politikai értelemben véve vett középpontjában, ez a hangulat nem igazán hatja át az egyik oldalról részben már beépült helyszínt. A Patrióták elnöke felvetésünkre reagálva elmondta, bár a török megszállás Rákosmező közjogi szerepének végett vetett, a nemzeti emlékezetben ugyanakkor tovább élt, mint egy élő nemzeti emlékhely, egészen a reformkorig, sőt még 1848-ban is szerveztek ide gyűléseket. A XX. század ugyanakkor már lényegesen mostohábban bánt a területtel, és különösen a Rákosi-rendszer próbálta meg végképp feledésre ítélni Rákosmező egykori jelentőségét, és csak a szerencsének köszönhető, hogy nem építettek lakótelepet a területre. Hetzmann Róbert hozzátette, a Rákosi-rendszernek köszönhető, hogy a kerület Rákosváros elnevezését Zuglóval cserélték fel, a Királydomb pedig a mai napig sincs rajta térképeken.
Még arra is figyeltek, hogy a térképekről is eltüntessék az emlékét a Magyar Királyság legfontosabb nemzeti emlékhelyének
-fogalmazott.
Csak 2020-ban lett nemzeti emlékhellyé nyilvánítva
A Patrióták elnöke arra is kitért, Rákosmező történelmi jelentősége vetekszik akár Ópusztaszerrel is, hiszen utóbbinak egyetlen történelmi említése van, amely Anonymustól származik. Rákosmezőn ugyanakkor dokumentálhatóan több tucatnyi országgyűlést tartottak, itt választották meg legnagyobb királyainkat, itt választották kormányzóvá Hunyadi Jánost, innen indult a Dózsa-féle parasztfelkelés, és itt fogadták el 1505-ben a Rákosi-végzést, amelyben a rendek megesküdtek, hogy soha többet nem választanak idegen uralkodót a nemzet élére, bár ehhez később nem tartották magukat. Hetzmann Róbert szerint hiába a számtalan jelentőségteljes esemény, amely Rákosmezőhöz köthető, azt gyakorlatilag újra fel kellett fedezni, olyannyira, hogy az Országgyűlés csak 2020-ban, a Patrióták aktív lobbizásának köszönhetően ismerte el nemzeti emlékhelyként. A Patrióták elnöke kiemelte, továbbra is fontos feladat maradt a terület szerepét és jelentőségét visszahozni a köztudatba. Mint fogalmazott,
a Királydomb a szuverén, független, szabad Magyarország szimbóluma, egy olyan eszme megtestesítője , amely 500 év alatt semmit sem veszített érvényességéből, sőt, 2022-ben az ország szabadsága ismét olyan érték, amért minden nap meg kell küzdenünk.
A magyar hazafias irodalomnak is táptalaja volt
A hajdanvolt országgyűlésekre térve Hetzmann Róbert arról beszélt, oda minden nemesnek joga, egyszersmind kötelessége volt megjelenni. Hozzátette, inkább egyfajta forgatagként lehet elképzelni, ahol egyes időszakokban néhány ezren, máskor tízezres nagyságrendben jelentek meg, és akár több hétig is a területen táboroztak. A Patrióták elnöke szerint ezért is lehetett, hogy az emlékhellyel a magyarságnak kifejezetten személyes kapcsolata volt, hiszen működésének idején az akkori legszélesebb politikai jogokkal rendelkező népréteget érintette. Hozzátette, ezért is hivatkozik rá a mai országgyűlés is egyfajta előképként, hiszen a Szent Korona-eszme egyik megtestesülésként a nemesség itt gyakorolta az ország irányítását abban az értelemben, hogy az Árpád-dinasztia kihalása után már nem volt többé egy olyan uralkodói család, amely születés jogán kormányozhatta volna az országot. Hetzmann Róbert arra is kitért, Rákosmező emlékét a török megszállást követően a művészek, költők, írók, festők éltették tovább, itt bontakoztak ki a magyar hazafias irodalom csírái, hiszen például Kölcsey Ferenc első hazafias versei is Rákosmezejéről szólnak.
Elsőszámú nemzeti emlékhelyünk volt, később a magyar kultúrának adott erőt, ihlette meg nagy íróinkat, költőinket, sok mindent elmond a XX. századról, hogy most újra fel kellett fedezni. Mi azon dolgozunk, hogy a XXI. század másmilyen legyen
-fogalmazott a Patrióták elnöke.
Vezetőkép/fotók: Királyfeszt
