Pesti Srácok

MNB: a törlesztési moratórium alatt nem nő váratlanul az ügyfelek terhe

MNB: a törlesztési moratórium alatt nem nő váratlanul az ügyfelek terhe

A törlesztési moratórium alatt – egyes téves hírekkel ellentétben – nem nő váratlanul az ügyfelek terhe. A moratórium időszakára eső kamatot nem csapják a tőketartozáshoz, az a futamidő megnyújtásával évente egyenlő részletekben fizetendő meg – írja a Magyar Nemzeti Bank közleményében. A havi törlesztő a moratórium miatt nem nő meg, ugyanannyi marad, mint amekkora a moratórium nélkül lenne annak lejárta után. A moratóriumot a nehéz helyzetű lakossági és vállalati ügyfelek vették igénybe nagyobb arányban, akik közül sokaknak ez az egyetlen mentőöv.

A közleményben azt írták, hogy a nehezebb életkörülmények között élő és rosszabb anyagi helyzetű, sérülékenyebb lakossági ügyfelek másokhoz képest nagyobb arányban vették, veszik igénybe a kormányzat által 2021 június végéig meghosszabbított hiteltörlesztési moratóriumot – világított rá a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legutóbbi Stabilitási jelentésében, többek között egy több tízezer fős lakossági felmérés, illetve a banki adóslista (KHR) és az adóhatóság (NAV) adatai alapján. E statisztikák szerint a moratóriumot igénybe vevők közül magasabb az alacsonyabb iskolai végzettségűek, kisebb méretű településen élők, álláskeresők vagy éppen a részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya azokhoz képest, akik nem veszik igénybe a fizetési stopot. A moratóriummal élő háztartások anyagi körülményei is rosszabbak: jóval többen vannak köztük alacsonyabb jövedelműek, illetve csak kisebb megtakarítással rendelkezők. Ezzel szemben az e lehetőséggel nem élők közül arányosan többeknek van magasabb keresete vagy egyéb rendszeres bevétele, és többet is tudtak félretenni korábban. A vállalkozások esetében a kisebb cégek (például a mikrovállalkozások) a nagyobb társaságokhoz képest nagyobb arányban veszik igénybe a moratóriumot. Emellett a forinthitelesekhez képest jóval több devizahiteles cég élt a fizetési felfüggesztés lehetőségével, és más iparágakhoz képest nagyobb arányban vesznek részt a moratóriumban a sérülékeny ágazatokban működő vállalatok is.

A jogszabályok szerint a kormány 2020 decemberi döntése alapján meghosszabbított moratórium lejárta (2021. június 30.) után az ügyfél törlesztőrészlete ugyanannyi lesz, mint amennyit a fizetési stop nélkül fizetett volna annak lejáratát követően. Egyedül a változó kamatozású hitelek törlesztője módosulhat, ez azonban a moratóriumtól teljesen független. A nemfizetés időszakára eső felhalmozódott kamatot a hitelintézeteknek tilos a tőketartozáshoz csapni, azt tehát nem tőkésíthetik (nem lesz kamatos kamat). Ezt a kamatot ehelyett az ügyfelek a futamidő arányos meghosszabbításával, havonta egyenlő részletekben fizethetik meg pénzügyi intézményüknek. A fizetési stop igénybevétele, vagy a fizetés folytatása nem egyszeri, visszavonhatatlan döntés. Ha például az élethelyzete valakinek kedvezőbbre fordul, bármikor lehetősége van a fizetés folytatására, kedvezőtlen fordulat esetében pedig a moratóriumba való belépést az ügyfél idén júniusig bármikor, a pénzügyi helyzetére vonatkozó igazolások nélkül igényelheti hitelintézeténél, amennyiben a hitel folyósítására 2020. március 19-ét megelőzően került sor.

Forrás: A Magyar Nemzeti Bank közleménye; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

„Valahol fenn úgy döntöttek rólam, hogy a Ferencváros legyen az életem!” – Nyolcvan éves lenne, de már tíz éve nincs közöttünk a Császár (2. rész)

Exkluzív 2021 október 17.
Az egyetlen magyar aranylabdás labdarúgó, Albert Flórián pályafutását bemutató írásunk első részében egészen 1967 végéig jutottunk el. Innen folytatjuk most a zseniális játékos életútjának felelevenítését, feltárva a korszak sajátosságait, szót ejtve a kiváló labdarúgó emberi kapcsolatairól és megidézve gondolatait ferencvárosi kötődéséről, valamint arról, hogy ő maga mire volt a legbüszkébb a saját karrierjét tekintve.