Pesti Srácok

MNB: a törlesztési moratórium alatt nem nő váratlanul az ügyfelek terhe

MNB: a törlesztési moratórium alatt nem nő váratlanul az ügyfelek terhe

A törlesztési moratórium alatt – egyes téves hírekkel ellentétben – nem nő váratlanul az ügyfelek terhe. A moratórium időszakára eső kamatot nem csapják a tőketartozáshoz, az a futamidő megnyújtásával évente egyenlő részletekben fizetendő meg – írja a Magyar Nemzeti Bank közleményében. A havi törlesztő a moratórium miatt nem nő meg, ugyanannyi marad, mint amekkora a moratórium nélkül lenne annak lejárta után. A moratóriumot a nehéz helyzetű lakossági és vállalati ügyfelek vették igénybe nagyobb arányban, akik közül sokaknak ez az egyetlen mentőöv.

A közleményben azt írták, hogy a nehezebb életkörülmények között élő és rosszabb anyagi helyzetű, sérülékenyebb lakossági ügyfelek másokhoz képest nagyobb arányban vették, veszik igénybe a kormányzat által 2021 június végéig meghosszabbított hiteltörlesztési moratóriumot – világított rá a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legutóbbi Stabilitási jelentésében, többek között egy több tízezer fős lakossági felmérés, illetve a banki adóslista (KHR) és az adóhatóság (NAV) adatai alapján. E statisztikák szerint a moratóriumot igénybe vevők közül magasabb az alacsonyabb iskolai végzettségűek, kisebb méretű településen élők, álláskeresők vagy éppen a részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya azokhoz képest, akik nem veszik igénybe a fizetési stopot. A moratóriummal élő háztartások anyagi körülményei is rosszabbak: jóval többen vannak köztük alacsonyabb jövedelműek, illetve csak kisebb megtakarítással rendelkezők. Ezzel szemben az e lehetőséggel nem élők közül arányosan többeknek van magasabb keresete vagy egyéb rendszeres bevétele, és többet is tudtak félretenni korábban. A vállalkozások esetében a kisebb cégek (például a mikrovállalkozások) a nagyobb társaságokhoz képest nagyobb arányban veszik igénybe a moratóriumot. Emellett a forinthitelesekhez képest jóval több devizahiteles cég élt a fizetési felfüggesztés lehetőségével, és más iparágakhoz képest nagyobb arányban vesznek részt a moratóriumban a sérülékeny ágazatokban működő vállalatok is.

A jogszabályok szerint a kormány 2020 decemberi döntése alapján meghosszabbított moratórium lejárta (2021. június 30.) után az ügyfél törlesztőrészlete ugyanannyi lesz, mint amennyit a fizetési stop nélkül fizetett volna annak lejáratát követően. Egyedül a változó kamatozású hitelek törlesztője módosulhat, ez azonban a moratóriumtól teljesen független. A nemfizetés időszakára eső felhalmozódott kamatot a hitelintézeteknek tilos a tőketartozáshoz csapni, azt tehát nem tőkésíthetik (nem lesz kamatos kamat). Ezt a kamatot ehelyett az ügyfelek a futamidő arányos meghosszabbításával, havonta egyenlő részletekben fizethetik meg pénzügyi intézményüknek. A fizetési stop igénybevétele, vagy a fizetés folytatása nem egyszeri, visszavonhatatlan döntés. Ha például az élethelyzete valakinek kedvezőbbre fordul, bármikor lehetősége van a fizetés folytatására, kedvezőtlen fordulat esetében pedig a moratóriumba való belépést az ügyfél idén júniusig bármikor, a pénzügyi helyzetére vonatkozó igazolások nélkül igényelheti hitelintézeténél, amennyiben a hitel folyósítására 2020. március 19-ét megelőzően került sor.

Forrás: A Magyar Nemzeti Bank közleménye; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.