A három szigorító lépéssel – az alapkamat emelésével, a kamatfolyosó emelésével és a hosszú lejáratú fedezett hiteleszköz megszüntetésével – a Magyar Nemzeti Bank (MNB) folytatja a határozott monetáris szigorítási ciklusát – mondta Virág Barnabás, az MNB alelnöke egy online háttérbeszélgetésen, kedden.
A monetáris tanács keddi ülésén 30 bázisponttal, 1,20 százalékra emelte az alapkamatot, a kamatfolyosót pedig a 0,25 százalék és 2,15 százalék közötti szintre emelte. Az alelnök megerősítette: a monetáris tanács a kamatemeléseket mindaddig folytatja, ameddig az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak, és az inflációs kockázatok újra kiegyensúlyozottá válnak.
Az infláció a következő hónapokban várhatóan csökken, ugyanakkor az év végéig a jegybanki toleranciasáv fölső széle felett, azaz 4 százalék felett alakul
– jegyezte meg Virág Barnabás, utalva arra, hogy november környékére új helyi csúcsot várnak.
A jegybanki toleranciasávba 2022 elején kerülhet újra az infláció, és az MNB lépéseinek köszönhetően az év közepétől a jegybanki cél körül stabilizálódhat
– vetítette előre. Virág Barnabás hangsúlyozta, hogy az 1,2 százalékra megemelt alapkamat az irányadó az egyhetes betéti ráta esetében is.
Az MNB elkötelezett az árstabilitás biztosítása mellett, legfontosabb feladatnak a másodkörös inflációs hatások megelőzését és az inflációs várakozások horgonyzását tekinti
– összegezte, utalva arra, hogy havi ütemezésű határozott lépések szükségesek ehhez.
A monetáris tanács a kamatemelési ciklus hatásainak átfogó értékelését szeptemberben, az inflációs jelentés publikálásával egyidőben tudja végrehajtani
– tette hozzá.
Az infláció megjelenése globális jelenség, az áremelkedés azon gazdaságokban a leggyorsabb, ahol az újranyitásban is az élen jártak
– szögezte le Virág Barnabás.
A magyar gazdaság az európai átlagnál korábban nyitott, ezzel összefüggésben az inflációs hatások is korábban jelentkeztek; az áremelkedés mértéke meghaladta az 5 százalékot májusban és júniusban is
– tette hozzá. Az alelnök felidézte, hogy a magyar gazdaság a második negyedévben dinamikus helyreállást, kétszámjegyű növekedést mutatott. Hozzáfűzte: az MNB várakozásai szerint alakulnak a gazdaságot keresleti oldalról meghatározó folyamatok, így a lakossági fogyasztás élénkül, a bérdinamika gyorsul, a munkaerőpiacon pedig ismételten szűk keresztmetszetek jelennek meg.
A gazdaság idén – amennyiben nem alakul ki újabb súlyos járványhullám – 6 százalék felett növekedhet, 2022-ben pedig 5,5 százalék lehet a növekedés üteme
– zárta gondolatsorát. Virág Barnabás újságírói kérdésre elmondta, hogy az újranyitás inflációs hatásai az eurózónát is el fogják érni kis késéssel Magyarországhoz képest. Arról is beszélt szintén kérdésre válaszolva, hogy a 3 százalékos inflációs cél megváltoztatása nincs napirenden.
Forrás: MTI; Fotó: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS