Pesti Srácok
Összes videó
PS Riport
Az Öreg
‎GEOrgPOLITIKA
Katrantén Vlog
Karantén kibeszélő
Kocsmai igazságok
Ladikpisztoly
Libz'z of TikTok
Mi kérdezünk
Morál Hal Melindával
Polbeat
Megmondjuk
Forró drót
Magyar ugar
Világugar
Podcast

MNB: lássunk tisztán a jegybanki alapítványokról

PPestiSrácok.hu Eco 2020. november 27. 18:24
MNB: lássunk tisztán a jegybanki alapítványokról

Az utóbbi időben újra felerősödtek azok a hangok, amelyek különböző megfontolásokból próbálnak félinfomációkat hitelesként bemutatni a jegybanki alapítvány üzleti döntéseivel kapcsolatban. A Magyar Nemzeti Bank az alábbiak szerint szeretné tájékoztatni a félinformált újságírókat – közölte az mnb.hu.

Az oldal azt írja: a Magyar Nemzeti Bank működésének törvényes kereteit az Alaptörvény és az MNB-törvény jelöli ki. Utóbbi szerint a jegybank – elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül – a rendelkezésére álló eszközökkel támogatja a gazdasági növekedést és a Kormány gazdaságpolitikáját . Ezért a jegybank deklarált stratégiai célja 2013 óta, hogy elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül a korábbi időszakoknál aktívabb szerepet vállaljon a gazdaság élénkítésében és így a közjó szolgálatában. Ez egy olyan segítő jegybanki politikát jelent (például az idén 250 milliárd forintot fizetett be a jegybank központi költségvetésbe), amely a törvény megfogalmazásából következően nemcsak lehetőség, hanem jogszabályi kötelezettsége is a jegybanknak – írja az mnb.hu.

Emlékeztettek: az MNB – élve a törvényben biztosított lehetőséggel – az elmúlt években, évtizedekben számos különböző célú alapítványt hozott létre, az alapítványi célok megvalósítása érdekében pedig alapítói vagyont biztosított. Ezért az alapítványok tekintetében olyan finanszírozási modell került kialakításra, amely az alapítói vagyon nagyságát a célok hosszú távú megvalósításához igazítja, azzal a kikötéssel azonban, hogy az alapítói vagyon alapító okiratban meghatározott részének csak a hozamát engedi meg az alapítványi célokra felhasználni. Ezzel ugyanis hosszútávon kiszámítható finanszírozás biztosítható az alapítványok által ellátott feladatokra – fűzték hozzá.

Az alapítványi vagyonrendelés finanszírozási hátteréről szólva azt mondták: a sikeres monetáris politika adta, hiszen az időben meghozott, szakmai (kamatcsökkentési sorozat, célzott intézkedések) döntéseknek köszönhetően az MNB már 2013-ban nyereséges lett, amit azóta is rendre tart. Mindez lehetővé tette egy nagyszabású közgondolkodási program megindítását és ennek érdekében az alapítványok létesítését. A Magyar Nemzeti Bank nyomatékosította: alapítói jogai nem terjednek ki az alapítványok cél szerinti tevékenységéhez kapcsolódó konkrét üzleti döntések meghozatalára, befolyásolására.

PestiSracok facebook image

Az alapelvekben 2020-ban sem történt változás, így a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány, valamint a tulajdonában lévő gazdasági társaságok továbbra is önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezetek, amelyek függetlenek az alapítótól, és ennek megfelelően az üzleti döntéseiket is a Magyar Nemzeti Banktól teljesen független tisztségviselőik hozzák – írták. Felhívták a figyelmet: a GTC S.A. nevű lengyel cég szigorúan ellenőrzött, a varsói tőzsdén jegyzett vállalat, amelyet a lengyel pénzügyi felügyelet is rendszeresen monitoroz, így a felelős befektetői döntéseiket – például a Növekedési Kötvényprogramban való részvételt is – a jogszabályi lehetőségeik mentén tudják megtenni. A Magyar Nemzeti Bank pedig minden sikeres vállalatot támogat, amely a magyar gazdaság és így a magyar közjó fejlődését szolgálja. Minden ezzel ellentétes vélekedés pedig piaci spekuláció, ami alkalmas felesleges hangulatkeltésre és mások félrevezetésére – áll az mnb.hu cikkében.

Forrás: mnb.hu; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Kapcsolódó témák
mnb gtc s.a. pallas athéné domus meriti alapítvány jegybanki alapítványok magyar nemzeti bank
Ajánljuk még

Az ellenzék kedvenc egyháza éveken át lophatta meg saját, szerencsétlen sorsú munkavállalóit – Megszólalt a PS-nek egy károsult

Exkluzív 2022 szeptember 13.
Kilátástalan helyzetbe került – méghozzá abszolút önhibáján kívül – egy fővárosi asszony, aki közel kilenc éven át dolgozott Iványi Gábor egyházának egyik intézményénél. A Dankó utcai hajléktalanszállón takarított; a sors fintora, hogy most ő maga is az utcára kerülhet. Miután súlyos egészségkárosodást szenvedett, leszázalékolták és orvosi javaslatra nem érintkezhet vegyszerekkel, így addigi munkáját sem folytathatta. Munkáltatója, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség Fűtött Utca nevű intézménye öt hónapja közös megegyezéssel megszüntette a munkaviszonyát. Utána jött az igazi feketeleves: amikor a rokkantsági ellátás hivatalos ügyeit intézte volna, kiderült, hogy hosszú éveken át becsaphatták: a nő ugyanis úgy tudta, hogy be van jelentve, hivatalosan foglalkoztatják, ennek megfelelően kapta meg a kilépő papírját is. Ezzel szemben, bár az elmúlt közel kilenc évben folyamatosan dolgozott, az utóbbi öt évben mindössze 59 napra volt bejelentve. Az asszonynak felbecsülhetetlen károkat okoztak: jelenleg nem jogosult a megváltozott munkaképességűek ellátására, nincs egészségbiztosítása, és bár 60 éves, az öregségi nyugdíjhoz a 40 év kötelező letöltött szolgálati időből évei fognak hiányozni, úgy, hogy egyébként az utóbbi közel egy évtizedben végig ugyanott dolgozott. Ráadásul nem is akárhol: egy olyan szociális feladatokat ellátó egyháznál, amelynek vezetői az elesettek támogatását választották valaha életfeladatuknak.

Milliárdos ingatlanvagyonnal gyarapodik tovább tatabányai családok nyomorán a „Szeviép-család” – Csinos céghálót találtunk az egykori vezér fia körül

Exkluzív 2022 május 25.
A Pesti TV Az Ügy című riportműsorában mutattuk be a tatabányai szellemtársasházat, amely tizenöt éve áll befejezetlenül. A huszonegy lakásos, a földszinten nagy irodaépületet is magába foglaló ingatlant sajátos konstrukcióban kezdték építeni 2004 után. A telektulajdonos, első számú építtető, a Környe és Vidéke Takarékszövetkezet ingatlanhasznosító cége, a Tak-Ing végelszámolás alatt áll; az építő Pólus Kft. 2007 óta felszámolás alatt; a lakásaikat előre kifizető tatabányai családok, összesen tizenöt károsult család a mai napig nem kapott vissza egy fillért sem. Közben tavaly év végén a félkész épület az egyik szeviépes érdekeltség kezébe került. A Szeviép-üggyel a PestiSrácok.hu az elmúlt években kiemelten foglalkozott; követjük a több száz kisvállalkozó csődjéért felelős, csődbűncselekménnyel vádolt milliárdosok ma is tartó büntetőperét. Megmutattuk, hogy a mai napig milyen luxusban élnek, és egy tényfeltáró cikksorozatban azt is, hogy a Szeviép csődeljárása előtt milyen elképesztő céghálót építettek fel a Szeviép-vezérek, amely cégekben immár egy-egy családtagjuk a tulajdonos. Ebben a tényfeltáró riportban azt mutatjuk meg, hogyan kerül a Szeviép-vezér B. Sándor fia Tatabányára, miként jutottak hozzá a tizenöt család anyagi megnyomorítását jelentő, milliárdos értékű ingatlanvagyonhoz, és azt is, hogy a tatabányai botrányban szereplő cég csak egy az újabb céghálóban. Körülbelül tíz milliárdos vagyont találtunk éppen csak, hogy „muzsikáló” cégekben, és mindez az egyik B.-fiú kezében fut össze.