Pesti Srácok

MNB: májusban nőtt a fizetési mérleg hiánya

MNB: májusban nőtt a fizetési mérleg hiánya

Májusban 424 millió euró hiánnyal zárt a folyó fizetési mérleg az áprilisi 201 millió euró deficitet követően. Az ország nemzetközi pénzügyi pozíciójának átfogó jellemzésére a folyó mérleg és a tőkemérleg összevont egyenlegéből számolt mutató 250 millió euró finanszírozási igényt jelez májusra az áprilisi 88 millió euró többlettel szemben – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) előzetes havi adataiból.

A tőkemérleg 175 millió euró májusi többlete 114 millió euróval csökkent áprilishoz képest, így még kevésbé tudta ellensúlyozni a folyó mérleg megduplázott hiányát. Az Európai Uniótól befolyt tőkeátutalások összege májusban 177 millió eurót tett ki, ami 31 millió euróval kevesebb az előző havinál. A folyó mérleg hiánya együtt mozog az áruforgalomhoz kapcsolódó pénzmozgásokkal: az exportbevételek 327 millió euróval, az importkiadások 119 millió euróval csökkentek áprilishoz viszonyítva, így a deficit 208 millió euróval 429 millió euróra nőtt. A szolgáltatások külkereskedelmi forgalma 80 millió euróval nagyobb, 339 millió euró többlettel zárta a májusi hónapot. A külföldi befektetők 429 millió euró jövedelmet vontak ki, alig 17 millió euróval többet az előző havinál. A közvetlen működőtőke befektetések után repatriált profit 377 millió eurót tett ki májusban, 14 millióval többet az áprilisinál, míg a portfolió befektetések után hazautalt jövedelem ugyanúgy 46 millió euró volt, mint áprilisban. Az első negyedévet 540,8 millió euró többlettel zárta a folyó fizetési mérleg, ami 340,6 millióval több az egy évvel korábbinál, és 356,3 millió euróval haladja meg a tavalyi negyedik negyedévit. A tőkemérleg egyenlege 507,8 millió eurót tett ki, amihez a Európai Uniótól érkezett tőkeátutalások 475,5 millió euróval járultak hozzá. A folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes egyenlegéből számított nettó finanszírozási képesség a külfölddel szemben 1,049 milliárd euróra nőtt az egy évvel korábbi 767,6 millió euróról, és 81,1 millió euróval meghaladta a tavalyi negyedik negyedévit is. A szezonális hatások kiszűrésével az ország finanszírozási képessége 1,145 milliárd eurót tett ki, ami a negyedéves GDP 3,2 százalékának felelt meg.

Forrás: MTI

; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője

Sport exkluzív 2019 május 17.
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?