A moszkvai ingatlanpanama is rendben van a magyar bíróság szerint

Nem követtek el bűncselekményt a vádlottak azzal, hogy jóval ­piaci ár alatt értékesítették a moszkvai magyar kereskedelmi kirendeltséget. Annak ellenére nem történt bűncselekmény, hogy a 23,7 millió dollárért egy Viktor Vekszelberg orosz milliárdoshoz köthető ­offshore cégnek eladott ingatlant nem sokkal később több mint százmillió dollárért adták tovább.

Jogerősen felmentette a Fővárosi Ítélőtábla Székely Árpád volt oroszországi nagykövetet és hat társát a moszkvai magyar kereskedelmi kirendeltség (­Kerki) értékesítése ügyében indult perben. A vádhatóság Székely Árpádot hűtlen kezeléssel és hamis okiratok felhasználásával, Horváthné Fekszi Márta egykori külügyminisztériumi államtitkárt hivatalos személy által elkövetett bűnpártolással és magánokirat-hamisítással, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. korábbi vezérigazgatóját, Tátrai Miklóst és értékesítési igazgatóját, Császy Zsoltot, valamint a cég akkori két vezető beosztású és egy beosztott munkatársát bűnpártolással és magánokirat-hamisítással vádolta.

A Szegedi Ítélőtábla bírái helybenhagyták a Budapest Környéki Törvényszék 2015-ben bűncselekmény hiányában hozott felmentő ítéletét. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a felmentő ítélet hatályon kívül helyezésére és új elsőfokú eljárás lefolytatására tett indítványt. Gyurisné Komlóssy Éva tanácsvezető bíró indoklásában leszögezte, hogy a táblabíróság lényegében mindenben egyetértett az elsőfokú bíróság jogi értékelésével. Álláspontjuk szerint az elsőrendű vádlott nem volt az ingatlan vagyonkezelője, amely feltétele lenne a hűtlen kezelés bűntettének. A táblabíróság azonban megállapította, hogy a nagykövet szabálytalanul járt el, amikor adásvételi szerződést kötött, pedig arra nem volt jogosultsága. Ennek polgári jogi következménye volt a megkötött szerződés semmissége.

Amikor az épület alatti telek az épület háromszorosát éri

A központnak csak a felépítménye volt a magyar állam tulajdona, a telek azonban az orosz államé, amely vevőkijelölési joggal is rendelkezett. Az ügyészség kifogásával szemben ezért nem állapíthatta meg a bíróság az ingatlan szabadpiaci forgalmi értékét. Gyurisné Komlóssy Éva hangsúlyozta, egészen más körülmények között történt a továbbértékesítés, akkor már az ingatlanhoz tartozó földterület is az adásvétel tárgyát képezte, és semmilyen korlátozás nem érintette az épületet, így akkor már a szabadpiaci viszonyok érvényesülhettek. Az ügy többi vádlottja alapbűncselekmény hiányában nem követhette el a bűnpártolás bűntettét.

Annyira nem volt pénze a szocialista kormánynak, hogy minden fillér számított

Székely Árpád az elsőfokú eljárásban azt vallotta, hogy az állami vezetők a feszített költségvetés miatt sürgették 2005-ben a Kerki eladását. Az adásvételi folyamat egy diplomáciai ingatlanok racionalizálását előíró kormányrendelet nyomán indult meg. Székely szerint őt eleve azzal küldték ki Moszkvába, hogy sürgős az eladás, és az első Gyurcsány-kormány egyik minisztere még haza is rendelte, hogy közölje vele: minél gyorsabban le kellene bonyolítani az üzletet.

Amikor a nagykövet megjegyezte Veres János pénzügyminiszternek egy beszélgetésben, hogy a várhatóan néhány milliárd forintnyi vételár elenyésző az éves költségvetéshez képest, úgy reagált: minden fillér számít. Az üzletet végül 2008-ban kötötték meg, a költségvetés ekkor, ha lehet, még rosszabb helyzetben volt, mint 2005-ben. Az épületet 23,7 millió dollárért adták el egy Viktor Vekszelberg orosz milliárdoshoz köthető offshore cégnek; a vevő nem sokkal később több mint százmillió dollárért adta tovább, emiatt Oroszországban is büntetőeljárás indult. A Központi Nyomozó Főügyészség az eljárás során a volt Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács értékesítésről döntő tagjai és Veres János volt pénzügyminiszter esetében megszüntette a nyomozást.

magyaridok.hu