A Híradó.hu szerint az állami vezetők a feszített költségvetés miatt sürgették 2005-ben a moszkvai magyar kereskedelmi kirendeltség eladását – mondta Székely Árpád volt moszkvai nagykövet, az ügylet kapcsán indult büntetőper elsőrendű vádlottja pénteken a Budapest Környéki Törvényszéken tartott tárgyaláson.
Székely, aki az eljárás során tagadta bűnösségét, arról beszélt: ő próbálta fékezni az eladást, de több miniszter finoman jelezte, hogy nagyon nehéz helyzetben van a költségvetés. A volt nagykövetet elmondása szerint eleve azzal küldték ki, hogy sürgős az eladás, és az első Gyurcsány-kormány egyik minisztere még haza is rendelte, hogy közölje vele: minél gyorsabban le kellene bonyolítani. Veres János pénzügyminiszter pedig egy beszélgetésben, amikor a nagykövet megjegyezte, hogy a várhatóan néhány milliárd forintnyi vételár elenyésző az éves költségvetéshez képest, úgy reagált: minden fillér számít.
A bíró által ismertetett iratok szerint az épület eladásának minimális vételárát 19,9 millió dollárban határozta meg a magyar kormányzat, a vádlott pedig kérdésre válaszolva elmondta: nincs tudomása róla, hogy ez változhatott.
Az eljárás adatai szerint a képviseletet 2008-ban 23,7 millió dollárért értékesítette a magyar állam egy moszkvai cégnek, az pedig nem sokkal később ennek a sokszorosáért adta tovább, ami miatt Oroszországban is indult büntetőeljárás.
Az ügylet sajátossága, hogy csak az épület volt magyar tulajdonban, a földterület azonban, amelyen állt, egy évtizedekkel korábbi kormányközi megállapodás értelmében az orosz államé. A magyar ügyészség a hűtlen kezelés vádját többek között egy olyan – a védelem által vitatott – értékbecsléssel támasztja alá, amely szerint az ingatlan valós értéke az eladási ár csaknem ötszöröse, 108 millió dollár volt.
A pénteki tárgyaláson Székely Árpád, illetve a védelem az eljárás során korábban az ügylettel kapcsolatban felvetődött árfolyamveszteséget képtelenségnek minősítette, hiszen – mint mondták – az államhoz az eladás nyomán befolyt 23,7 millió dollár ma is megvan.
A pénteki tárgyaláson ismertették a hatodrendű vádlottnak, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. jogelődje egyik volt vezető beosztású munkatársának nyomozati vallomásait, amelyekből kiderült többek között, hogy a vádlott szerint a kijelölt vevőnek nem lehetett volna eladni az ingatlant. Továbbá, hogy hallott arról a szóbeszédről, amely szerint érkezett valamiféle moszkvai előleg, de azzal nem volt tisztában, hogy az a kereskedelmi képviselet vételárának előlege.
A vádlott korábbi vallomásaiban hangoztatta, hogy nem volt feladata hivatalos iratok, okiratok valódiságának, valóságtartalmának ellenőrzése, a vádbeli adásvételi szerződés tartalmára pedig nem volt befolyása.
A Központi Nyomozó Főügyészség Magyarország moszkvai kereskedelmi képviseletének eladása kapcsán emelt vádat hét fő ellen. A vád szerint a volt moszkvai nagykövet 2008 márciusában felettesei tudta nélkül írta alá az ingatlan tulajdonjogának átruházásáról szóló adásvételi szerződést, a vételár 23,7 millió dollár volt. Az ügyészség szerint az ügyletből az államnak több milliárd forint meg nem térült hátránya keletkezett, ugyanis a moszkvai ingatlan egy 2008-as értékbecslés alapján több mint 108 millió dollárt ért.
Az ügyészség Székely Árpádot hűtlen kezeléssel, Horváthné Fekszi Márta volt államtitkárt hivatalos személy által elkövetett bűnpártolással, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. korábbi vezérigazgatóját, Tátrai Miklóst és az értékesítési igazgatóját, Császy Zsoltot, valamint a cég akkori két vezető beosztású és egy beosztott munkatársát bűnpártolással és magánokirat-hamisítással vádolja. A vádlottak az eljárás során tagadták bűnösségüket. A tervek szerint a jövő héten Horváthné Fekszi Márta meghallgatásával folytatódik a moszkvai magyar kereskedelmi képviselet eladásával kapcsolatos büntetőper. Várhatóan a jövő év első felében hoz első fokú ítéletet a Budapest Környéki Törvényszék.
Forrás: Híradó.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS