Robban az olajbomba, Európa végleg megáshatja a sírját
Az olajárak hétfőn január óta a legmagasabb szintre emelkedtek, miután az Egyesült Államok megtámadta Iránt, Teherán pedig azzal kezdett fenyegetni, hogy lezárja a fő tengeri kereskedelmi útvonalat biztosító Hormuzi-szorost. Egyelőre ugyan még „csak” az iráni parlament szavazta meg a Perzsa-öböl egyik legfontosabb csomópontjának blokkolását, viszont a döntés Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb vezetője kezében van. Így nem véletlen, hogy jelenleg minden piaci szereplő izzadva figyeli Hámenei mozdulatait.
Hogy érzékeltessük, mekkora a baj olajfronton, kezdjük a száraz tényekkel. A Brent nyersolaj hordónkénti ára hétfő reggel 81,40 dollár volt, miközben pénteken 75,69 dollárral zártak. Az amerikai West Texas Intermediate (WTI) nyersolaj ára pedig 78,40 dollárra nőtt. Mindkét piac átlagára több mint 3 százalékkal emelkedett, utoljára idén január 20-án határoztak meg ilyen magas árat a hordókra.
Habár hétfő délelőttre már valamelyest mérséklődött az árnövekedés, nem nyugodhatnak le a kedélyek. A piaci szereplők további növekedésre számítanak, mivel egyre nagyobb a félelem, hogy Irán válaszlépései magukban foglalhatják a Hormuzi-szoros lezárását, amelyen keresztül a globális nyersolaj-kínálat nagyjából egyötöde áramlik.
„A jelenlegi geopolitikai eszkaláció alapvető katalizátorként szolgál ahhoz, hogy a (Brent) ára emelkedjen, és potenciálisan 100 dollár felé spirálozzon, a hordónkénti 120 dolláros ár pedig egyre valószínűbbnek tűnik”
– mondta Sugandha Sachdeva, az újdelhi székhelyű SS WealthStreet kutatócég alapítója.
Mivel Irán a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetében (OPEC) a harmadik legnagyobb nyersolajtermelője, és komoly támadás érte nukleáris létesítményeit, az olajinfrastruktúra károsodásának kockázata megsokszorozódott a térségben. Gondoljunk csak bele, a Hormuzi-szoros északon Irán, délen pedig Omán és az Egyesült Arab Emírségek között fekszik, és a Szaúd-Arábia, Irán, Irak, Kuvait és az Egyesült Arab Emírségek olajexportjának fő útvonala. A globális olajkereskedelem körülbelül negyede, valamint a cseppfolyósított földgázkészletek 20 százaléka halad át a szoroson.
„Bár léteznek alternatív csővezeték-útvonalak a régióból kifelé, továbbra is lesz olyan nyersolaj-mennyiség, amelyet nem lehet teljes mértékben exportálni, ha a Hormuzi-szoros megközelíthetetlenné válik. A szállítók egyre inkább a régión kívül maradnak"
– mondta June Goh, a Sparta Commodities vezető elemzője a Reutersnak.
A Goldman Sachs vasárnapi jelentésében azt közölte, hogy a Brent hordónkénti ára rövid időre 110 dolláron is elérheti a csúcsot, ha a kritikus vízi úton átáramló olaj mennyisége egy hónapra a felére csökken, majd a következő 11 hónapban tíz százalékos esésben marad.
Érdekes, hogy a Hormuzi-szoros lezárása nemcsak a világkereskedelemnek, de Irán gazdaságának is hatalmas károkat okoz, mivel az útvonal elengedhetetlen a nukleáris nagyhatalom saját olajexportja számára, amely létfontosságú forrása a nemzeti bevételeknek.
Nem nyugodt Oroszország sem a világkereskedelmet illetően. Vlagyimir Putyin orosz elnök a lezárás veszélye miatt hétfőn Moszkvában találkozik Abbász Arakcsi iráni külügyminiszterrel, amit Jurij Usakov, a Kreml egyik munkatársa jelzett az Interfax orosz hírügynökségnek.
Igaz, Moszkva így is nagyobb nyertese a Teherán fenyegetésének, mint a többi OPEC-tagállam.
A The Economic Times cikke szerint India ugyanis az izraeli támadás hatására már júniusban növelte az orosz olajvásárlásokat.
A Kpler globális kereskedelmi elemző cég előzetes adatai szerint ez a szám várhatóan napi 2-2,2 millió hordóra nő majd a hónap végére, ami az elmúlt két év legmagasabb mennyisége, és meghaladja az Iraktól, Szaúd-Arábiától, az Egyesült Arab Emírségektől és Kuvaittól vásárolt teljes mennyiséget.
Összehasonlításképpen, India orosz olajimportja májusban „még csak” napi 1,96 millió hordó volt.
Az ország azért is kulcsfontosságú az OPEC-országoknak, mert India a világ harmadik legnagyobb olajimportőr és -fogyasztó országa. Naponta körülbelül 5,1 millió hordó nyersolajat vásárol, amelyet finomítókban üzemanyaggá, például benzinné és dízelolajjá alakítanak át.
A lezárás legnagyobb vesztese pedig – „nagy meglepetésre” – Európa. Miután a szankcionálásokkal igyekszik elvágni magát az orosz olajtól, hogy a sokkal hígabb, környezetszennyezőbb és drágább amerikai palaolajra, illetve a szintén „aranyáron” vásárolt katari olajra bízza energiabiztonságát, most azért kell aggódnia, hogy egyáltalán kapjon valahonnan szállítmányt.
Európa ugyanis az öböl menti államokból, így Szaúd-Arábiából, Katarból és az Egyesült Arab Emírségekből importál olajat és cseppfolyósított földgázt (LNG), amelyek nagy része a szoroson keresztül halad. Nem véletlenül írta azt az EuroNews, hogy ha Irán blokkolja az útvonalat, a globális olajárak megugranak, és Európa a jelenleginél is súlyosabb energiahiánnyal nézhet szembe, különösen a közel-keleti üzemanyagoktól függő országokban.
Kiemelt kép: MTI/EPA/Larry W. Smith
