Mózes Szabolcs: Kellett az Összefogás, mert veszélybe került a felvidéki magyarság parlamenti képviselete

A 90′-es években még irigykedve tekintettek a déli országrész választási hajlandóságának mértékére, a most szombati szlovák parlamenti választásokra azonban a felvidéki magyarság parlamenti képviselete is veszélybe került – nyilatkozta portálunknak Mózes Szabolcs, a Magyar Közösségi Összefogás elnöke, annak a kezdeményezésnek a vezetője, amely egy választási közösségbe igyekszik terelni a gyengén szereplő magyar pártok képviselőit. Az elnök portálunknak beszélt többek között Bugár Béla Stockholm-szindrómájáról, valamint arról, hogy a jelenlegi szituációban különösen káros, hogy a Momentum Mozgalom ideológiai okokból egy harminc évig érvényes magyar nemzetpolitikai-konszenzust rúgott fel azzal, hogy az EP-választások előtt  egy szlovák pártot támogatott.

Hétvégén, szombaton rendezik Szlovákiában a parlamenti választásokat, amely többek között azért is jelentős, mivel mind az elemzők, mind a politikusok arra figyelmeztetnek, hogy harminc év után könnyen előfordulhat, hogy a felvidéki magyarságnak nem lesz képviselete a szlovák parlamentben. A kisebbségi magyar pártok gyenge szereplése a 2019 májusi szlovák EP-választásokon a felvidéki közvéleményt is megmozgatta, ennek következtében indult a Közösen 2020 elnevezésű civil kezdeményezés, amely azt szorgalmazta, hogy a Híd és az MKP képviselői induljanak közös választási szövetségben. Az Összefogásból időközben magyar választási pártt alakult, amely nemcsak a két hagyományos párt képviselőinek együttműködésre hajlamos részét igyekezett egy választási közösségbe tömöríteni, de olyanokat is megszólított, akik éppen a korábbi hagyományos nagy pártok közötti viszályok miatt távolodtak el a politikától. (A megosztottság ugyanakkor sajnos továbbra is fennáll, hiszen a Híd Összefogásban részt nem vevő politikusai külön indultak el). Az elmúlt héten az Összefogás képviselői Budapestre látogattak, ahol program ismertetőjük mellett, a magyar fővárosban élő és dolgozó felvidéki magyarságot igyekeztek arra buzdítani, hogy minél többen menjenek el szavazni és lehetőleg szavazzanak magyar pártokra. Az esemény alkalmával Mózes Szabolcsot, a Magyar Közösségi Összefogás elnökét kértük meg arra, hogy idézze fel az Összefogás mozgalmának elindulását. Mint az elnök elmondta, a Híd és az MKP, amelyek eltérő arányban képviselték eddig a magyarságot, stabilan az 5 százalékos küszöb alatt stagnálnak, a tavaly májusi sikertelen EP-választás pedig reálisan megmutatta kicsiben, amitől a tavaszi választásokon tartani lehet.

Azért hoztuk létre ezt a mozgalmat, hogy közös platform alakuljon és megmentsük, valamint tartalommal töltsük meg a kisebbségi érdekképviseletet

-fogalmazott az Összefogás elnöke. Mint elmondta, a magyar választók aránya 10 százaléka a szlovák szavazói összetételnek, de nagyban számít az idei választások választási hajlandósága is. Ha délen magasabb, mint az országos átlag, ez az arány 11-12 százalékra is felcsúszhat. Mózes Szabolcs felidézte, a 90′-es években még irigykedve tekintettek a déli országrész választási hajlandóságának mértékére, ez azonban az elmúlt tíz évben jelentősen visszaesett.

Van olyan forgatókönyv, hogy az Összefogás, mint a mérleg nyelve-pozícióba kerülhet

Az Összefogás elnöke elmondta, komplex választási programjuk van 16 részterülettel, amelynek hangsúlyosabb és ambiciózusabb részét képezi az a kisebbségi minimum, amelyet még 2013-ban a Híd és az MKP megfogalmazott. Hozzátette, az Összefogás által teremtett helyzet újdonsága, hogy eleve nem a két bejáratott párt indul a választásokon, hanem a pártok egyes képviselői összefogtak, és egy közös platformra helyezkedtek. Elmondta, a Híd és az MKP politikusai mellett az Összefogás listáján olyan új arcok is megjelentek, akik egyébként nem indultak volna egyik párt listáján sem, és akiket pont az szólított a politikába, hogy ilyen együttműködési platform alakult. Mint megjegyezte, a Híd politikusainak egy része nem hajlott az összefogásra, így ők külön indultak el. Úgy vélte a választáson eldől, hogy van e jövője a közös platformnak, vagy marad a korábbi megosztottság.

Portálunk felvetette, visszatérő kritika a szlovákiai magyar pártokkal kapcsolatban, hogy a kisebbségeket érintő programjaikat a választásokat követően akár hatalomba kerülve sem tudják kellően érvényesíteni. Felvetettük, kerülhet e az Összefogás olyan politikai szituációba, hogy kellő zsarolási potenciája legyen elképzelései megvalósítására. Mózes Szabolcs szerint egyelőre bizonytalan a választások kimenetele, hogy hány párt és melyek fognak bekerülni a parlamentbe. Hozzátette, létezik olyan forgatókönyv is, amelyben lesz zsarolási potenciája az Összefogásnak, ha a megfelelő szlovák pártokkal sikerül koalíciót alkotni. Hozzátette, a szlovák pártokkal való tárgyalások során látszott, hogy a kisebbségi program különösebb zsaroló potenciál nélkül is átültethető, és erre hajlandóság is mutatkozik a pártok részéről.

Bugár Stockholm-szindrómája

Rákérdeztünk arra is, mennyiben igaz az a Bugár Béla, a Híd elnöke által hangoztatott nézet, hogy a magyaroknak elégséges jogokat biztosít Szlovákia, csak nem élnek vele. Amennyiben ugyanis ez igaz, úgy nincs szükség sem az Összefogásra, sem a magyar politikai érdekképviseletre. Mózes Szabolcs úgy látta, Bugár ezen véleménye teljes egészében a szlovák nacionalista narratíva átvétele, egyfajta Stockholm-szindróma. Mint hozzátette, a kirakatban vannak kisebbségi jellegű törvények, ugyanakkor a végrehajthatóságukkal kapcsolatban sok probléma merül fel. A kétnyelvűséget példaként említve az elnök elmondta, a kérvények, a beadványok, amelyekkel az állampolgárok az állammal kommunikálnak nincsenek lefordítva magyarra, ugyanakkor az nem a helyi hivatalnokok, hanem az állam feladata, hogy ezeket biztosítsa. Mózes Szabolcs szerint

felelőtlen és populista dolog rátolni a felelősséget az állampolgárokra, hogy nem élnének a jogaikkal.

Minek az Összefogás, ha már a Momentum is a szlovák liberálisoknak kampányol?

Arról is érdeklődtünk, miért érdemes az Összefogást, vagy a rosszul szereplő magyar pártokat támogatni, ha a szlovák liberális párt rendelkezik konkrét kisebbségi programmal, sőt a magyarországi Momentum Mozgalom is inkább mellettük, mint a magyar pártok mellett kampányol. Mózes Szabolcs kártékonynak nevezte, hogy a Momentum ideológiai vagy politikai indokból egy 30 évig érvényes magyar nemzetpolitikai konszenzust ad fel és az EP-választások előtt nem egy magyar pártot támogatott, hanem egy szlovákot. Annak fényében pedig különösen súlyos lépés volt, hogy köztudottan rezeg a léc,

az a tét, hogy lesz -e magyar képviselet a szlovák parlamentben.

Hozzátette, ami a liberális Progresszív Szlovákiát és a többi szlovák pártot érinti, valóban igaz az, hogy van kisebbségi programjuk, és vannak magyar jelöltjeik, de a sokadik helyeken, ahonnan esélyük sem lesz bejutni a parlamentbe. Elmondta, arra is volt példa az elmúlt időszakban, hogy ült egy-egy magyar képviselő az egyes frakciókban, ezek a politikusok ugyanakkor magyar ügyekben minimálisan szólaltak meg, és nem képviselték a magyar kisebbségi érdekeket. Az Összefogás elnöke úgy vélte, nem érdemes arra várni, hogy pont 2020-ban fog ez a tendencia megváltozni, egy-egy ember képtelen lesz elvégezni azt a munkát, amelyet egy egész magyar frakciónak kellene. Mint kiemelte, ezeknek a pártoknak sosem lesz prioritás Dél-Szlovákia felvirágoztatása, és a magyar kisebbségi ügyek képviselete. Ugyanakkor pozitívnak nevezte, hogy a pártok programjaiban egy-egy oldalon megjelenik a kisebbségi agenda, hiszen így van mire hivatkozni egy koalíciós egyeztetés esetén.

Forrás: PestiSrácok.hu; vezetőkép: facebook.com